A pedagógia adósságai

A kötet célja, megismertetni az olvasót az utolsó negyedszázad, vagyis a rendszerváltozás óta eltelt időszak legjelentősebb oktatásügyi történéseivel, a társadalom és benne az iskola mint nevelési-oktatási színtér belső differenciálódásából, funkcióváltásából, esetleges diszfunkcióiból fakadóan kiragadni és elemezni a legneuralgikusabb pontokat az intézmény működése, a tanulók és a pedagógusok szempontjából, mert ezek szakirodalmi és empirikus vizsgálatával, valamint külföldi példák segítségével rávilágíthatunk a tényleges hiányosságokra és nélkülözhetetlen tennivalókra. Elsőként a harmadik évezred oktatási kihívásairól, az iskolák működési jellemzőiről esik szó, különös figyelmet szentelve az európai sajátosságoknak. Vitathatatlan ugyanis, hogy hazánk rendszerváltás utáni oktatási jellegzetességeit uniós tagsági törekvéseink, később tagságunk jelentősen befolyásolja. A harmadik évezrednek az oktatással szembeni kihívásai, a tanulás és tudás átértékelődése, a módszertani szemléletváltás, illetőleg a speciális nevelési igények többségi iskolában való kielégítése érzékelhetően megtorpanást okoztak a teljesítménycentrikus oktatási rendszerben, ennek okán helyeztük vizsgálódásunk központjába a tanári hivatást, indikátoraként annak, hogy a tanári tudás és szerep a változó társadalom változó iskolájában ugyanúgy átalakulóban van, ahogyan maga a társadalom. Ezt jelzi a pedagógusképzésnek a társadalmi változásokra adott válaszai és az ezekkel szinte párhuzamosan jelentkező szakmai presztízsvesztés. A fokozatosan növekvő terheknek köszönhetően a pedagóguspálya sokat veszített vonzerejéből, amire a pályát választó fiatalok egyre csökkenő létszáma és a már pályán levők körében tapasztalható pályaelhagyás figyelmeztet. Külön fejezetet szánunk az inkluzív pedagógiának, ahol szót ejtünk az együttnevelés jogi és pedagógiai aspektusáról, a leggyakrabban előforduló tanulási problémák tüneteiről, okairól, majd összefoglaljuk a pedagógusok új típusú feladatait, beleértve és hangsúlyozva a ,,mindenki iskolája" megteremtésének legkorszerűbb oktatásszervezési eljárásait, valamint a képességfejlesztés módszereit. A kötet záró fejezetében három témát, az iskolai elszámoltathatóság, a pedagógiai professzionalizmus és az esélyegyenlőség kérdéseit érintjük a 21. századi magyar oktatásügy számos, ma még megoldatlan feladatai közül. Ezek kezelésének ugyanis rendkívül sok és erőteljes társadalmi, gazdasági és szakmai indoka vetődik fel egy olyan légkörben, amikor oktatás finanszírozása korlátozott, miközben a fejlődésre a társadalom irányából soha nem látott mértékű nyomás nehezedik. Tanulmánykötetünket jó szívvel ajánljuk azoknak a jelenlegi és majdani pedagógusoknak, gyógypedagógusoknak, valamint más közoktatási alkalmazottaknak, akik napi teendőik során nemcsak többségi, de sajátos nevelési igényű tanulókkal is foglalkoznak, hogy tudásukat a sajátos nevelési igényű tanulók befogadására irányuló speciális ismeretekkel ily módon is bővíthessék. Reményeink szerint a könyv tartalma a pedagógus szakvizsgára készülő gyakorló szakemberek hasznára is válik.