A magyar szakszervezetek a népi demokratikus forradalomban 1944-1948

A magyar munkásmozgalom történetének művelői körében ma már általánossá vált az a felismerés, hogy a szakszervezeti mozgalom múltjának önálló feldolgozása nélkül a munkásosztály évszázados küzdelmének feltárása, megvilágítása nem lehet teljes. A szakszervezeti mozgalom - ezen belül az egyes szakszervezetek - története megírásának feladata ugyanakkor mint napjaink társadalmi igénye is mind erőteljesebben jelentkezik. Érthető ez, hiszen a szervezett munkások, dolgozók nagy múltú mozgalmának megismerése, hagyományainak ápolása, különösen a felszabadulás utáni évek tapasztalatainak számbavétele, hatékonyan szolgálhatja a jelen gazdasági és társadalmi célkitűzéseinek sikeres megoldását is. Könyvem nem utolsósorban éppen ezeknek a felismeréseknek az eredményeként születhetett meg, s kerülhet az olvasó kezébe abban az esztendőben, amikor felszabadulásunk negyedszázadára tekinthetünk vissza. A kutatás és feldolgozás során a fő figyelmet mindenekelőtt az alapvető kérdésekre: a szakszervezeteknek a népi demokratikus forradalom győzelméért, a munkáshatalom kivívásáért ,a dolgozók politikai és gazdasági érdekeinek megvédéséért folytatott harcára összpontosítottam. A szakszervezeti mozgalom 1944 ősze és 1948 nyara közötti fejlődésének főbb általános jellemvonásait, fontosabb törvényszerűségeit kutattam. Ezek a jellemvonások természetesen a mozgalom központi irányításának elemzéséből és az egyes szakszervezetek tevékenységéből szűrhetők le, de egy ilyen összefoglaló munka mégsem tartalmazhatja az érintett szakszervezetek történetét a maguk részletességében. Ez utóbbi feladat további szakmánkénti, foglalkozási és iparágankénti kutató- és feldolgozó munkát igényel. A szervezett dolgozók sok százezres táborának új gazdasági és társadalmi viszonyokat megteremtő, új országot építő küzdelmeiből, a már történelemmé vált és felidézett tegnapunkból minden bizonnyal új erőt meríthetünk napjaink nem kevesebb odaadást követelő feladatnak valóra váltásához. Munkám megírásához nyújtott értékes segítségükért ez úton is köszönetemet fejezem ki Berend T. Ivánnak, Kabos Ernőnek, Ságvári Ágnesnak, Szabó Bálintnak, valamint a Párttörténeti Intézet és a SZOT Központi Levéltár kollektívájának. Vissza TARTALOM Előszó 5 A szakszervezeti mozgalom újjáéledése és tevékenységének kibontakozása a felszabadulás után (1944-1945) 7 A felszabadulás küszöbén 7 Széles tömegmozgalom kibontakozása. A központi irányítás újjászervezése 17 Kommunista és szociáldemokrata szakszervezeti politika 40 A szakszervezetek gazdasági és politikai harcának új követelményei és módszerei 54 A szakszervezetek politikai jelentőségének megnövekedése. A kivívott eredmények megvédése és továbbfejlesztése (1945-1946) 86 Az osztályellentétek kiéleződése. A szakszervzetek első szabad közgyűlése 86 Vita a szakszervezetek korszerű szervezkedéséről 97 Az 1946. évi üzemi bizotsági választások. A "kalóriás bérrendszer" 122 Az ipari munkásság sztrájkjai 127 A szakszervezetek a Baloldali Blokkban 141 A politikai és gazdasági harc első vonalában (1946-1947) 153 A szakszervezetek elleni támadások visszaverése 153 Az 1947. évi üzemi bizotsági választások. A vidék szakszervezeti mozgalmának teljes kiépülése 177 Küzdelem a tervgazdálkodás feltételeinek megteremtéséért 184 A munkanélküliség elleni harc fokozódása. Az új kollektív szerződések bevezetése 198 A szakszervezeti mozgalom a fordulat évében (1947-1948) 208 Harc a szakszervezetek önállóságának erősítéséért 208 A szakszervezeti vezetők első országos értekezlete 224 Rátérés az iparági szakszervezetek létrehozásának útjára 235 Jegyzetek 255 I. fejezet 255 II. fejezet 269 III. fejezet 281 IV. fejezet 290 Névmutató 299