A székely-magyar rovásírás emlékei

Csallány Dezső régész, archeológus. A Somogyi-könyvtár és a Városi Múzeum igazgatója volt Szegeden 1936 és 1944 között, a Nyíregyházi Jósa András Múzeumot 1954-1972 között vezette. Számos szakcikket publikált magyarul és németül az avar kori és a népvándorlás kori régészeti leletekről. 1963 évben publikálta A székely-magyar rovásírás emlékei című összefoglaló tanulmányát, amely kis példányszámban a Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyvében jelent meg. A rovásírás iránt érdeklődők csak antikvár könyvárverésen juthattak hozzá csillagászati áron. A könyv méltó folytatása a rovásírással foglalkozó korábbi nagy monográfiáknak: Sebestyén Gyula: Rovás és rovásírás. Sebestyén Gyula: A magyar rovásírás hiteles emlékei. Németh Gyula: A magyar rovásírás. Jakubovics Emil: A székely rovásírás legrégibb ábécéi. Csallány Dezső könyvében 33 jelentős, rövidebb-hosszabb rovásírásos emléket mutat be az emlékek hiteles képével. Minden esetben ismerteti a rovásírásos emlék keletkezésének és fellelésének történetét, részletesen bemutatja az emlék korábbi vizsgálatának eredményeit, és megadja a véleménye szerinti helyes olvasatot is. A bemutatott és elemzett emlékek a következők: 1. Karácsonyfalvi ro­vás­felirat, 2. Székelyderzsi rovássor, 3. Nikolsburgi ábécé, 4. Marsigli ro­vásírásos kalendáriuma, 5. Bögözi felirat, 6. Csíkszentmártoni rovásfelirat, 7. Csíkszentmihályi felirat, 8. Konstantinápolyi székely rovásfelirat, 9. Szamosközi István feljegyzései, 10. Telegdi János Rudimentája, 11. Miskolczi Csulyak István két alphabétuma, 12. Komáromi Csipkés György emléksorai, 13. Miskolczi Csulyak Gáspár emléksorai, 14. Enlaki felirat, 15. Kájoni János rovásírásos feljegyzései, 16. Hickes György Harsányi Jánostól kapott betűsora, 17. Magyar ABC, 18. Otrokocsi Fóris Ferenc betűmutatványa, 19. Bél Mátyás Kapossi Sámuel-­féle ábécéje, 20-30. A marosvásárhelyi kézirat kilenc és másik két felirat ábécéje, 31. Herpai János által talált ábécék és szövegrészletek, 32. Ismeretlen személy rovásírásos ábécéje, 33. Csángó-székely rovásfelirat Moldvából. Az elemezett rovásírásos emlékekben használt jeleket 16 oldalon táblázatokban összegzi a szerző. A kötet végén Csallány Dezső A székely rovásírás jellemzői című fejezetben összefoglalja a magyar rovásírásos emlékek vizsgálata során szerzett fontos tapasztalatait. A kötetet ajánljuk mindazoknak, akik számára fontos, hogy a magyar kultúra egyedülálló kincsét, a rovásírást jobban megismerjük, és szeretnének közreműködni abban, hogy ezt a kultúrkincset mind többen megismerjék.