A mezőgazdasági termelőszövetkezetek társadalmi-gazdasági környezete

Jelen tanulmány távolról sem tekinthető befejezettnek. Inkább egyfajta ,,félkész-termékről" van szó. Az első két fejezetben megkísérlem a szervezet-környezet, illetve a neokorporatizmus általam ismert irodalmát rendszerezni. A tárgyalt elméletek többségével kapcsolatban nem foglalok el egyértelmű álláspontot, és hiányzik saját rendszerezett felfogásom a szervezet-környezet kapcsolatára, illetve a neokorporatizmus jelenségére vonatkozóan. Utalás történik ugyan az intézményi megközelítés és a populációs ökológia ,,sajátos ötvöződésére", egy általam írt korábbi tanulmányra, amelyben, úgy tűnik, meglehetősen egyértelműen kifejtettem álláspontomat a szervezetek és környezetük kapcsolatát illetően. Ez az álláspont azonban a publikálás óta eltelt időben bekövetkezett gazdasági-politikai fejlemények következtében egyoldalúvá vált. Bár ez az álláspont céloz arra, hogy a szervezetek változása nem a környezethez való folyamatos alkalmazkodás, hanem erőteljes külső politikai ráhatás eredménye, a szóban forgó álláspont alapvetően mégis csupán a szervezetek degradálásával foglalkozott, a szervezetek ,,újjászületésének" mechanizmusa figyelmen kívül maradt. Miután ez utóbbi mechanizmusra vonatkozóan saját állásponttal jelenleg nem rendelkezem, be kellett érnem az ide vonatkozó elméletek áttekintésével. Vissza TARTALOM Előszó 5 I. Környezet koncepciók a szervezetszociológiában Kontigencia elmélet 8 Erőforrás-függőségi megközelítés 11 Populációs ökológia 15 A szervezetek közötti tranzakció 23 Konstruált környezet 24 II. Korporáció és bürokrácia A modern tőkés társadalom hatalmi viszonyai és a szervezetek környezete 26 A korporációk és a bürokrácia dialektikája 28 A korporatizmus értelmezése a szervezetszociológiában 30 III. A téma empirikus megközelítése, a minta főbb jellemzői 38 IV. Szervezetközi befolyási viszonyok 45 Befolyási viszony és csereviszony 49 A befolyási viszonyok struktúrája 53 Direkt és indirekt befolyás 57 A befolyási viszonyok intenzitása 60 Aktív és passzív befolyás 67 V. Kooperáció és konfliktus 78 A kapcsolattartás okai 78 a) Információ kérés 80 b) Információ adás 82 c) A szövetkezetek saját nehézségeinek, illetve a környező szervezetek problémáinak megoldása 84 d) Nézeteltérések rendezése 84 e) Megállapodások további együttműködésre 85 A kapcsolattartás alapja 85 a) Jogi előírások 86 b) Hivatalos megállapodások 87 c) Általános gyakorlat 87 A konfliktusok okai 88 A konfliktusok kimenetele 88 A konfliktusok megoldási módja 92 Előreláthatóság és bizonytalanság 98 A koordináció minősége 100 Piaci viszonyok és percepcióik 102 a) Verseny az értékesítésben 102 b) Diszkrimináció az értékesítés terén 103 c) A piaci változások előreláthatósága 104 d) Verseny a beszerzésben 105 e) A tervezés lehetőségei 106 Összefoglalás 107 Függelék 111-237