A magyar sajtó története 1848-1892 II/1-2.

Megjegyzés: Fekete-fehér illusztrációkat tartalmaz. TARTALOM I. kötet Bevezetés 11 A sajtó kialakulása Európai és hazai előzmények 17 A könyvnyomtatás előti publicisztika 17 Az első nyomtatott újságok 19 Az európai sajtó kibontakozása a 17. században 21 A folyóiratok százada 24 Egykorú vélemények a sajtóról 29 Az időszaki sajtó kialakulása Közép- és Kelet-Európában 30 A hírlap- és folyóirat-irodalom előzményei Magyarországon 32 Hírlap- és folyóirat-irodalmunk a 18. században A hazai sajtó kezdetei és fejlődése (1705-1780) 39 A Mercurius Hungaricus, a Rákóczi-szabadságharc félhivatalos lapja (1705-1710) 39 A Nova Posoniensia (1721-1722) és a pozsonyi újságírás kezdetei 47 A budai német polgárság sajtójának kialakulása 53 A pozsonyi német polgárság sajtójának kialakulása 57 Bécsi magyar érdekű lapok a hetvenes években 63 A magyar nyelvű hírlapirodalom megindulása. Sajtónk a jozefinizmus évtizedében (1780-1790) 69 A magyar nyelvű sajtó megindulása 69 Rát Mátyás és a Magyar Hírmondó 71 Révai Miklós és egy ismeretterjesztő néplap terve 83 A Magyar Hírmondó jozefinista évei 87 A Magyar Kurír megindítása és első évei (1786-1790) 96 A Magyar Hírmondó a nemesi ellenállás kifejlődésének éveiben 101 Kísérlet a pesti magyar hírlapirodalom kifejlesztésére 105 Német és szlovák sajtó a nyolcvanas években 107 A magyar sajtó a nemesi mozgalom és a jakobinus szervezkedés idején 120 Új sajtórendelkezések. Sajtóviszonyok 120 A Hadi és Más Nevezetes Történetek (1789-1791) és folytatása, a bécsi Magyar Hírmondó (1792-1803) 124 Az Erdélyi Magyar Hírvivő (1790-1791) 137 A Magyar Kurír (1790-1792) 140 A Magyar Kurír Szacsvay kiválása után (1793-1806) 151 A Bétsi Magyar Merkurius (1793-1798) 155 Egy latin nyelvű újság a nemesi mozgalom és a felvilágosodás szolgálatában: az Ephemerides Budenses (1790-1793) 158 A hírlapkiadás szervezete a 18. században 161 A sajtó és az államhatalom 168 Az újságcenzúra hazánkban a 18. században 168 Változások a hazai újságcenzúra szervezetében 169 A társadalom és a 18. századi sajtó 174 A köznemesi-értelmiségi rétegek szerepe az újságkiadásban 181 Az újságírók társadalmi helyzete 183 Vélemények az újságírói hivatásról 186 Folyóirat-irodalmunk kibontakozása 187 Német nyelvű folyóirat-irodalmunk kezdetei 189 Windisch erkölcsi hetilapjai 189 Bessenyei György német nyelvű folyóirata 189 A pesti folyóirat-irodalom megindulása 194 Merkur von Ungarn (1786-1787) 198 Német nyelvű szakfolyóirataink 198 Kísérlet egy dramaturgiai folyóirat létrehozására 203 További német és szlovák folyóirat-alapítási kísérletek 205 Az első magyar nyelvű folyóiratok 206 A magyar nyelvű melléklapok: a bécsi és a pozsonyi Múzsák 208 A kassai Magyar Museum, az első önálló magyar nyelvű folyóirat (1788-1793) 211 Az Orpheus, Kazinczy folyóirata (1789-1790) 218 A komáromi Mindenes Gyűjtemény (1789-1792) 220 Kármán József és az Uránia (1794-1795) 223 Sajtónk a magyar jakobinus mozgalom bukása után (1795-1832) A magyar sajtó 1795 és 1806 között 231 Az első magyar gazdasági szakfolyóirat 234 Schedius folyóirata (1798-1804) 234 Sajtónk a 19. század első felében 243 A Hazai Tudósítások és a pesti magyar hírlapirodalom kibontakozása 247 Az Erdélyi Muzéum szerepe a reformkor eszmei előkészítésében 255 Erdély művelődési viszonyai a 18-19. század fordulóján 255 Döbrentei Gábor, a szerkesztő 259 Az Erdélyi Muzéum első kötete. Döbrentei programtanulmánya 261 A