A római katolikus egyház és a nemzetiszocialisták Magyarországon

Kéthárom emberöltővel ezelőtt még vallási és faji szempontok dominálták az emberek hovatartozását Magyarországon. Az eljárás az újabb generációk számára kissé szokatlannak tűnik, de nem idegen. Gondoljunk például olyan országokra, mint az USA, Nagy-Britannia, Brazília vagy éppenséggel Izrael. A hazai tisztánlátást és a megértést nehezítik az elmúlt évtizedek beidegződései, gyakorlata, a sok-sok sztereotípia és előítélet. A könyv szakít az elfogult és előítéletes szemléletmóddal. Gondolatfonalát logikailag összefüggő kordokumentumok vezetik. Ebből a perspektívából mutatja be a római katolikus egyház konfliktusvállalásának jelentősebb mozzanatait, az egyházi és politikai közbeszédet akkoriban foglalkoztató alakzatokat és intézményeket (Kulturkampfot, Kirchenkampfot, modus vivendiket). Balogh Gábor hangsúlyosan foglalkozik az 1930 és 1945 közötti évek közéletét uraló konfliktusforrásokkal, illetőleg konfliktusfajtával, az identitások konfliktusával. Nem az ítéletalkotás szándékával; feladatának az események értelmezését és megértését, valamint a moderálást tartja. A könyv főbb tézisei az egyetemi oktatásban csiszolódtak egésszé, vagy maradtak továbbra is gondolatébresztő torzók..