Állattenyésztésünk fejlesztésének lehetőségei

Nagy érdeklődésre számot tartó mezőgazdasági szakkönyvet vesz kezébe az olvasó. A szerzők és szerkesztők a mezőgazdasági termelés egyik alapvető ágára, az állattenyésztésre vonatkozóan összegyűjtötték a legújabb kutatási és gyakorlati tapasztalatokat, amelyek Magyarországon 1976-1980 között keletkeztek. Sok kutató, tudós és kiváló gyakorlati szakember tapasztalatait tartalmazza ez a mű, és sok kutatóhely, valamint nagyüzem eredményeit mutatja be. A könyv egy olyan ötéves időszak legújabb tudományos tapasztalatait foglalja magában, amelyet hazánkban általában a mezőgazdasági termelés, de ezen belül az állattenyésztés terén is a sikeres fejlődés jellemzett. Ezt mutatja, hogy öt év alatt az ország egy lakosára vetített hústermelés 121 kg-ról 133 kg-ra, a tejtermelés 174 kg-ról 239 kg-ra, s a tojástermelés 380 kg-ról 409 kg-ra nőtt. Ismeretes, hogy a termelés volumenének növekedését csaknem minden területen a termelés hatékonyságának javulása tette lehetővé. A leglátványosabb ezek közül az egy tehénre jutó évi tejhozam emelkedése (2706 l-ről 3557 l-re), de hasonlóan kedvezőek a hústermelésre, tojástermelésre vonatkozó adatok is. A számos ok közül, amelynek szerepe volt a mezőgazdaság és ezen belül az állattenyésztés sikeres fejlődésében, kiemelkedik a legújabb tudományos eredmények és élen járó gyakorlati tapasztalatok gyors és hatékony alkalmazásának ténye. Úgy tűnik, hogy az élet számos területén sikerült megtalálni a tudomány és a gyakorlat kapcsolatának olyan gyümölcsöző formáit, amelyek valóban eredményesen járultak hozzá fejlődésünkhöz. TARTALOM Előszó 5 Bevezetés 9 Gyakrabban előforduló rövidítések jegyzéke 11 Az állattenyésztés távlati fejlesztésének tudományos alapjai Alapozó kutatások 15 1. FEJEZET Az alkalmazott genetikai kutatások eredményei (cfr. Dohy János; AEO) Módszertani kutatások a tenyészérték és a heterózisjelenség korszerű vizsgálatára 17 Az ivari kromoszómában lokalizált, törpeséget okozó (dw) gén hasznosítására irányuló kutatósok 20 A szarvasmarhák kromoszómavizsgálata 21 A genotípus és a környezeti tényezők kölcsönhatása 22 Immunogenetikai és polimorfizmus-vizsgálatok (dr. Fésűs László; ÁTK) 26 2. FEJEZET Új kutatási eredmények az alkalmazott etológiában (dr. Czakó József; GATE) Viselkedési alapadatok meghatározása 31 Vizsgálatok az állatok igényeinek megfelelő technológiák kialakítására 34 3. FEJEZET Az állatok környezetével kapcsolatos új megállapítások (dr. Ádám Tamás; ÁTK) Vizsgálatok klímaistállóban 38 Vizsgálatok üzemi viszonyok között 42 Vizsgálatok nagyüzemi telepeken 44 4. FEJEZET A szaporodásbiológiai kutatások új eredményei (dr. Becze József; ÁTK) Az endokrin regulációs mechanizmusok vizsgálata 49 A szarvasmarhák hormonkezelése 50 Hormonkezelések a sertéstenyésztésben 53 Hormonkezelések a juhtenyésztésben 54 A petesejt-átültetéssel kapcsolatos kutatások 54 Ivarspecifikus sperma előállítása (dr. Dohy János) 57 5. FEJEZET Számítógéppel segített matematikai módszerek kutatása és alkalmazása az állattenyésztésben (dr. Engel György; ÁTK) A hústermelés fejlesztése (szerk. Keserű János) Az állattenyésztés-állattartás