A modern polgári közgazdaságtan elméleti alapjai

FÜLSZÖVEG A modern polgári közgazdaságtan nem alkot egységes rendszert, különböző részelméletek és kellőképpen be nem bizonyított tanítások halmaza, amelyek különböznek egymástól a vizsgálat tárgyában, módszerében, valamint abban a szerepükben, amelyet a napjainkban dúló ideológiai harcban betöltenek. A jelenlegi helyzet több mint kétszáz éves fejlődés eredménye, amelyet társadalmi és gazdasági, elméleti és ideológiai tényezők együttesen határoztak meg, s amelyre a kapitalizmus apológiájának, gazdasági gyakorlatának állandóan változó szükségletei és követelményei döntő befolyást gyakoroltak. A polgári közgazdaságtudományban a "társadalmi megrendelésnek" ezek a főbb mozgatóerői nem mindig voltak összhangban, sőt igen gyakran ellentmondásba kerültek egymással. A legnyíltabban ez éppen a jelenlegi történelmi korszakban mutakozik meg. Az imperializmus éa a szocializmus között egyre jobban kiélesedő osztályharc mindinkább azokat a feladatokat állítja előtérbe, amelyeket a polgári közgazdaságtan mint a tőkés társadalom ideológiai felépítményének alkotórésze teljesít. Az egyes elméletek azonban ezt a küldetésüket elvonatkoztatásuk foka és kutatásuk tárgya szerint csak különböző mértékben és egymástól eltérő hatékonysággal teljesíthetik. Másrészről a jelenkori kapitalizmus struktúrája a polgári közgazdaságtudományt arra szorítja - amit azelőtt sohasem tett - , hogy a gazdasági gyakorlatot vizsgálja, a különböző elméletek, az állammonopolista gazdaságpolitikát tekintik alapjuknak és kiindulópontjuknak. A polgári közgazdaságtan elméletei ezt a próbát sem állták ki egyformán és vizsgálataik végeredménye a polgári közgazdászok soraiban is nagy csalódást okozott. Vissza TARTALOM Bevezetés 5 A polgári közgazdaságtan elméleteire vonatkozó marxista bírálat céljai és feladatai 5 Néhány megjegyzés a könyv tárgyáról, módszeréről és szerkezetéről 11 A neoklasszikus gazdaságtan keletkezésének ideológiai és elméleti feltételei 18 A polgári közgazdaságtudomány és ideológia a múlt század hetvenes éveiben 19 A határhaszon-elmélet és az ún. Gossen-törvények 23 A neoklasszikus közgazdaságtan fő irányzatainak rövid jellemzése 28 A neoklasszikus gazdaságtan tárgya, problémaköre és módszertani szemlélete általában 30 Az osztrák iskola sikertelen próbálkozása a politikai gazdaságtan szubjektív-pszichológiai átalakítására 39 Az osztrák iskola módszertani helyzete 39 A szükségletelmélet és az érték meghatározása a határhaszon alapján 45 A fogyasztási cikkek szubjektív értékének meghatározása 50 A termelési eszközök értéke és a gazdasági beszámítás elmélete 54 Az osztrák árellmélet 60 Böhm-Bawerk tanítása a tőkéről és a kamatról 64 A határhaszon-elmélet matematikai változata 72 Jevons nézetei a politikai gazdaságtan tárgyáról és módszeréről 74 A határhaszon felhasználása a fogyasztás egyensúlyának elemzésében 79 A munkaérték-elmélet jevonsi bírálata 88 Jevons munka- és tőkeelmélete, mint a tőkés termelési viszonyok közvetlen védelmezője 92 A határhaszon-elmélet fejlődése és átalakulása a fogyasztói kereslet elméletévé 95 A határhaszon-elmélet Pareto által kidolgozott ordinális változata 98 A közömbösségi görbék mint a fogyasztói kereslet elemzésének eszközei 103 A fogyasztói kereslet elméletének fejlődése Sluckijtól Hicksig 111 A határhaszon-elmélet két formája a jelenlegi polgári politikai gazdaságtanban 118 A gazdasági részegyensúly problémáinak elemzése 125 A közgazdaságtani elemzés tárgya és módszere Marshall értelmezésében 128 A haszonelmélet és a kereslet elemzése 133 A kínálat és a termelési költségek elemzése 137 Az áralakulás elemzése a kínálat és a kereslet kölcsönös hatásának szempontjából 145 A termelési tényezők határtermelékenységének elmélete 153 A határtermelékenységi elv felhasználásának alapvető hiányosságai 155 A jövedelemmegoszlás marginális ellméletének ideológiai tartalma 159 A határtermelékenység elvének mikroökonómiai alkalmazása 164 A tökéletlen verseny feltételei között kialakult piaci helyzet elemzése 167 J. Robinson elmélete a tökéletlen versenyről 170 Chamberlin "monopolista verseny-elmélete" 174 Az általános gazdasági egyensúly elemzése 178 A csere elemzése - Walras általános egyensúlyrendszerének elméleti alapja 182 A gazdasági javak osztályozása és a