A vörösiszap-katasztrófa társadalmi hatásai

Nemzetközileg általános gyakorlat, hogy egy katasztrófa-beavatkozás és humanitárius segítségnyújtás befejezése után azonnal megtörténik a programok komplex hatásvizsgálata. A magyarországi humanitárius segítségnyújtásban sem az állami, illetve önkormányzati szereplők, sem pedig a segélyszervezetek esetében ez nem számít bevett gyakorlatnak. A vörösiszap-katasztrófával kapcsolatos eddigi tudományos elemzések főként ökológiai, biológiai, természetföldrajzi, környezetvédelmi és katasztrófavédelmi szempontból szolgáltattak eredményeket. Könyvünkben hiányt pótló módon a vörösiszap-katasztrófa társadalmi hatásvizsgálatára vállalkozunk. Célunk egyrészt az volt, hogy elemezzük a vörösiszap-katasztrófa-beavatkozásban részt vevő szervezetek tevékenységét, megítélését, a károsultak helyzetét, valamint a katasztrófa-beavatkozás és humanitárius segítségnyújtás, illetve a közösségi célú fejlesztések hatásait. Másrészt pedig az, hogy feltárjuk azokat a problémákat, sőt olykor konfliktusokat is, amelyek a katasztrófa-beavatkozást kísérték, és a szélesebb közönség előtt rejtve maradtak, de mindenképpen fordulópontot jelentettek a hazai katasztrófa-beavatkozás és humanitárius segítségnyújtás történetében.