A régi Győr

A RÉGI GYŐR Amióta műemlékekben gazdag északmagyarországi városainkat, főleg pedig a bárok emlékekben bővelkedő szép Pozsonyt, az egykori koronázó várost, elvesztettük, azóta megmaradt városaink, elsősorban pedig Győr, művészettörténeti jelentősége előtérbe nyomult. Így a mai szűkreszabott határok közt Győr városa, bárok templomainak és házainak jelentékeny sorával átvette azt a szerepet, amit egykor Pozsony foglalt el hazánkban. Győr területén a román stíluskorszak előtti időből építészeti emléket nem ismerünk, de régészeti leletek kerültek elő szép számban. A város legrégibb neve Arrabona, mely a kelta korból származik. E név maradványait őrzi a város német Raab neve és a városon át a Dunába ömlő Rába-folyó megnevezése. A rómaiak megtartották a kelta Arrabona nevet, amíg a város a birodalomhoz tartozott. Új nevet kapott azonban a VII. században, amikor az avarok birtokolták, akik gyűrűalakú sáncokkal körülvett erődített hellyé alakították és ebből származott a mai Győr elnevezés. A régi okmányokban Geurew, Girew, Geur néven szerepel. A város latin neve viszont Iaurinum, Iaurium, Geurum, ami nem más, mint a Geur, Győr latinos változata. A törökök a XVI. században Janik-nak, égett-városnak nevezték. 1529-ben, amidőn a törökök Bécs ellen indultak, János király segítségül híván Szulejmán szultánt, az Budáról a Duna mentében haladt Ausztria felé. A győri vár akkor nem lehetett valami jó karban, mert amidőn Mohamed, szendrői bej, a török előhadak élén Győr felé közeledett, Lamberg Kristóf parancsnok az ágyúkat és hadiszereket Bécsbe vitette és a várat felgyújtatta. A tűz nemcsak a várat, hanem a város jó részét is elhamvasztotta. így jutott a város a Janik (=égett) nevéhez.