termelés egyensúlyának elemzése 187 Az általános gazdasági egyensúly modellje az egyenletek és ismeretlenek rendszerében 191 Kísérlet az általános gazdasági egyensúly dinamikus modelljének létrehozására 198 Walras modelljének neoklasszikus alapvonásai 202 Az általános gazdasági egyensúly elemzése ismeretelméleti jelentőségének magyarázata 208 Pareto hozzájárulása Walras modelljének általánosításához 215 A szocialista gazdaság egyensúlyának néhány kérdése és az ún Pareto-optimum 221 A határhaszon-elmélet bírálata, mint a Walras-modell egyszerűsített változatának kiindulópontja 227 Az általános gazdasági egyensúly elmélete és a lineáris programozás 236 Az állammonopolista kapitalizmus és Keynes makroökonómiai rendszerének keletkezése 245 Keynes víziója a kapitalizmusról és hiányosságainak bírálata 249 A makroökonómiai szemlélet és az ún. keynesi forradalom 255 Keynes rendszerének elméleti forrásai 261 Keynes magyarázata a merkantilisták közgazdasági tanairól 262 Malthus gazdasági nézeteinek egyszerűsített aktualizálása 264 A neoklasszikus gazdaságtan Say-i alapjainak bírálata 266 A svéd iskola hozzájárulása a makroökonómiai elemzéshez 271 A hatékony kereslet elmélete - a nemzeti jövedelem és a foglalkoztatás volumene megállapításának keynesi alapja 276 A foglalkoztatás neoklasszikus elméletének keynesi bírálata 276 A hatékony kereslet elve 284 A hatékony kereslet alapegyenletei 286 A hatékony kereslet elméletének rövid távú és statikus jellege 290 A fogyasztás, a megtakarítás, a beruházás és a nemzeti jövedelem közötti makroökonómiai kapcsolatok 297 A fogyasztási függvény 297 A beruházási multiplikátor - mítosz és valóság 303 A beruházás volumenét meghatározó tényezők 315 Keynes pénz- és kamatelmélete 318 A mennyiségi pénzelmélet két változata 319 A likviditási preferencia elmélete 322 A kamat, mint a likviditási igény feladásáért fizetett jutalom 326 Keynes befolyása, a mai polgári pénz- és inflációelméletre 330 Marx neokeynesi "rehabilitációja" és az ún. neoklasszikus szintézis 334 Keynes követőinek állásfoglalása Marx gazdaságtanával szemben 335 Marx, Kalecki és Keynes 345 Keynes és az ún. neoklasszikus szintézis 349 Keynes elmélete és az állammonopolista gazdaságpolitika 357 A burzsoá állam gazdasági feladata Keynes elméletének megvilágításában 358 A gazdaságpolitika néhány módszertani eszközének keynesi jellege 362 Pénz- és hitelpolitika az állammonopolista kapitalizmusban 367 Pénzügyi politika - az állammonopolista gazdaságirányítás legfőbb eszköze 371 A pénzügyi deficit és az államadósságok új koncepciója 374 A társadalmi szektor a hatékony kereslet modelljében 375 "Beépített" stabilizátorok és az ún. aktív pénzügyi politika 379 A polgári gazdasági elemzés újkori dinamizálásának általános feltételei 385 A gazdasági növekedés mai elméleteinek társadalmi-gazdasági háttere és ideológiai gyökerei 387 Viták és félreértések a gazdasági dinamika értelmezése körül 390 Schumpeter elmélete a gazdasági fejlődésről és a jelenkori kapitalizmus apológiája 398 A növekedési modellek helye a gazdasági elemzés dinamizálásában 403 A keynesi növekedési modellek 410 Domar növekedési modellje 411 Harrod növekedési modellje 420 Az akceleráció-elv elmélete 421 Harrod modelljének kiindulási előfeltételei 427 A modell működése:: a növekedés biztosított és természetes üteme 431 Kaldor modellje a tőkés gazdasági növekedésről 436 A modell felépítése 438 Kaldor nézete a kapitalizmus két fejlődési szakaszáról 440 A gazdasági növekedés neoklasszikus modelljei 443 A termelési függvény elméletéhez 445 A termelési függvény elméleti alapjainak ideológiai felhasználása 446 A Cobb-Douglas termelési függvény 448 A termelési függvények néhány más típusa 452 A gazdasági növekedés első neoklasszikus modelljei 455 A Harrod-modell szélsőséges szélsőséges ingatagságának neoklasszikus megoldása 456 A termelési függvény és a technikai haladás 458 A műszaki haladás és a beruházás szerepe a gazdasági növekedés folyamatában 463 A technikai haladás típusai 464 Megtestesült és nem megtestesült technikai haladás 467 Az optimális növekedés modelljei és a tőkefelhalmozás "aranyszabálya" 473 A polgári növekedési elméletek továbbfejlesztésének fő útjai és viszonyuk a gazdaságpolitikához 476 A legfontosabb végkövetkeztetések 483 Irodalom 543 Névmutató 552