A régészet regénye

Tanácsolom az olvasónak, hogy ne az első oldalon lásson hozzá e könyvhöz. Teszem ezt azért, mert jól tudom, milyen csekély hitelre talál a szerzőnek mégoly meggyőző ígérete is - hogy könyvében hallatlanul érdekes tárgyról készül írni -, nem is szólva arról, mennyit ér ez a kijelentés akkor, ha a könyv címe a régészet regényes történetét helyezi kilátásba, mivel a régiségtant a legszárazabb és legunalmasabb tudományok egyikének tartják. Javaslom tehát, hogy olvasóm kezdje a könyvet a 64. oldalon, az egyiptomi fejezetnél, vagyis "A piramisok könyvé"-nél. Ez esetben joggal remélhetem, hogy még a leggyanakvóbbak is megbarátkoznak témámmal és bizonyos előítéleteiket sutba dobják. Ez után a bevezetés után végül mégiscsak azzal a kéréssel fordulok az olvasóhoz, hogy lapozzon vissza, mert még a legizgalmasabb események megértéséhez is szükségszerű a tervszerű vezetés. Könyvünk nem lép fel tudományos igényekkel. Sokkal inkább arra törekszik, hogy egy meghatározott tudományágat a kutatók és tudósok munkájának belső feszültségén, drámai bonyolultságán és emberi kötöttségén keresztül mutasson be. Az említett cél érdekében nem riadunk vissza alkalomadtán az elkalandozások kísértő veszélyétől, sem a személyes véleménynyilvánítástól vagy aktuális vonatkozások megemlítésétől. Ennek aztán olyan könyv lett az eredménye, melyet a szakmabeli tudós kénytelen "tudománytalannak" bélyegezni. E váddal szemben csupán azt a mentséget tudom felhozni, hogy éppen ez volt a szándékom. Ugyanis meggyőződtem arról, hogy ez a gazdag tudomány, melyben kalandvágy párosul a szobatudós hangyaszorgalmával, romantikus kezdeményezés a szellemi fegyelmezettséggel, melynek hatósugara az idők mélyétől a tér globális végtelenségig terjed, mind ez ideig a szakirodalom hűvös és csaknem megközelíthetetlen magányába zárkózott. Bármily felbecsülhetetlen értékkel bírtak és bírnak is e tudományos értekezések - mégsem abból a célból készültek, hogy "olvasmányul" szolgáljanak. Különös és feltűnő, hogy eddig mindössze három-négy kísérlet történt arra, hogy a történelmi múltba indított kutató expedíciókat izgalmas kalanddá sűrítsék. Különös ez azért is, mert valóban alig akadhat ezeknél izgalmasabb kaland - amennyiben kalandon a szellem és tett keverékét értjük. TARTALOM: Amiről e könyvben szó van 7 A szobrok könyve Előjáték klasszikus földön 13 Winckelmanna - egy új tudományág születése 19 A történelem nyomkeresői 23 Egy szegény kisfiú kincset talál 29 Agaemnón maszkja 40 Schliemann és a tudomány 46 Mykéné, Tiryns, és a rejtélyek szigete 51 Ariadné fonala 55 A piramisok könyve Vereség, amely győzelemmé válik 65 Champollion és a háromnyelvű kőlap 74 A "hazaáruló" megfejti a hieroglifákat 82 "Negyven évszázad tekint le reátok!" 92 Amenemhet sírja és Petrie 110 Rablók a "Királyok völgyé"-ben 125 Múmiák 133 Howard Carter felfedezi Tut-ench-Amunt 143 Az aranyfal 154 A tornyok könyve Meg vagyon írva a Bibliában 171 Botta megtalálja Ninivét 174 Az ékírás megfejtése 179 Gyakorlati próbatétel 189 Paloták Namrud dombja alatt 194 George Smith gombostűt keres a szénakazalban 210 Koldewey golyózáporban 221 Etemenanki - Bábel tornya 226 Az ezeréves királyok és az Özönvíz 237 A lépcsők könyve II. Montezuma kincse 257 A lefejezett kultúra 266 Mr. Stephens várost vásárol 275 Közjáték 288 Az elhagyott városok titka 291 Az áldozati kút 303 Lépcsők erdő és láva alatt 316 A még meg nem írható könyvek Újabb kutatások ősi birodalmakban 327 Függelék Időtáblázatok 335 Irodalom 355 Térképek 361 Táblák jegyzéke 367 Önéletrajz 369 Mutató 371