A magyar királyság vármegyéinek címerei a XVIII-XIX. században

Rendkívülérdekes, illusztris szakanyag Csáky Imre: A magyar királyság vármegyéinke címerei című munkája. A könyvben a szerző ír a vármegyerendszer kialakulásával foglalkozó elméletekről, a királyi megyék szervezetéről, majd a nemesi vármegyék megszületéséről, s végül az 1870-1886 közötti nagy átalakulásról, a polgári vármegyék új közigazgatási rendszerének törvénybe iktatásáról. A 71 vármegye színes címertáblája mellett összefoglalja az adott megye kialakulását, történetét, helyenként utal a terület életében nagyobb szerepet játszott családokra, illetve címerükre, ha azok beleépültek a megyecímerbe, majd részletesen leírja a címert. E címerleírások tele vannak szakszavakkal, szakkifejezésekkel, ezeket megmagyarázza és más címertani ismereteket is közread a könyv egy egész fejezetben 363 fekete-fehér címerrajz segítségével. Beszél a címerviselés eredetéről (a tetőtől talpig vasba öltözött lovagok felismerését, megkülönböztetését célozta), elterjedéséről A címer legfontosabb részének, a pajzsnak, formájának, a rá került ábrázolásoknak igen részletes ismertetése mellett szó esik a kiegészítő elemekről: a sisakról és díszítményeiről, valamint a címer eredeti hordozójával, a fegyverzettel (pajzs, sisak) össze nem függő egyéb járulékos kiegészítőkről, mint a pajzstartó alakok, a méltósági jelvények (rangjelző nemesi koronák és főpapi keresztek stb.). Nagyalakú, 162 oldal, műnyomó papíron, színes címerábrázolsokkal, részletes leírásokkal. Címertani alapmunka.