A nagy Galeotto

A Palotanegyed a Józsefváros - és egész Budapest - egyik leggazdagabb múltú és jelenében is talán legizgalmasabb városrésze. Egykor Pest legelőkelőbb környéke volt, 1902-ig itt ülésezett az Országgyűlés, itt található a Nemzeti Múzeum és ide építették fel palotáikat az arisztokrata családok. Kiadónk évtizedek óta a Palotanegyed ,,lakója", Palotanegyed Könyvek-sorozatunk a városrész történelmének, kulturális életének ismert és kevésbé ismert szereplőit idézi meg. A sorozat első kötete, A nagy Galeotto a Nobel-díjas José Echegaray legismertebb színpadi műve. A könyvből megismerhetjük a spanyol író kalandos életútját és a budapesti bemutató botrányos történetét is. A nagy Galeotto három szálon is kapcsolódik a Palotanegyedhez. A drámát Patthy Károly, a Horánszky utcai gimnázium (ma Vörösmarty Mihály Gimnázium) tanára fordította. A színházi bemutató a Kerepesi (ma Rákóczi) úti Nemzeti Színházban, a filmváltozat első hazai vetítése a Gutenberg téri Omnia moziban volt. José Echegaray (1832-1916) spanyol mérnök, matematikus, politikus és irodalmi Nobel-díjas drámaíró legismertebb műve A nagy Galeotto (El gran Galeoto, 1881) című, szatirikus vonásokkal felruházott korabeli erkölcsrajz, amelyben a társasági pletyka - a ,,nagy kerítő" szerepében - egymás karjába hajt két tisztességes embert, egy becsületes ifjút és egy erényes as­szonyt. A pletyka - e ködszerű óriás - lesz a darab hőse, mely nagy uszályával folyton végigvonul a cselekményen, míg végül a nagy Galeotto célt ér - három ember boldogságának romjain. Galeotto? A színlapon hasztalan keressük ezt a nevet, s nem találjuk meg a színpadon sem. A szerző az első felvonásban, mely mintegy a darab előjátéka, megfelel a kérdésre. A nagy Galeotto nem fér a színpadra, mert az az egész világ. A nagy Galeotto a 19. század végén a legtöbb európai nagy­városban színpadra került - a maga idejében nagy sikerrel. Bu­dapesten a Nemzeti Színház 1890. február 28-án mutatta be, ennek a kalandos történetéről további részleteket olvashatunk a könyv végén. A cselekmény a filmesek fantáziáját is megmoz­gatta, a darabból - 1915 és 1951 között - négy filmes adaptáció készült.