romantikus irodalomtörténet kibontakozása a további kötetekben 266 Publicisztikai kezdeményezések a folyóiratban 271 Újszerű pedagógiai kezdeményezések 274 Romantikus elméleti tájékozódás és klasszicista gyakorlat 276 Haladás és maradiság harca a Tudományos Gyűjteményben 280 Az alapítás: a "pesti tudósok" vállalkozása 280 A folyóirat indulása: a rendi nacionalizmus hegemóniája (1817-1818) 284 A liberalizmus jelentkezése és a romantika előretörése (1819-1827) 295 A Tudományos Gyűjtemény Vörösmarty Mihály szerkesztése idején (1828-1832) 308 A folyóirat szépirodalmi melléklapja: a Szép-Literatúrai Ajándék 323 A Felső Magyar Országi Minerva (1825-1836) 330 Első esztétikai-kritikai folyóiratunk, az Élet és Literatúra (1826-1833) 338 Az alapítás 338 A szerkesztő és gyakorlati módszere 340 Az Élet és Literatúra a történeti fejlődésről 342 Az eredetiség-elv a folyóiratban 345 Az új irodalmi nemzetértelmezésért 348 A folyóirat harca a kritika műfajának meggyökereztetéséért 351 A Muzárion kötetei (1827-1833) 354 A reformkor sajtója (1832-1840) A reformmozgalom kibontakozása 361 Az új politikai sajtó előzményei 365 Széchenyi és a Jelenkor 372 Kossuth és az Országgyűlési Tudósítások 380 A Törvényhatósági Tudósítások 465 A válság évei és a Hírnök 465 A Kritikai Lapok harca az irodalom respublikájáért (1831-1836) 465 A folyóirat létrejötte 474 Bajza, a szerkesztő 482 Mesterek és mintaképek 489 Az első füzet. A Pyrker- és a Conversations-lexikoni pör 490 A folyóirat fogadtatása. A Sas (1831-1833) 493 Pör Horvát Istvánnal 494 A regényről és a színpad világáról 496 Az irodalmi divatlapok 496 Regélő-Honművész (1833-1841) 501 Rajzolatok a társasélet-és divatvilágból (1835-1839) 526 Tudományos és ismeretterjesztő folyóiratok 538 Akadémiánk első folyóirata, a Tudománytár 544 Ismeretterjesztő hetilapok a harmincas években 552 Az Athenaeum, a liberalizmus eszméinek központi fóruma 557 Az Ifjú Magyarország lapkiadási kísérletei 560 Reformkori német nyelvű hírlapok és folyóiratok 564 A negyvenes évek folyóirat- és hírlapirodalma a forradalomig A centralisták folyóirata, a Budapesti Szemle (1840-1841) 573 Előzmények és célkitűzések. A Themis 575 Eszmei tendenciák a Budapesti Szemlében 580 Eötvös József tanulmányai 584 A folyóirat helyzete és hatása 586 Mezőgazdasági szaksajtó: A Magyar Gazda (1841-1848) 590 A negyvenes évek divatlapjai 590 Regélő Pesti Divatlap (1842-1844. I.) és folytatása, a Pesti Divatlap (1844. II. - 1848) 608 Honderű (1843-1848) 618 Magyar Életképek - Életképek (1843-1848) 630 Magyar Szépirodalmi Szemle (1847) 641 Az új politikai sajtó 660 Kossuth és a Pesti Hírlap 665 A Hírlap programja. Belső reform 678 Függőség és nemzeti önállóság 693 Az ellenzék és a nemzetiségek 699 Széchenyi a Pesti Hírlap ellen 714 A kétféle Világ és a konzervatívok 731 Kossuth küzdelme új lapért 751 A centralista Pesti Hírlap 759 A Budapesti Híradó és a Nemzeti Újság 778 Kossuth és a Hetilap 789 Mellékletek Rövidítési jegyzék 807 A hírlapok és folyóiratok címmutatója 808 Névmutató 813 Az illusztrációk jegyzéke 830 II/1. kötet Bevezetés 11 A forradalom és a szabadságharc sajtója, 1848-1849 25 Az európai forradalmak és Magyarország 27 Az utolsó rendi országgyűlés és a sajtószabadság 29 A párizsi forradalom után 32 A bécsi forradalom után 37 A pesti forradalom és a sajtószabadság 43 A sajtótörvény 52 Sajtó, politika, irányzatok 55 Az európai forradalmak modellje 57 A magyar politikai spektrum 63 A konzervatív