A sötétség tudatosítása és a tökéletesség megidézése

Hét éven belül immár harmadik - és talán eddig legizgalmasabb - könyvével jelentkezik az idén hatvanéves Dienes Ottó: első tanulmány-, majd verskötete után most újabb esszéinek, tanulmányainak, kritikáinak, emlékezéseinek és fordításainak gyűjteményét adja közre. A sokszínű válogatás nem csupán beszédesen reprezentálja a környező világ, a valóság fontos kérdéseire érzékeny, művelt mai értelmiségi érdeklődését és szellemi arcának alakulását, de a megismerés e káprázatos Odüsszeiájára magával is ragadja az olvasót, akinek persze a szellem nem éppen könnyű vagy mulandó kalandjait kínálja... Terjedelmes esszéiben (Létezés és költészet, Homo Noeticus, Hamvas Béla és Várkonyi Nándor műveinek interpretálásaiban), miként a legigényesebb gondolkodók és ismeretterjesztők, az ember legfőbb érdekeit szem előtt tartva, beavat a transzcendencia világába, s leginkább a valós felemelkedésünköz, spiritualizálódásunkhoz vezető út esélyeit firtatja - láttatja, hozza meggyőzően közelünkbe. Aki pedig még nem ismeri e szerzőket, bizonyos, hogy Dienes könyve nyomán kézbe is veszi majd műveiket. Noha az írások többségével folyóiratok és napilapok hasábjain elszórva már találkozhattunk, valójában ez a kötet láttatja csak igazán a költő-esszéíró szellemi teljesítményének igazi léptékét, súlyát.