gyakorlati kérdéseinek kutatása 63 1. FEJEZET A szarvasmarha tej- és hústermelésének fejlesztése (Szüllő Béla, dr. Sándi Ottó, dr. Perjés István; ÁTK) A tejtermelés növelése 65 A tejtermelő fajtákkal és típusokkal kapcsolatos kutatási eredmények 67 A genetikai előrehaladás feltételei és módja 74 A tejtermelő tehenek tartástechnológiája 79 A marhahústermelés növelése 84 Húsmarhatenyésztés 88 Az elletés rendje 96 A húsmarhatartás technológiája 97 A borjak felnevelése 100 Hizlalás 102 A húsmarhatartás néhány gazdaságossági kérdése 103 Nagyüzemi szarvasmarha-állományok szaporítása 104 A meddőség etiológiai és terápiai vizsgálata nagy hozamú tehénállományokban 104 A hústípusú szarvasmarha-állomány speciális szaporodásbiológiai problémái és a szaporaság növelésének lehetősége 108 Szarvasmarha-egészségügy 115 A szarvasmarha-brucellózis elleni védekezés módszereinek tökéletesítése 115 A szarvasmarha-leukózis elterjedésének megakadályozása 116 A leptospirás eredetű szarvasmarha-vetélések járványtana és megelőzése 117 A szarvasmarhák járványos köhögése elleni védekezés 117 A külső és belső élősködők elleni védekezés kötetlen tartású szarvasmarhatelepeken 119 A borjak légző- és emésztőszervi betegségeinek megelőzése 120 A tőgygyulladás (mastitis) elleni gyógyszerek kritikai felülvizsgálata és új, szelektív hatású készítmények kipróbálása 123 2. FEJEZET Az iparszerű sertéshústermelés fejlesztése (Wittmann Mihály, dr. Wekerle László; ÁTK) A korszerű sertéstenyésztési módszerek gyakorlati alkalmazása 124 Fajtatiszta tenyésztés 125 Keresztezés és hibridizáció 126 Tenyésztési és szelekciós módszerek, tenyészérték-becslési eljárások 134 A szaporaság javítása a nagyüzemi állományokban 137 Spermatogram készítése 137 A vemhesség korai megállapítása 139 A fertilitás zavarai nőivarú állományokban 140 Az ellés szinkronizálása 141 Az iparszerű sertéstartás módszereinek fejlesztése 141 A tenyészállat-előállítás és -hasznosítás módszerei 142 A felnevelési eredmények javítását elősegítő módszerek 144 A hízó sertések tartási módszereinek fejlesztése 147 A sertéstakarmányozás gyakorlati módszereinek fejlesztése 159 A tenyészsüldők felnevelésében alkalmazható takarmányozási módszerek 159 A kocák takarmányozásának fejlesztése 160 A növendék sertések takarmányozása 161 A hízó sertések takarmányfogyasztása 162 A sertésegészségüggyel kapcsolatos kutatások 167 A sertések fertőző eredetű gyomor- és bélgyulladása elleni védekezés tökéletesítése 167 A sertésállományok Aujeszky-féle betegségtől való mentesítésére irányuló kutatások 170 A sertéstelepek környezetvédelme 170 Az iparszerű sertéshústermelés ökonómiai kérdései 171 3. FEJEZET A juhhústermelés növelésének útjai (dr. Mi hál ka Tibor, ÁTK, dr. Bélák Sándor, ÁOE) Az intenzív juhhústermelés tenyésztési módszerei 174 Közvetlen és közvetett haszonállat-előállító keresztezések 174 Nagy szaporaságú húshibridek előállítása 177 Tartástechnológiai és biotechnikai megoldások a juhhústermelés növelésére 181 Az elletés sűrítése 181 A bárányok mesterséges felnevelése 183 Nagy szaporaságú hibrid anyák elletéstechnológiája 185 Battériában hizlalt bárányok teljesítményének vizsgálata 185 