A láthatatlan történet

Részlet a könyvből: A VÍZÖNTŐ. Aki csillagászattal csak egészen keveset foglalkozott, tudja, hogy mi a precesszió. Ezzel a kifejezéssel azt az eltolódást jelölik meg, amelyet, lehet, a föld tengelyének ingadozása idéz elő. Tudjuk, hogy a nap tavaszi napéjegyenlőség idején a Kos csillagképének pontosan nulla fokán kel, ahogy őszi napéjegyenlőség idején pontosan a Mérleg nulla fokán. Az előbbi a tavasz, az utóbbi az ősz kezdete. Csakhogy a dolog nem szokott egyezni. A föld tengelyének ingadozása következtében évről évre nem is mérhető eltérés keletkezik. A nap hajszálnyival odébb kel. De, ha két év között a különbség csaknem semmi, száz év alatt már, ha nem is számottevő, de mérhető. A különbség kétezer év alatt körülbelül harminc fokot tesz ki hátrafelé, vagyis a tavaszi napéjegyenlőség pontja előrehalad. Ezt hívják precessziónak. A precesszió miatt támad az a helyzet, hogy kétezer év elteltével tavasszal a nap már nem a Kos csillagkép nulla fokán kel, hanem mivel harminc fokkal eltolódott, a mögötte levő csillagkép, a Halak nulla fokán. És amikor kétezer év elmúlt, a nap már nem a Halakban kel tavasszal, hanem hátrál és átlép a következő csillagképbe, a Vízöntőbe. Vissza TARTALOM Vízöntő 5 Wordsworth vagy a zöld filozófiája 32 Poseidón 48 Meteóra 68 Milarepa 79 A VII. szimfónia és a zene metafizikája 93 Pocta sacer 117 A barátság 139 Héloise és Abélard 150 Ünnep és közösség 170