A magyar tengerészet a második világháborúban - Magyar sors (1944-1957) III. Dokumentumkötet

Saját képekkel - Ismertető: Kiadó: Magyar Nemzeti Történeti Társaság, Kaposvár - A könyv szerzője, Juba Ferenc a Budapest hajó tengerésztisztjeként élte át ezeket a második világháborús eseményeket, amelyekről így ír:"...például az Azovi tengeren kaptuk hadszíntéri szolgálatunk egyik legsúlyosabb légitámadását... 18 orosz repülőgép 9 hullámban támadta meg a hajókkal telerakott kikötőt." Az 1944-es szevasztopoli május 10-ére a Tisza hajónk parancsnoka így emlékezik: "...2000 embert hajóztunk be. Alig hagytuk el a partot, a hajó a légitámadások elleni védekezés céljából cikk-cakkban haladva kb. fél mérföldön át mentőmellényes, vízbe fulladt katonák tömegén át tört magának utat. Egy 50 kg-os bomba a hajóra esve nem robbant fel..." A könyvből többek között megismerjük azt a páratlanul hősies helyállást, amely a magyar kereskedelmi tengerészeket jellemezte a Fekete és az Azovi tengeri háború folyamán 1942-1944-ben. ugyanakkor feltárul belőle a magyar tengerészet legfontosabb időszakának, tengeri szervezetének szinte minden mozzanata őskorától kezdve egészen napjainkig. Kiderül az is, hogy a magyar tengerésznemzet is, hiszen olyan nagy tengerészeket adott, mint Pilaja pasát, a XVI. századi legnagyobb török tengernagyot. Vagy Gyújtó Károlyt, aki az egyik legnagyobb középkori európai tengeri nagyhatalom, Velence tengernagya, majd az arzenálnak a parancsnoka volt. Sorolhatnánk egészen az I. Világháború hőseiig: Wulf Oláf és Horthy Miklós tengernagyokig, vagy ma Fa Nándortól a Sisa testvérekig...- További ismertető: "Belelapozás". - - Tartalom: Előszó 3 Bevezetés 5 A magyar tengerészet rövid története 6 Az őskortól Trianonig 6 Trianontól a második világháborúig 8 Tengerészetünk a második világháború idején (1939-1941. június 27.) Hazánk semleges 13 A magyar tengerjáró hajók helyzete 13 Kinti, ún. szabadhajóink helyzete 18 Tengerészetünk l941. június 27. és 1941. december 31. között. Semlegességünk vége - hadviselők lettünk 21 Szövetségben a németekkel 21 A hadiutak minősége, Hajózás háborús vizeken 22 A DTRT hajók bevetésének az előkészületei 24 A kíséretek szervezése 25 Tengerészeink az ún. hadiutakon 26 A magyar tengerészet az 1942-es évben 27 Hajóink a Krímnél és az Azovi-tengeren 30 Tengerészetünk a Fekete- és az Azovi-tengeren 1943-ban 32 A Kolozsvár hajónk elvesztése 32 Utánpótlás a tengeri hadszíntéren 33 Háborús "események" a Budapesttel 34 Újra a Fekete-tengeren 35 Hajóink rakományai 36 A világháború 1944-es évében 36 Torpedótámadások a Budapest hajó ellen 36 A Budapest "szállító, menekítő" munkában Szevasztopolnál 37 "Mozgalmas" tengeri út Odesszába 38 A Budapest hajó utolsó szevasztopoli útja 38 A Tisza hajónk hőstette 39 A Kassa hadiútjai 41 A Magyar Vitéz és a Magyar Tengerész hajóink 44 A Szeged szerepe a második világháborúban 44 A Fekete-tengeri magyar tengerészeti harcok rövid értékelése 45 Tengerészetünk a háború végén (1944-l945) 46 Menekítés nyugatra 46 Hitler ajándékának, a Hungáriának "külön" története 48 Epilógus. Miért és hogyan harcolt a második világháborúban a magyar tengerész? 49 A könyvben előforduló szakkifejezések jelentése 79 Zusamenfassung 81 Summary 82 Juba Ferenc rövid életrajzi vallomása 83 Klapka György Múzeum. Juba Ferenc magyar tengerészeti gyűjteménye, Komárom 85