Kötetszám:
Nyelv: Magyar
Méret: 23 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér illusztrációkkal.
Előszó
Az őstörténeti kutatások eredménye az emberiség közös kincse. Az egyes országok népük eredetét, hazájuk történetét tisztázó, nemzetük önérzetét ébrentartó, tudományos kutatásokra komoly összegeket áldoznak.
A honfoglaló magyarok nyelve kimutathatóan a szkita nyelv volt, miként a szumirnak elnevezett ősi nyelvvé is. A magyar és a sumir a szóalkotásban, a nyelv szerkezetében és a logikájában olyan hasonló, hogy bátran hihetjük, a nyelv mellett a sumir örökség másik részét, a méltóságteljes élet titkát, a fény titkát is magukkal hozták. ,,Ebben rejlik az élet értelme, a szabadság, az igazság, a becsület kultusza, a szépség, a természetszeretet, az egymás iránti emberség és a humor mosolya." Sok tudós, mint Friedrich Delitzsch, Fritz Hőmmel, Francois Lenormant, Jules Oppert, George Rawlinson... egymástól függetlenül állapították meg a sumirok és a magyarok közti kulturmorfológiai megegyezést. A külföldön élt és élő magyar tudósok, mint Badiny Jós Ferenc, Bobula Ida, Götz László, Padányi Viktor, Endrey Antal... felvilágosításaikkal és forrásmunkáikkal hívták fel az itthoniak figyelmét a magyar nép eredetére és hovatartozására, mert nem mindegy, hogy népünk ,,eredete a nagy múlttal büszkélkedő, magas fokú kultúrával és civilizációval bíró népekből vezettetik-e le, vagy csak egy elvadult, csőcseléknek, barbár betolakodónak mondott etnikumot tudhat maga előtt".
Magyarországon a régiek: Torma Zsófia, Ferenczy Gyula, Nagy Géza, Somogyi Ede, Varga Zsigmond és a maiak: Bakay Kornél, Gyárfás Ágnes, Imre Kálmán, Makkay János, László Gyula, Pap Gábor és még sokan mások - vállalva a ,,hivatalos tudós-körök" lenézését, gúnyolódását - , nem átallottak hirdetni, hogy többezer évnyi távolság ellenére, a sumir és a magyar nép között rendkívül szoros a kulturális kapcsolat. Ennek eredménye, hogy minden hivatalos, állami támogatás nélkül, prof. Badiny Jós Ferenc, a Buenos Aires-i Jezsuita Egyetem professzora megalapította, dr. Gyárfás Ágnes, a Miskolci Bölcsész A Egyesület elnökasszonya létrehozta a régóta áhított ,,Ókori Közel-Keleti és Sumerológiai Tanszék"-et. A sumir nyelv- és irodalom tanítását elősegítő, ezen összefoglaló munka főleg Badiny Jós Ferenc, Varga Zsigmond és Bobula Ida műveire, a német, a cseh és az orosz nyelven hozzáférhető forrásokra épül. A múltszázadi, ún. ,,ugor-török háború"-nak nevezett nyelvészeti vitával, a mezopotámiai ásatásokkal és az ékírás megfejtésével kezdődik, majd röviden megemlítették Sumir földrajzi elhelyezkedése, történelme, a sumir nép kultúrájának utóélete és a vallása. Vissza
Tartalom
BEVEZETÉS 3
I. AZ ELŐZMÉNYEK 5
II. MUNKÁLKODÁS A FINNUGOR NYELVELMÉLET LÉTREHOZÁSÁN 7
III. A FINNUGOR ELMÉLET GYŐZELME MAGYARORSZÁGON 9
IV. A SUMIR NYELVVITA 10
1. korszak 10
2. korszak: a pálfordulás kora 13
3. korszak: az ékiratok megfejtésének folytatása és a nyelvvita ,,vége" 14
V. A SUMIR NYELVVITA MAGYARORSZÁGON 18
VI. A FOLYAMKÖZI ÁSATÁSOK IDŐRENDI ÁTTEKINTÉSE 21
VII. A SUMIR NÉP KIALAKULÁSA 31
1. A Folyamköz természetföldrajza 31
2. A sumir nép eredete 31
3. Az Al Ubaid-i nép 37
4. Az Uruk-i bevándorlók 38
5. A Jemdet Nasr-i népcsoport 40
VIII. A SUMIR ELNEVEZÉS 44
IX. A SUMIR NÉP TÖRTÉNETE 45
1. A források 45
2. A vízözön előtt 47
3. A vízözön 49
4. A vízözön után 50
5. A sumir városállamok (kr.e. 3000-2450.) 58
6. Sargon és az akkád uralom 61
7. Gutium és az újsumir restauráció 63
8. Az ISZIN-i és a LARSZA-i uralkodók 66
9. A LARSZA-i elamita királyok 67
10. Az amoriták és a babiloni uralom 68
11. A kassiták Babilonban 70
12. Közép- és az Újasszír Birodalom 72
13. A Chaldeai Birodalom 73
X. A SUMIR UTÓDOK VÁNDORLÁSA 74
XI. A FOLYAMKÖZ KULTÚRÁJA 79
1. Amit a sumiroktól a világ kapott 79
2. A sumir írás 85
3. Az írás kialakulása 85
4. A képírás 92
5. A fogalomírás 94
6. A szótagírás 94
7. A betűírás 95
8. Az ékírás megfejtése 96
9. A sumir iskolák 98
10. Könyvtárak, levéltárak, a sumir könyvészet 101
XII. A SUMIR VALLÁS ÉS MITOLÓGIA 105
1. A sumir vallás gyökere 107
2. A sumir mitológiai rendszer 108
3. A sumir pantheon 109
4. Az istenek és az emberek viszonya 114
5. Az istenek segítői 115
6. Az ókori, keleti lelkiség jellemzői 118
XIII. A SUMIR VILÁGKÉP 120
XIV. A KOZMOSZ TANÍTÁSA 122
1. A számelmélet 122
2. A sumir időbeosztás 124
3. A körforgás tanítása 125
XV. SUMIR MITOLÓGIAI ALAPFOGALMAK 133
MELLÉKLETEK 134
(I) Gudea feje és feliratos ülőszobra 135
(II) Sir Woolley és Mallowan Ur-i ásatásának metszete 136
(Hl) Mezopotámia térképe 137
(IV) Sumir történetének áttekintő táblázata 138
FELHASZNÁLT IRODALOM 139
TARTALOMJEGYZÉK 142
+ Mutass többet
- Mutass kevesebbet
