A zsidókérdésről /A pszichiátria és a zsidóüldözés

A tiszaeszlári nagy per idején jelent meg a Pesti Naplóban Schwartzer Ottó-nak, a neves elmegyógyásznak egy cikke: "A zsidóüldözés és az elmebetegségek" címen, amelyben kifejti, hogy szanatóriumában már hat zsidó áldozat vétetett fel, akiknek a zsidóüldözéstől való félelem vette el az eszét. "Dőljön romba - írja Schwartzer - a kereszténység és a zsidóság között létesített otromba kőfal, mely lehetetlenné teszi a józan elemek egyesülését". Herman, aki egyik kezét mindenkor a magyar társadalom pulzusán tartotta, figyelve annak lüktetését, az antiszemita mozgalom mélyére is letekintett és habozás nélkül kifejtette álláspontját két hosszú cikkben az Egyetértésben; német fordítása röpirat alakjában jelent meg. "Az a pont - állapítja meg cikkében - amelyben ma a szemitizmus az antiszemitizmussal összeütközik, az az anyagi érdek, a létért való küzdelem... Nem a keresztény Kant harca ez a zsidó Spinoza ellen, hanem a "létért való küzdelem" a szó legridegebb s leganyagibb értelmében. Ahol pedig ez a harc felüti fejét, ott az emberben is felülkerekedik az állat: ott a szenvedély vaksága az erőszak brutalitásával karöltve jár... A zsidóság a civilizált világot alkotó társadalmi egységek között a képzelhető legtisztább faj s mint ilyen szükségképpen határozott típussal, jelleggel és hajlamokkal bir... Faji tisztaságát biztosították vallástételei, melyek tiszta és tisztátalan embert különböztetnek meg..." Ismertető/ízelítő: "Belelapozás".