Alig használt képregények - Képregényantológia 2023/4

Az Alig használt képregények antológia sorozat alap koncepciója az volt, hogy előássanak így vagy úgy elfeledett, csak a fióknak publikált, túl rég, túl kis példányszámban kiadott, csak kevesek által látott képregényeket. Ez önmagában kultúrmisszió és hiánypótlás, egyben a képregény rajongók számára garantált csemege-csomag. Ám már a második kötetnél módosult a koncepió: az első sikerét és gazdagságát látva számos képregényalkotó kereste meg György Zoltán szerkesztőt, hogy anyagot adjon az antológiába. Így az A.H.K. a múlt értékeinek megőrzése és újra felfedezése mellett a kortársak eléggé még ki nem próbált műveinek platformja is lett, egyben bizonyítéka a képregény műfaj döbbenetes gazdagságának. A 4-es kötet ismét csavar egyet a koncepción: itt ugyanis kimondottan történelmi tárgyú képsorokat gyűjtött össze György úr. Persze a történelem, mint olyan, elég mély merítést jelent, így az őskori ill. bibliai sztoriktól az öbölháború egy epizódjáig találunk itt nagyon sokféle kort és eseményt. Lévén rövidebb, mondhatni, novella-terjedelmű képregények férnek csak az antológiába, a zömük valóban epizód jellegű, és van, amelyik nem is igyekszik megmutatni a kontextust, bemutatni a hátteret. Ez akár zavaró is lehet, de arra is ösztönözheti az olvasót, hogy utánanézzen az adott periódusnak, történelmi eseménynek. De akad teljesnek mondható sztori is, mint nyomban a nyitó darab, melyet Mester Csaba rajzolt József és testvérei ószövetségi történetéből.. Szintén teljesnek mondható A mozi születése című képregény, melyet Pánczél Lajos írt és Korcsmáros Pál illusztrált. Ebben van a legtöbb szöveg, jó apróbetűs, és ez a 10 oldal tényleg el is meséli, amit a cím sugall. De akad még itt western és világháborús képsor is, ill. a kötet végén Topálovits Pál egyértelműen okító szándékú, színes kétoldalasait találjuk (pl. a Béke-barlang felfedezéséről vagy Jane Goodallról), s még azt követi egy oldalon a 2009-es március 15-i ünnepségsorozathoz rajzolt képregény.