Az intenzív legelők hasznosítása juhokkal 186 Az anyajuhok zárt tartásának lehetőségei 186 Állategészségügyi kutatások a juhászatban 186 Vírus okozta megbetegedések és az ellenük való védekezés 186 A baktériumos fertőzések és az ellenük való védekezés 189 4. FEJEZET A bábolnai baromfihús- és tojástermelés fejlesztése (dr. Papócsi László; Bábolna) A TETRA broilerállomány genetikai képességeinek növelése 190 A TETRA broiler tartástechnológia fejlesztése 193 A broilerek takarmányozása 194 Broileregészségügy 195 Az árutojás-termelés fejlesztése 196 A TETRA tojóhibridek tenyésztése 197 Az árutojás-termelés technológiája 198 A tojóhibridek takarmányozása 199 A tojástermelést befolyásoló állategészségügyi kérdések 199 Kettős hasznosítású - háztáji - hibrid létrehozása 200 A takarmánybázis és a takarmányozás korszerűsítése (szerk. Szentmihályi Sándor) A takarmányozás új feladatainak kutatása 205 1. FEJEZET A gyepgazdálkodás fejlesztése (dr. Kiss Károly; ÖKl) A biológiai alapok megteremtése 207 Gyeptermesztés 209 A gyep hasznosítása 217 A gyepgazdálkodás ökonómiai kérdései 221 2. FEJEZET A takarmánybázis növelésének lehetőségei (Tóth Árpád; MSKI; dr. Gerencsér Vilmos; KATE) Az állattartás és az ipari feldolgozás melléktermékeinek takarmányozási célú felhasználása 223 Növényi eredetű termékek hasznosítása 225 A szemes termények kezelésének és tárolásának korszerűsítése 227 3. FEJEZET A tömegtakarmányok tartósításának költségkímélő nagyüzemi módszerei (Vámosi Jenő; ÁTK) Új nagyüzemi komplex szénakészítési eljárások 229 A szárító-tárolópajtás komplex szénakészítési technológiai módszer 230 Kamrás, meleglevegős szárítás 231 A forrólevegős dobszárítók energiafelhasználásának csökkentése 232 Pillangós virágú zöldtakarmányok és füvek silózása 232 Pillangós virágú zöldtakarmányok száraz keverékkel való silózása 232 Tartósítószerekkel és kombinációikkal végzett silózás 234 Burgonyatartósitási módszerek vizsgálata 235 4. FEJEZET A takarmányok táplálóértéke (Régiusné dr. Mőcsényi Ágnes, Várhegyi Józsefné, Várhegyi József; ÁTK) A silókukorica összetétele, táplálóértéke, hozama 237 A ciroknövény táplálóértéke 239 A kukoricaszár táplálóértéke 239 A füvek táplálóértéke 244 A nedvesen tartósított kukorica táplálóértéke és etethetősége 244 A magyarországi takarmányok ásványianyag-tartalma és a kérődzők ásványianyagellátottsága 245 5. FEJEZET A szarvasmarha táplálóanyag-szükséglete és korszerű takarmányozása (Várhegyi Józsefné, Várhegyi József; ÁTK) Tejtermelő tehenek táplálóanyag-szükséglete és takarmányozása 251 Az üszőnevelés intenzitása, a tejtípusú üszők táplálóanyag-szükséglete 255 Különböző genotípusú növendék bikák hizlalásának energiakoncentráció-szükséglete 258 ó: FEJEZET A sertések táplálóanyag-szükséglete és újszerű takarmányok alkalmazása (G und el János; ÁTK) A sertések táplálóanyag-szükséglete 263 Tervezési alapadatok a sertéstakarmány-gazdálkodáshoz 263 Számítógép a gazdaságos sertéstakarmányozásban 270 Import fehérjetakarmányok helyettesítése hazai eredetű fehérjetakarmányokkal 271 A rost és a zsír szerepe a sertéstakarmányozásban 274 Az összeállításhoz felhasznált kutatói zárójelentések jegyzéke 277