lapok és a fordulat 63 A Nemzeti Újság 65 Budapesti Híradó, Figyelmező 68 Az erdélyi Múlt és Jelen 70 A liberális lapok és a fordulat 70 A Jelenkor vége 71 Erdélyi liberális lapok 72 A Pesti Hírlap 83 A radikális Marczius Tizenötödike 83 Szerkesztő, munkatársak 85 A radikális ifjak és a kormány 93 A lap sajtópere 101 A társadalmi és nemzeti kérdés 103 Függetlenségi, köztársasági program 107 Más radikális lapok 114 A Reform 114 A Radical lap 121 A Nép-elem 123 Köztársasági Lapok, Jövő 130 A Munkások Újsága 136 Táncsis Mihály 137 A program fejlődése 143 Támadások a lap ellen 155 Kormánylapok 165 A Közlöny 166 A Nép Barátja 173 A Kossuth Hírlapja 179 Szerkesztőség, rovatok, munkatársak 181 A főbb politikai témák 186 Az őszi fordulat: a közvélemény mozgósítása 194 A sajtó egyéb (irodalmi, szakmai, más nyelvű) orgánumai 200 Irodalmi divatlapok 200 Szakmai és ismeretterjesztő lapok 205 Vidéki sajtó 207 Hazai német lapok 210 Szlovák lapok 219 Román lapok 221 Szerb, horvát lapok 224 Külföldi magyar lapok 225 1849: a debreceni időszak 231 Alföldi Hírlap, Közlöny 233 Táncsics kísérletei 240 A Marczius folytatása 243 Az Esti Lapok 245 A Debreczeni Lapok 247 Politikai viták 250 Az utolsó hónapok 259 A fővárosi sajtó újjáéledése 259 Republikánus nemesek és valódi radikálisok 262 Közlöny, Respublika, Futár 267 A radikális Marczius betiltása 272 Szeged, Kolozsvár 278 Hadi lapok 280 Az abszolutizmus első szakaszának sajtója 1849-1859 Az intézményesített polgári sajtó megszületése idegen abszolutizmus alatt 291 A sajtótörvényhozás és -irányítás 291 A nyomdai és kereskedelmi viszonyok 296 A magyar sajtó megerősödése 297 Olvasók, lapok, újságírók 299 Az évtized sajtójának vezéralakjai: Török János, Kecskeméthy Aurél, Falk Miksa és Kemény Zsigmond 302 Széchenyi és Kossuth sajtóirodái 312 A magatartás és stílus változásai 313 A konzervatív ellenzéki lap átalakulása kormánylappá: a Magyar Hírlap és a Budapesti Hírlap 318 Az összbirodalom híveinek veresége a félhivatalos lapnál 318 A Magyar Hírlap (1849-1852) a nemzet és a földbirtokosság nevében 323 Kormánylap, amely népszerű is akart lenni: a Budapesti Hírlap (1853-1856) 335 A Budapesti Hírlap helyzetének megszilárdítása bürokratizált alapon (1856-1860) 340 Ókonzervatív kísérlet: a Figyelmező 346 A birodalomhű demokrata forradalmiságtól a nemzeti ellenállás fórumáig: a Pesti Napló 351 A plebejus értelmiség lapja 352 Az ókonzervativizmus felé hajló kísérlet: Bánffay Simon szerkesztése (1850-1851) 359 Az óvatos nemzeti ellenállás szellemében: Récsi második szerkesztősége (1851-1853) 365 Nemzeti egység az anyagi és szellemi gyarapodás programja alapján: Török János szerkesztősége (1853-1855) 367 Nemzeti ellenállás politikai síkon és az "egyeztetés" világnézete: Kemény Zsigmond Pesti Naplója (1855-től) 372 A lojális polgárosodási program kísérlete: a Magyar Sajtó 386 Honorácior-értelmiségi csoportosulás 388 A magyar középosztály megteremtésének programja 391 Földbirtokos középostály és községrendszer 394 Társadalmi szervezőerő - a művelődés 396 A pesti Magyar Sajtó 398 A katolikus restauráció programjának megjelenése: az Idők Tanúja 402 Az ötvenes évek folyóirat-történetének szakaszai (1849-1860) 405 Az első szakasz: 1849-1852 406 A második szakasz: 1853-1857 412 A harmadik szakasz: 1858-1861 414 Irodalmi lapok 417 A Hölgyfutár (1849-1864) 418 Szilágyi Sándor vállalkozásai 422 Remény, Szépirodalmi Lapok 426 Délibáb, Divatcsarnok 431 