A miskolci Avas műemlékei (Műemlékeink)

Az Avas hegy és Miskolc, a település az idők folyamán teljesen eggyé lett. Gyakran halljuk emlegetni Miskolcot, mint az Avas alatti várost. A helybeliek megszokták az Avas "öreg" jelzőjét is; ez az elnevezés az egykori Szatmár megyében, de másutt is évszázadok óta használatos. Avasnak nevezik a Szinva völgybe mélyen benyúló és legmagasabb pontján 234 m magasságú dombot, melyet északról a Toronyalja utca és Mindszent, keletről a Felszabadítók- és Vöröshadsereg útja, délről a Ruzsinfark, a Nehézipari Műszaki Egyetem, nyugatról a diósgyőri vasút határol. A hegy, amely a változatos geológiai szerkezetű Bükk nyúlványa, felépítését tekintve vulkáni eredetű. Tufa: többnyire barna vagy barnássárgaszínű, változó szemnagysággal. Az avasi pincék belső felületén ez napjainkban is jól megfigyelhető. A laposan elterülő domb az idők folyamán aránylag kevés változást szenvedett. A tetején lerakódott kovapad megvédte a puhább andezit tufát a természet koptató hatásától. A felszín vizsgálata bizonyítja, hogy egykor tenger borította; a tengeri kavics és kagyló ma is fellelhető ezernyi maradványban. Történetét tekintve, a terület határán 1892-ben előkerült, és Herman Ottó által helyesen értékelt kőszakócák bizonyították itt a jégkori ember létezését. Az átmeneti kőkor lelőhelyeként tartjuk nyilván az avasi temetőt és az avastetői szőlőket is. Az új kilátó szomszédságában tárták fel a múzeum munkatársai az avastetői kőszerszám-készítő műhelyt, melynek mérete az egykori település nagyságára utal.