A nemzetrontó vallásellenes irányzatok boszorkánykonyhái - A szabadkőműves szövetség, ahogy a politikusaink látták (1883-1943)

Dr. Dömölki János úr évtizedek óta gyűjti a szabadkőművességről szóló könyveket és tárgyakat. A mennyiség íme, átcsapott minőséggé: az Olvasó kezében tarja ezt a vaskos könyvet, amelynek hatalmas haszna van/lehet a hazai titkos társaságok nemcsak megismerésében, hanem szakszerű kutatásában is. Ha a mai magyar közéletben és tudományos világban bárki azt mondja, hogy a szabadkőművesség történetét nem érdemes kutatni, mivel semmi jelentősége nem volt a Magyar Királyság történetében: az e könyvben olvasható tömérdek országgyűlési beszéd, mint a történetírás forrása ennek éppen az ellenkezőjét bizonyítja. Ugyanis az 1883 januárja és 1943 decembere közötti hatvan év szinte minden jelentős politikusának itt olvashatóak a szabadkőművesség szerepéről, tevékenységéről elmondott beszédei. E beszédek között vannak olyanok, amelyekben komoly elemzések találhatók; vannak olyanok, amelyekből a korabeli pártpolitikai viszonyok bontakoznak ki; vannak olyanok, amelyek a hazai eszmetörténet megértéséhez járulnak hozzá. Mindegyik típusnak megvan a maga jelentősége, s mindegyik országgyűlési hozzászólás elemezhető, nemcsak a hazai szabadkőművesség tevékenysége megvilágításának céljával, hanem a dualizmus-, majd Horthy-korszak közpolitikai viszonyainak elemzése céljából is, s akkor még nem beszéltünk az egyik legfontosabb szempontról, a magyar eszmetörténetről. E hatvan év alatt (is) három ideológiai irányzat küzdött egymással, mind a Magyar Királyságban, mint a korabeli Európában: a két baloldali (szocializmus és liberalizmus) a keresztény-konzervativizmussal szemben. Érdeklődő olvasóként, de tudományos kutatóként is rendkívül sok, elemzendő szempontot talál az ember a kétségkívül különböző tehetséggel, képzettséggel, politikai tálentummal és ideológiai vértezettel rendelkező képviselői és kormányzati embereink beszédeiben. Ha valaki meg akarja érteni a magyar 19. és 20. század hol békés, hol háborús történetét, forgassa e könyvet. Egyszerre nem lehet elolvasni, de nem is kell: ráadásul Dömölki doktor és munkatársa és felesége, dr. Dömölkiné Fejes-Nagyfejeő Mária többszáz oldalas végjegyzeteket írt a könyv minden személyéről. Jellemző munkájukra a történelmi személyekről való nyílt, semmit el nem kendőző tények és álláspontok megírása, ami nagyon fontos az egyetemes és magyar történelem jobb, igazabb megértéséhez. Tabutémát nem ismernek, viszont tudományos ismeretközlés szempontjából jegyzeteik nagyon is használhatóak. A kötethez Ifj. Tompó László írt kimondottan elemző célzatú tanulmányt, amely a rá jellemző elemzőkészséggel- és képességgel mutatja be a hazai szabadkőművesség ,,trón és oltár" elleni tevékenységét. Ifj. Tompó tanulmányának figyelmes elolvasásával közelebb jut az olvasó a szabadkőműves szervezet hosszú távú céljainak megértéséhez. Összegezve megállapítom, hogy fontos és érdekes, sokszínű forráskiadvány született, amelynek elemző tanulmánya és végjegyzetei segítségével megismerhetjük a magyarországi szabadkőművesség tevékenységének minden fontos mozzanatát. Raffay Ernő