Nővilág, Napkelet 435 A Szépirodalmi Közlöny 440 Enciklopédikus közművelődési lapok 443 A Vasárnapi Újság (1854-1921) 448 Magyar Nép Könyve, Család Könyve 453 Vita a "néplapokról" 455 Ifjúsági lapok 462 Magyar revü-kísérletek az ötvenes években 465 Az Új Magyar Múzeum (1850-1860) 465 A Kelet Népe, Hazánk 481 A Budapesti Szemle (1857-1859) 487 Szakmai és tudományos lapok 503 A hatvanas évek sajtója, 1860-1867 A konzervatív sajtó 511 A Pesti Hírnök 513 A Vezér és a Független (1862-1863) 529 A kiegyezést előkészítő konzervatív lapok (1865-1866) 536 A felirati és a Deák-párti liberális sajtó 541 A Pesti Napló 1860-1861-ben 541 Liberálisok és konzervatívok 546 A nemzetiségi kérdés 555 A "48-as alap" kérdése 559 A Pesti Napló a provizórium idején (1862-1867) 566 A külpolitika kérdései 573 A kiegyezés felé 580 A Politikai Hetilap (1865-1866) 592 A határozati párti, balközépi sajtó 611 A Magyar Sajtó (1860-1865) 611 A Magyarország 625 Az Ország 634 A Hon 639 A Jövő 649 Irodalmi, szórakoztató, művelődési sajtó 654 Arany János irodalmi folyóiratai 656 Élclapok (1849-1867) 664 Ismeretterjesztő és szakmai lapok 676 II/2. kötet Bevezetés 13 A politika sajtó története 1867-1875 A politikai sajtó helyzete a kiegyezés után 29 A sajtószabadság újraszabályozása 29 Az eszmehirdető sajtó a politika szolgálatában 33 A politikai információk áramlása 35 A politikai lapok elterjedése 38 A szerkesztés módszerei 40 Az újságírógárda 42 A vidéki politikai sajtó helye a kiegyezést követő években 45 A hírlapirodalom regionális megoszlása 46 A közép-kelet-magyarországi hírlapok 47 A dél-magyarországi hírlapok 52 A Dunántúl és a Felvidék politikai sajtója 55 Fővárosi reflexiók a provinciális sajtóról 56 A Deák-párt és a kormány sajtója 59 A Pesti Napló és köre 59 Kormánypárti lapok 60 A Pesti Napló átalakulása 61 A kormány hivatalos sajtója 63 Közvélemény és nyilvánosság a hírlapirodalom kiegyezési vitájában 65 A Pesti Napló válsága - a liberalizmus és a demokrácia ütközésének tükröződése a sajtóban 70 A Napló mint a Deák-párt külpolitikai szócsöve 72 Az ellenzék kritikájáról a Deák-párt bírálatáig 73 A kormánypolitika sajtóbeli elágazásai 77 Kormánypárti politikai hetilapok és differenciálódó olvasóközönség 80 A Deák-párt vidéki sajtója 86 A balközépi ellenzék sajtója 92 Jókai hírlapjai és a balközép 92 Törekvés a párttól függő sajtó megteremtésére 96 A "magyar Times" 98 Csernátony Lajos és az Ellenőr 101 Balközépi néplapok 104 A balközép vidéki lapjai 109 A 48-as áramlatok sajtója 112 A központi orgánum: A Magyar Újság 112 A közvélemény szervezése 115 A parlamenti ellenzék lapja 117 A 48-as néplapok 121 A pártbomlás és egységesülés a baloldali ellenzék sajtójában 129 A kiegyezés utáni új eszmei áramlatok politikai sajtója 132 Egy pártok feletti lap 133 Az állami liberalizmus apológiája 134 Egy "reformpárti" lap 138 A fiatal liberálnacionalizmus sajtója 140 A klerikális és antiklerikális sajtó tevékenysége a kiegyezés utáni években 150 A klérus sajtója 150 A katolikus autonómia ügye 152 Az antiklerikális sajtó 153 Az ultramontánizmus jelentkezése 154 A klérus a politikában 157 A római zsinat 158 Az autonómia elodázása 160 A klérus beilleszkedési kísérletei 162 Élclapok 1867-1875 A politikai élclaptípus virágkora 1867-1875 169 A helyét kereső Üstökös 173 A Jókai körül csoportosuló ellenzéki értelmiségi lapja 173 Rovatok nélkül, halvány figurákkal 174 Személyeskedő politizálás 175 A táblabíróvilág bemutatása 