A talaj termékenysége és a trágyázás

ELŐSZÓ "A talaj termékenysége és a trágyázás" második kiadásának célja ugyanaz, mint az elsőé volt: a talaj termékenységének, a műtrágyák előállításának és felhasználásának alapelveit a főiskolák alsóbb és felsőbb évfolyamaiban tanuló mezőgazdászok számára megfelelő módon tárgyalni. Akárcsak az első kiadás, ez az anyag is azok számára lesz főképpen értékes, akik már elvégeztek kellőképpen átfogó talajtani bevezető tanfolyamot. Az első és a második kiadás között azonban van számos különbség is. Így például egy új, a talaj-növény összefüggéseinek alakjaival foglalkozó fejezet röviden összefoglalja a növények ioncseréjére és ionfelvételére vonatkozó alapvető felfogásokat. A talaj nitrogénje, foszfora, káliuma, másodlagos fontosságú, valamint mikro tápanyagai viselkedését most együtt tárgyaljuk az ezen tápanyagokat tartalmazó műtrágya anyagok előállításával és tulajdonságaival, és ugyanitt kitérünk az ezeket az elemeket tartalmazó különböző, talajban előforduló vegyületekre, ezeknek a viselkedésére. Vissza TARTALOM Előszó a magyar kiadáshoz 5 Az Amerikai Egyesült Államok talaj- és éghajlati viszonyainak, talajerőgazdálkodási kutatásának, gyakorlatának és szervezetének áttekintése 5 Néhány általános útmutatás a könyv egészére vonatkozóan 11 Előszó 13 Bevezetés: Trágyafélék az átalakuló világban 15 1. A talajtermékenység régen és ma 19 Ókor 19 talaj termékenysége az i. sz. első tizennyolc évszázada folyamán 2 3 Fejlődés a tizenkilencedik század folyamán 25 A fejlődés az Egyesült Államokban 2 8 2. A növekedés és az arra ható tényezők 31 A növekedést kifejező képletek 31 A növényi növekedésre ható tényezők 39 Összefoglalás 59 3. A növény táplálkozásához szükséges elemek 63 A növényi táplálkozásban résztvevő elemek nélkülözhetetlenségének kritériumai 63 A növény táplálkozásához szükséges elemek 64 Összefoglalás 85 4. Alapvető talaj-növény összefüggések 91 Ion-kicserélődés a talajban 91 Anion-kicserélődés 94 Kontakt kicserélődés 95 A gyökér kation-kicserélő kapacitása 95 A növény kation-felvétele 96 A növények ion-felvétele 97 Összefoglalás 98 5. Talaj- és műtrágyanitrogén 103 A rizóbiumok és más szimbiotikus baktériumok nitrogénmegkötése 104 Szabadon élő talajmikroorganizmusok 106 Légköri nitrogén megkötése elektromos kisülésekkor 107 A nitrogén ipari megkötése 107 A talaj-nitrogén alakjai 107 Nitrogénvegyületek átalakulása a talajban 108 Az ionos nitrogén megkötődése a talajban 115 Az ammónium megkötődése 116 A nitrogén gázalakú veszteségei 118 A denitrifikáció 118 Az ammónia elillanása 121 Nitrogénműtrágya anyagok 122 A nitrogéntrágyák savassága és lúgossága 137 A növény reagálása a trágya-nitrogén különféle forrásaira 139 Összefoglalás 140 6. A talaj- és trágya-foszfor 147 A talajok foszfortartalma 147 A talaj-foszfor formái 149 Foszfátok -reakciója lúgos talajokban 156 A talaj foszfor-visszatartását befolyásoló tényezők 157 Az adagolt foszfor elhelyezése 160 Foszfát-trágyák 160 A jelenlegi analitikai módszer alkalmassága 162 A foszfát-trágyák osztályozása 162 Baktériumos foszfát-trágyázás 171 A foszfát-trágyák viselkedése a talajban 171 Különféle foszfát-tartalmú anyagok trágyázási értékének összehasonlítása 174 Összefoglalás 175 7. Talaj- és trágya-kálium, -magnézium, -kalcium és -nátrium 185 Kálium 185 Kalcium 195 Magnézium 197 Nátrium 198 Néhány gyakorlati szempont 199 Kálium-, kalcium-, magnézium-, és nátrium-tartalmú műtrágyák 199 Összefoglalás 203 8. A kén és a mikroelemek a talajokban és a trágyákban 209 Kén 209 A mikroelemek 223 Összefoglalás 242 9. A nitrogén, foszfor és kálium műtrágya anyagok gyártásának alapelvei 251 Nitrogén műtrágyák 251 Foszfát trágyák 255 Kálium műtrágyák 259 Összefoglalás 262 10. A keverékműtrágyák gyártása és tulajdonságai 265 Szakkifejezések 266 Savanyú, semleges és lúgos műtrágyák 266 Nagy hatóanyag-tartalmú műtrágyák 267 A keverékműtrágyák gyártása 270 Kémiai reakciók 270 Ammóniázás 271 gyártásnál használt alapanyagok 272 A keverő eljárások 272 Fizikai állapot 274 őzem/ keverés 275 Folyékony keveréktrágyák 278 Műtrágya-szuszpenziók 280 Műtrágya-rovarirtószer keverékek 280 Műtrágyák ellenőrzése és az erre vonatkozó rendeletek 282 Megkívánt hatóanyagtartalmak és arányok egyöntetűsége 284 Összefoglalás 285 11. A meszezés 289 Mi a savanyúság ? 