A klinikai neuropatológia alapjai

Az idegrendszer szerkezetének legfőbb jellemzője a topográfiai differenciáltság. E szerv betegségeivel foglalkozó klinikai neurológia szükségszerűen két alaptudományra, a neuroanatómiára és a neuropatológiára épül. A neuropatológia feladata a központi és környéki idegrendszerben és a vázizomzatban létrejövő kóros folyamatok jellegének, természetének tisztázása. Ezek ismerete elengedhetetlen a klinikai neurológiai tünetek helyes értékeléséhez. Ez a mű a neurológusképzés elemi igényének tesz eleget, amennyiben szűkre szabott, tömör formában segítséget nyújt az idegrendszer kóros folyamatainak megismeréséhez. A neurológia kialakulásának idején mind Magyarországon, mind a tágabb Európában a neuropatológia művelése hagyományosan az egyetemi ideg- és elmeklinikák speciális laboratóriumaihoz volt kötve. E laboratóriumok óriási mértékben járultak hozzá a klinikai és anatómiai/patológiai összefüggések megismeréséhez és a klinikai neurológiai diagnosztika kialakulásához. Hazánkban számos kiemelkedő neurológus egyúttal aktív neuropatológusként is működött és működik. A tudományok szükségszerű differenciálódása következtében a neuropatológia egyre inkább önálló diszciplínává vált, ennek ellenére, főképpen egyre szélesedő biopsziás diagnosztikai szolgáltatásai révén, szoros kapcsolatban maradt az idegsebészettel, a klinikai neurológiával és a pszichiátriával. Az utóbbi évek eredménye a képalkotó eljárások robbanásszerű fejlődése, aminek következtében a klinikai neurológiai diagnosztika gyökeresen átalakult. A korszerű módszerekkel készült felvételek értelmezéséhez azonban a neuropatológia alapjainak ismerete továbbra is elengedhetetlen. A neuropatológiai előtanulmányok a felvételek értelmezéséhez fontos strukturális-patológiai szemléletet kölcsönöznek, mely a minőségi diagnosztikához, a folyamat természetének megismeréséhez lényeges segítséget nyújt. A neuropatológiai diszciplína specializálódásával egy ellentétes fejlődésnek is tanúi vagyunk: a diszciplína határai a neurológiai tudományok többi ágazatával szemben egyre jobban elmosódnak. A neurokémia, a genetika, a molekuláris biológia, a neurovirológia és a klinikai neurológiai tudományok mind a gyakorlati diagnosztikában, mind a kutatásban egyre szorosabban összefonódnak a neuropatológiával. Ezt a tendenciát jól tükrözi e mű melléklete, melyben táblázatos, tömör formában az olvasó bevezetést és áttekintést nyer a határterületi tudományok - mint a neuroanatómia, neuroonkológia, neurogenetika - legújabb módszereibe és alapvető megállapítania. Ez a mű elsősorban a neurológiai, pszichiátriai, idegsebészeti és patológiai szakvizsgára való felkészülést szolgálja. Ezen túlmenően azonban, különösen a mellékletben nyújtott gazdag információs anyagnak köszönhetően, kitűnő segítséget nyújt a gyors diagnosztikai tájékozódáshoz, etiológiai és patogenetikai meggondolásokhoz. Dr. Gosztonyi György, a "Freie Universität" Neuropatológiai Intézetének professzora