176 Jókai művei a lapban 177 A balközép párti Bolond Miska 178 A felbomló írói koalíció 178 Ágai élclapi figuráinak megjelenése 179 A polgárosítási programtól az ellenzékiségig 180 Harc a zsidó emancipációért 182 Egysíkú politizálás 183 A szélsőbaloldali Lúdas Matyi 185 A névtelen új értelmiségiek lapja 185 Az élclapnak álcázott politikai hetilap 187 Polarizált látásmód 189 Az ultramontán-konzervatív Mátyás Deák 191 Katolikus ellenzéki politizálás 192 Ideológiai kötöttségű tájékozódás 193 A típusteremtő: a Deák-párti Borsszem Jankó 195 Csicseri Bors és a Kávéforrás-kör 196 A társadalmi típusok élclapi szerepe 198 A magyar társadalom polgárosításáért 200 Népszerűtlen pártállás és közönségsiker 202 A kulturális élet élclapi tükre 204 Szemléleti újdonsága 205 Közművelődési sajtó 1867-1875 Közművelődési sajtónk a kiegyezés után 1867-1875 209 Az "enciklopédiai" laptípus kialakulása 209 Lapok és munkatársaik 211 A sajtógrafika 211 Liberalizmus, pozitivizmus és materializmus 213 Harc az európaiság és a nemzeti elv között 214 A nemesi értelmiség református színezetű lapja, a Vasárnap Újság 217 A politizáló lap átalakulása ismeretterjesztő lappá 217 Nagy Miklós és munkatársai 220 Szépirodalmi publikációk 221 Példakép a "hatalmas, szabad és vendégszerető Albion" 221 A darwinizmus és a materializmus jegyében 222 Kulturális elmaradottság és európai látókörű művelődés 223 A kudarcot vallott polgári lap, a Hazánk s a Külföld 226 Kivonatos ismeretterjesztés a nép között: a Képes Néplap 228 A nagyvárosi polgárság lapja, a Magyarország és a Nagy Világ 230 Útkereső évek 230 A politizáló és irodalmias képeslap 231 A szélbal politikai szellem uralma 232 Ágai megállapodott polgári lapja 234 Sokoldalúság és felszínesség 236 Optimista nemzeti öntudat 238 A családi lap új típusának határozatlan jelentkezése: a Képes Világ 240 Lapkísérlet a romantikus lázadás szellemében: az Ország-Világ 242 Gyermek- és ifjúsági lapok 243 Divat- és női lapok 245 A politikai sajtó története 1875-1890 Bevezetés 251 Az eszmehirdető pártsajtó hanyatlása 251 A sajtó mint tőkés üzem 255 Az új olvasóközönség 256 Információval együtt szenzáció 258 A politikai hatalommá váló sajtó 263 Újságírókból - politikusok 265 Új jelenségek a vidéki sajtó világában 267 A polgári politikai sajtó virágkora 269 A kormánypárti sajtó 272 A kormánypárt központi lapja: A Hon 273 A politikából kiábrándulók lapja: az Ellenőr 278 Egy kormánypárti politikai néplap: a Magyar Hírlap 285 A dzsentri hatalom tisztes lapja: A Nemzet 288 A függetlenségi ellenzék sajtója 293 Az ellenzéki értelmiség központi lapja: az Egyetértés 294 Újság az újságíróért: Verhovay és a Függetlenség 304 Az aufklärista pozitivizmus népnevelési utópiájának jelentkezése a függetlenségi néplapokban 309 Az eszmehirdető pártsajtó alkonya 313 Az elégedetlen polgárok szócsövévé alakuló Pesti Napló 313 A Konzervatív Párt sajtója 324 Kiegyezéses kormánypártból kiegyezéspárti ellenzékbe 329 Az eszmehirdető sajtó utolsó próbálkozása 331 Vállalkozásszerű kísérletek egy "pártok feletti" orgánum megteremtésére 333 Az üzleti-politikai sajtó fellendülése 338 A függetlenségi szimpatizáns Budapest 339 A kormánypolitika új útjait kereső Pesti Hírlap 343 A 67-es ellenzékiséget képviselő Budapesti Hírlap 351 A katolikus politikai sajtó 358 A magyar szocialista sajtó kezdetei 366 A Munkások Újságja 366 Az Arany Trombita 369 Az Általános Munkás-Újság 377 Testvériség 382 A Munkás Heti-Krónika 385