289 A talaj savanyúsága 291 A talaj mint puffer 293 A talajok aktív és potenciális savanyúságának meghatározása 294 Meszező anyagok 296 A mészkő finomsága Gyors módszerek a mezőgazdasági meszező anyagok értékelésére 302 A mészkő megválasztása 303 A mész felhasználása a mezőgazdaságban 303 A mész elhelyezése a talajban 305 Használatos felszerelés 305 A meszezési terv elkészítését befolyásoló tényezők 305 A talaj kezelése savképző anyagokkal 306 Összefoglalás 307 12. A talaj tápanyag-állapotának értékelése 313 Próbálkozások a kérdés megoldására 314 A növények tápanyaghiány-tünetei 315 A rejtett éhség 316 Növényanalízisek 318 Szövetvizsgálat 319 Az egész növény elemzése 322 Biológiai próbák 326 A talajvizsgálatok 329 A talajvizsgálatok összesítése 341 Összefoglalás 344 13. A műtrágyák alkalmazásának alapjai 349 A növények sajátosságai m349 Talajjellemzők 357 A trágyák elhelyezése 357 Elhelyezési módszerek 358 A műtrágyák hatóanyagainak elmozdulása 360 A só-index 360 Általános szempontok 362 A vetésforgó trágyázása 374 Utóhatások 376 Mikro-tápanyagok 377 Az altalajban levő tápanyagok felhasználása 379 Folyékony trágyák 381 Összefoglalás 383 14. A növénytermesztési rendszerek és az agrotechnika 389 A terméseredmények irányzata 389 A növénytermesztés és a talajművelés célja 391 Szervesanyag a talajban 391 A növénytermesztési rendszer hatása 391 Feltalaj és altalaj 394 Fenntartandó vagy növelendő-e a szervesanyag-tartalom? 395 Pillangósok a forgóban 396 A vetésforgós és a monokultúrás termesztés összevetése 398 A növénytermesztési rendszerek termékenységet befolyásoló egyéb hatása 400 Téli talajtakaró növények 403 Szempontok a téli talajtakaró növények értékelésénél 407 Az istállótrágya 407 Minimális talajművelés (minimum tillage) 410 Termőképesség 413 Összefoglalás 414 15. A meszezés és a műtrágyázás gazdaságossága 419 A műtrágyák ára egyéb gazdasági költségekhez viszonyítva 420 A termésszint és a termékegységre jutó költségek 421 A műtrágyára, illetve mészre fordított kiadások megtérülése 423 Területegységre eső haszon 424 Milyen növényi tápanyag-adag a legjövedelmezőbb? 425 Elsőbbség a tőkebefektetésben 430 Hatóanyag-egységárak 431 A meszezés és a nitrogén, foszfor, valamint a kálium gazdaságos érvényesülése 433 A helyettesítés koncepciója 434 Az összes terméshozam szintjének fenntartása kisebb területen 435 Növényi tápanyagok, mint a föld értéknövelésének részesei 435 Összefoglalás 435 16. A műtrágyázás és a hatékony vízhasznosítás 439 A talaj nedvességszintje és a tápanyagfelvétel 440 A növényi tápanyagok fiziológiai hatása a vízgazdálkodással összefüggésben 443 Hogyan vész el a víz a talajból - az evapotranspiráció 443 A növényi tápanyagok hatása a vízszükségletre 444 A vízfelhasználás hatékonysága 445 Öntözött talajok 445 Nem öntözött talajok 447 A műtrágyázás és a gyökerek vízfelvétele 448 A talajok változó víztartóképessége 449 A vízkészlet és műtrágyázási javaslatok 449 A műtrágyázás aszályban és vízbőségben egyaránt kifizetődő 450 Összefoglalás 451 17. A talaj termékenységével kapcsolatos problémák 455 A felmerülő új problémák 455 Egy kérdés megvizsgálásának előkészítése 456 A kutatások eredményeinek szignifikanciája (megbízhatósága) 459 A populációk és a minták 460 Ismétlés és randomizáció (véletlenszerűség) 460 Az adatok statisztikus feldolgozása és a megbízhatóság megállapítása 460 A statisztika megbecsülésének szükségessége a mezőgazdasági gyakorlatban 462 Kutatási beszámolók 462 Műtrágyázási módszerek a holnap mezőgazdasága számára 463 A szántóföldi diagnózis 464 A diagnózis felhasználása 465 A szükséges eszközök 466 Szántóföldi vizsgálódások 467 Tárgymutató 473