ELŐSZÓ
E példatár az első éves vegyész és kémia tanárszakos hallgatók számára készült, de egyéb kémiát tanuló diákok, valamint a nemzetközi kémiai diákolimpiákra készülő középiskolás tanulók számára is segítséget adhat az általános kémia jobb megértéséhez és alkalmazásának gyakorlásához. A példatár anyagát tíz fejezetben foglaltuk össze. Minden fejezet elején röviden ismertetjük a fejezetben felhasznált fogalmak definícióját, az alkalmazott képleteket és egységeket. Ezután mintapéldák következnek, ezeknél megadjuk a feladat részletes megoldási menetét, néha több változatban is. Ezzel fel szeretnénk hívni a diákok figyelmét arra, hogy egy feladat megoldásához néha különböző utakon is eljuthatunk. Nagyon fontos, hogy a diák hozzászokjon a feladatmegoldáshoz vezető legrövidebb, legcélratörőbb út kereséséhez és megtalálásához. A mintafeladatok után gyakorló feladatok következnek, ezeknek csak a végeredményét adtuk meg. A termokémia fejezetében (10. fejezet) gyakorló feladatok nincsenek, ezt a mintafeladatok igen nagy száma kárpótolja. A példatár 1., 2., 3., 4., 5., 7., 8., és 9. fejezetét magam írtam több évtizedes oktatómunkám során szerzett tapasztalataim felhasználásával. A reakciósebesség fejezetének (6.) a megírására Szepes László kollégámat, a termokémia fejezetének (10.) a megírására Knausz Dezső kollégámat kértem fel, mert oktatómunkájuk során e témakörökkel éveken át igen behatóan foglalkoztak. Szepes László a többi témakörhöz kapcsolódóan is írt tanulságos feladatokat, ezeket felhasználtam. Köszönettel tartozom Dr. Fogarasi Géza egyetemi tanárnak. Adjunktus korában a hallgatói gyakorlatokhoz és versenyekhez ötletes általános kémiai számítási feladatokat állított össze, ezekből sokat bevettem a példatárba. Köszönet illeti az egyetemi hallgatókat is. Nem egyszer fordult elő, hogy egy-egy éleseszű diák dolgozatában rövidebben, ötletesebben oldotta meg a feladatot, mint ahogy magam a megoldást elképzeltem. E szellemes megoldások a példatárba is bekerültek. Tanultam a gyengén sikerült dolgozateredményekből is. Ha valamilyen témakörrel kapcsolatban sokan adtak be hibás megoldást, próbáltam másképpen, érthetőbben megmagyarázni a dolgot. Itt szeretném megemlíteni, hogy a sokak által kifogásolt "hármasszabályt" szívesen alkalmaztam. A szöveges hármasszabály könnyen érthető módon mutat rá a mennyiségek között fennálló arányosságokra. Ezekből az egyszerűbb képletek könnyen kifejezhetők, és feleslegessé teszik a képletek mechanikus memorizálását. A példatárban természetesen az SI mértékegységrendszert használjuk, de definiáljuk, sőt 1-2 példában még alkalmazzuk is a régebbi egységeket. Ennek oka, hogy a szakember néha az SI mértékegységrendszer bevezetése előtti (hazánkban 1979.) szakirodalmat is olvassa és a külföldi szakirodalomban néha még ma is előfordulnak a régebbi egységek.
TARTALOM:
TARTALOM 2
ELŐSZÓ 4
1. KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK ÍRÁSA, OXIDÁCIÓS SZÁM 6
1.1. Bevezetés, a vegyületek elnevezése 6
1.2. Mintapéldák 8
Gyakorló feladatok az 1. fejezethez 15
2. OLDATOK KONCENTRÁCIÓI, OLDHATÓSÁG 18
2.1. Használt mértékegységek, koncentrációk és jelölésük 18
2.2. Oldatok koncentrációinak számítása 22
2.3. Oldhatóság, kristálykiválás 29
Gyakorló feladatok a 2. fejezethez 32
3. TÉRFOGATOS ELEMZÉS 36
3.1. Bevezetés 36
3.2. Titrálási feladatokkal kapcsolatos számítások 38
Gyakorló feladatok a 3. fejezethez 46
4. GÁZTÖRVÉNYEK, GÁZELEGYEK, SZTÖCHIOMETRIA 52
4.1. Bevezetés; felhasznált egységek és állandók 52
4.2. Gáztörvények alkalmazása, sztöchiometria 54
Gyakorló feladatok a 4. fejezethez 67
5. FAGYÁSPONTCSÖKKENÉS, FORRÁSPONTEMELKEDÉS, OZMÓZIS NYOMÁS, GŐZNYOMÁS CSÖKKENÉS 75
5.1. Felhasznált fogalmak, képletek 75
5.2. Fagyáspontcsökkenéssel kapcsolatos számítások 77
5.3 Forráspontemelkedéssel kapcsolatos számítások 80
5.4. Ozmózisnyomással kapcsolatos feladatok 81
5.5. Oldatok gőznyomás csökkenése 83
Gyakorló feladatok az 5. fejezethez 85
6. REAKCIÓKINETIKA 87
6.1. Felhasznált fogalmak, képletek és jelölések 87
6.2. Reakciókinetikai mintapéldák 89
Gyakorló feladatok a 6. fejezethez 93
7. HOMOGÉN EGYENSÚLYOK 99
7.1. Bevezetés 99
7.2. Egyensúlyok folyadékfázisban, sav-bázis egyensúlyok vizes oldatban 106
7.3. Protolízis sók oldataiban (hidrolízis) 120
7.4. Pufferoldatok 135
7.5. Egyensúly gázfázisban 142
Gyakorló feladatok a 7. fejezethez 149
8. HETEROGÉN EGYENSÚLYOK 155
8.1. Bevezetés, felhasznált egyensúlyi állandók 155
8.2. Párolgási és hóbomlási egyensúlyok 157
8.3. Oldhatósági szorzat 160
8.4. Komplexképződéssel kapcsolatos oldhatóságnövekedés 167
Gyakorló feladatok a 8. fejezethez 173
9. ELEKTROKÉMIA 177
9.1. Bevezetés, felhasznált egységek, fogalmak 177
9.2. Galváncellák 184
9.3. Koncentrációs cellák 192
9.4. Bomlásfeszültség, elektrolízis 196
9.5. Oldatok elektromos vezetése 202
Gyakorló feladatok a 9. fejezethez 207
10. TERMOKÉMIA 212
10.1. Bevezetés, fogalmak, mértékegységek 212
10.2. Kalorimetria 218
10.3. Térfogati munka 225
10.4. Belső energia és entalpia 227
10.5. Hess tétele 230
10.6. Kötésenergia 237
10.7. Elektronegativitás 242
10.8. Rácsenergia 245
10.9. Elektronaffinitás 247
10.10. Hidratációs energia 249
11. A GYAKORLÓ FELADATOK MEGOLDÁSAI 252
+ Mutass többet
- Mutass kevesebbet
