A magyar bányászat évezredes története I-III.

A honfoglalás 1100. évfordulója méltó alkalom volt arra, hogy megjelenjen a Magyar Bányászat Évezredes Története I. és II. kötete, egy olyan időben, amikor a magyar bányászat már alig érte el a korábbi évek termelésének egyharmadát, kihasználva azt az utolsó lehetőséget, amikor még a bezárt üzemek pusztuló irattárai rendelkezésre álltak az adatok megszerzésére. Az I. kötet a honfoglalástól az 1990-es évekig ad összefoglalót a magyar bányászat történetéről, a legfontosabb gazdasági és technológiai korszakokat kiemelve, sok esetben mozaikszerűen, de részletes irodalmi hivatkozásokkal lehetőséget adva a kutatók, vagy érdeklődők számára a bővebb ismeretek, vagy műszaki, gazdasági adatok megszerzésére. A II. kötet azoknak a bányavidékeknek, vállalatoknak, bányászathoz kapcsolódó intézményeknek a történetét tartalmazza, amelyek az ország jelenlegi területén vannak, vagy működtek. Olyan fontos gazdasági és műszaki statisztikai adatokat is tartalmaz, amelyek a jövő kutatói számára fontos forrásként szolgálhatnak. Az I. és II. kötet a kiadás után egy fél évvel csaknem teljes egészében gazdára talált. Ez ösztönözte a szerkesztőbizottságot arra, hogy folytassa az ,,értékmentő" munkát a III. kötet anyagának összegyűjtésével és nyomdai előkészítésével. Örülünk, hogy ez az újabb kötet is egy jelentős történelmi évfordulónkhoz, államalapításunk 1000. évfordulójához kötődhet és 2001-ben kiadásra kerül. Az évezredes magyar bányászat nemcsak az ország társadalmi és gazdasági alapjaira volt hatással, de lényegesen befolyásolta művészeti és kulturális életet, alakította, formálta a bányászok hit- és hiedelemvilágát, szokásait. A bányászat nemcsak azért volt jelentős társadalomformáló tényező, mert ebben a szakmában a hagyományok, a tradíciók évszázadokon keresztül fennmaradtak, sok esetben apáról fiúra szálltak, egy-egy szép emléktárggyal, fokossal, ruhadarabbal, hanem a szokások is alig változtak. A 18. századtól a bányavállalatok fontos szociális- és kultúraterjesztő szerepet is felvállaltak iskolák, templomok, ispotályok építésével. E harmadik kötet a magyar bányászat szellemi- és kulturális örökségét gyűjtötte össze és örökítette meg az utókor számára, mivel számos példa van arra az egész világon, hogy egy vidék bányászatának a megszűnésével a településekkel és városokkal eltűnnek az évszázadok során kialakult nemzeti hagyományok, örökségek is