A szőlő metszése, fitotechnikai műveletei

SZERZŐ Dr. Csepregi Pál GRAFIKUS Dr. Moldvay Lórándné Dr. Sz. Nagy László LEKTOR Dr. Diófási Lajos Dr. Tomcsányi Pál TARTALOM Előszó 11 A fitotechnikai műveletek fogalomköre és helye a termesztéstechnológiában 15 Néhány régebbi és újabb szakkifejezés újszerű értelmezése 16 A fitotechnika kifejezés megjelenése és értelmezése a hazai irodalomban 16 A technika és technológia fogalomkörének változása 18 Az agrotechnika fogalmának régebbi és újabb értelmezése 18 A szőlő termesztéstechnológiai műveleteinek rendszerbe foglalása 19 Az ültetvénylétesítés és a termesztéstechnológia műveleteinek legfőbb jellemzői a hagyományos és a korszerű termesztésben 26 Az ültetvénylétesítés sajátosságai 27 A termesztéstechnológia műveletei 27 A termesztéstechnológiák fejlődésére ható fontosabb tényezők 37 A környezeti (ökológiai) feltételek 37 A termelési mód (a termelőerők és a termelési viszonyok) 38 A szőlőfajta 39 Egyéb tényezők 39 A szőlő szervezeti felépítésének sajátosságai és ezek kapcsolata a fitotechnikai műveletekkel 40 Összefoglaló megállapítások 42 A fitotechnikai műveletek (metszési eljárások) történeti fejlődése 43 Az egyes korszakok (fejlődési szakaszok) meghatározásának módja 43 A filoxéravész előtti metszési eljárások 44 A metszési eljárások fejlődése a filoxéravésztől a nagyüzemek kialakulásáig 48 A filoxéravész utáni metszési eljárások 54 A nagyüzemi módszerek útkeresésének időszaka 77 A nagyüzemi tőkeművelés- és metszésmódok kialakulása 79 A művelési és metszési eljárásoknak a II. ötéves terv ideje alatt (1961-1965 között) kialakult két irányzata 80 A magasművelés elterjedése és a 2,4 m sortávolságú szőlők korszerűsítése 85 A nagyüzemi szőlőültetvények területének alakulása a III., a IV. és az V. ötéves tervidőszak (1966-1980) alatt 93 Az új szőlőültetvények területének alakulása 1951-1980 között 96 A nagyüzemi tőkeművelés- és metszésmódokkal kapcsolatos első kísérleti eredmények 97 A jelenlegi fejlesztés szükségessége és irányai 104 A művelési és metszési eljárások fejlesztése közben jelentkező ellentmondások és feloldásuk 104 Összefoglaló megállapítások 107 A fitotechnikai műveletek, a fajta, a tőszám és az ökológiai potenciál kapcsolata 109 Az ökológiai potenciál általános és szőlészeti értelmezése 111 A környezet és a szőlő dialektikus egysége 113 Az ökológiai potenciál hasznosításának tényezői 115 A szőlőfajta 116 A tőszám (az egységnyi területen elhelyezett növényegyedek száma) és a vele összefüggő tőkeművelésmódok és támaszrendszerek 136 A fitotechnikai műveletek 143 Összefoglaló megállapítások 144 A fitotechnikai műveletek csoportosítása és rövid jellemzésük 147 A fásmetszések 148 A fásmetszések csoportosítása 149 A nagyüzemi metszésmódok sajátosságai 152 Tendenciák a nagyüzemi metszésmódok fejlesztésében 154 A zöldmunkák 155 A zöldmunkák csoportosítása 155 A zöldmunkák sajátosságai a nagyüzemekben 157 Tendenciák a zöldmunkák fejlesztésében 158 A metszést kiegészítő fitotechnikai műveletek 158 Fitotechnikai hatásokkal is járó egyéb műveletek 159 Összefoglaló megállapítások 159 A tőkeművelésmódok, a támaszrendszerek csoportosítása és rövid jellemzésük 161 A tőkeművelésmódok csoportosítása támaszrendszerük szerint 161 A tőkeművelésmódok rövid jellemzése 162 A nagyüzemi tőkeművelésmódok sajátosságai 174 Tendenciák a tőkeművelésmódok fejlődésében 174 A támaszrendszerek csoportosítása 174 A karós és huzalos támaszrendszerek rövid jellemzése 178 A nagyüzemi támaszrendszerek sajátosságai 179 Tendenciák a támaszrendszerek fejlesztésében 179 Összefoglaló megállapítások 180 A fitotechnikai műveletek biológiai alapjai 183 A szőlő termésképződése, rügyeinek differenciálódása 183 A rügyvizsgálatok célja, módszerei, a vizsgálatok eredményeinek elméleti és gyakorlati jelentősége 184 A termékenységi együtthatók elméleti értéke és gyakorlati használhatósága 189 A rügyek termékenységét alakító tényezők 197 Megállapítások 201 A tőkék rügy-, hajtás- és fürtterhelése 202 A terhelés értelmezése 202 A rügy-, hajtás- és fürtterhelés beállítása 203 Az optimális rügyterhelés meghatározása 212 Megállapítások 214 A termőegyensúly 215 A termőegyensúly fogalomköre 215 A termőegyensúly beállításának és fenntartásának módjai 217 A temrőegyensúly tényezői és a közöttük levő kapcsolat 218 A temrőegyensúlyt meghatározó optimális rügyterhelés, továbbá az ún. alul- és túlterhelés jellemzői és következményei 225 A teljesítőképesség mérése 227 Megállapítások 228 A levélfelület nagyságának, térbeli elhelyezésének és fotoszintetikus aktivitásának sajátosságai 229 A zárt állományú növények és a szőlő napfényenergia-megkötése 229 A levélfelület nagysága és jelentősége az intenzív termesztésben 230 A levélfelület nagyságának szerepe a mennyiség és minőség alakulásában 234 A levélfelület meghatározásának módszerei 237 A levélfelület fotoszintetikus aktivitásának növelése 238 Az asszimiláták transzlokációja 245 Az önárnyékolás kialakulásának okai a nagyüzemi ültetvényekben 248 A levélfelület térbeli elhelyezése 255 A nagy vegetáció fenntartása és a növekedésszabályozó vegyi anyagok használata közötti ellentmondás 257 A szőlő zöldmunkák nélküli termesztésének lehetősége 258 Megállapítások 259 A szőlőtőkék regenerálóképessége, összefüggésben a termelésbiztonsággal 260 A termelésbiztonság jelentősége hazánk szőlőtermesztésében 260 A fagytűrő képesség problémaköre 266 A regenerálóképesség szőlészeti értelmezése 267 A regenerálóképesség vizsgálati módszerei 267 A hajtás- és termésregeneráló képességgel kapcsolatos kísérletek 268 A hajtás- és termésregeneráló képesség ismeretének gyakorlati jelentősége 271 Megállapítások 271 A metszés nélküli szőlő viselkedése 274 A metszés nélkül nevelt szőlő sajátosságai 276 A termésmennyiség és -minőség alakulása 278 Megállapítások 281 A fitotechnikai műveletek hatása a levelek ásványianyag-összetételére és a vesszők szénhidráttartalmára 283 A levelek NPK-tartalma 283 A vesszők szénhidráttartalma 289 Megállapítások 290 Összefoglaló megállapítások 290 A fitotechnikai műveletek technikai (gépesítési) vonatkozásai 295 A fitotechnikai műveletek gépesítését könnyítő támaszrendszerek fejlesztése 295 A metszés gépesítése 299 A zöldmunkák gépesítése 301 Összefoglaló megállapítások 303 A külföldi országok fitotechnikai műveleteinek összefoglaló értékelése 305 Az európai szőlőtermesztő országokban elterjedt tőkeművelés- és metszésmódok 305 A nyugat-európai (közös piaci) országok minőségi borvidékein elterjedt tőkeművelés- és metszésmódok 306 A közép- és kelet-európai szocialista országok nagyüzemeiben elterjedt tőkeművelés- és metszésmódok 307 A mediterrán országokban a tömegborok termeléséhez alkalmazott tőkeművelés- és metszésmódok 309 Egyéb tőkeművelés- és metszésmódok 311 Tőkeművelés- és metszésmódok az Európán kívüli szőlőtermesztő országokban 313 Összefoglaló megállapítások 314 A legfontosabb nagyüzemi gyakorlati tudnivalók 317 A termőhely 317 A szőlőfajta 318 A sor- és tőtávolság 319 A tőkeművelésmód 320 A támaszrendszer 320 A tőkék nevelésének és termőre fordításának módja 321 A metszésmód 321 A zöldmunkák 322 Amit a kistermelő hasznosíthat 323 Felhasznált irodalom 327 Tárgymutató 343