A kavicsbányászat és a kavicsbányatavak környezet és természetvédelmi problémái

ELŐSZÓ Ha valaki egy művelés alatti kavicsbányát lát, melynek már vízfelülete is van, vagy a terület éppen a humuszlehordás fázisában van, valljuk be őszintén, a szemlélőnek nincs valami szemet gyönyörködtető látványban része. Évekkel, esetleg hónapokkal később elvonul a termelő gépezet, ott marad a rendezetlen bányatelek, és mint valami nem várt gyermek: a tó. Vize tiszta, ivóvíztisztaságú, élet alig van benne és elindul azon az úton, amely természetes körülmények között minden tavat jellemez a Földön: benépesül - feltöltődik - és elpusztul; átadva helyét más élőhelyeknek. Természetes viszonyok között ez a folyamat hosszabb rövidebb-ideig tart, és rendkívül sok tényező befolyásolja, a tó alakjától kezdve a vízmélységig stb. Ez a folyamat azonban nem tud zavartalanul lejátszódni. Az oka az ember, és a visszamaradt tavak kezelése, amely tapasztalataink szerint csak a legritkább esetben történik tervezetten, a tó sajátosságait és a kialakult élőhely adottságait figyelembe véve. A tavakból horgásztó lesz, környezete az időszakos turisták dömpingjének szemetétől büdös, vagy kisebb öbleit egyszerűen szemétlerakónak használják. Ha nagy a tó hosszabb ideig bírja, de mégsem a végtelenségig. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország kavicsbányatavakban leggazdagabb területi közé tartozik. A 2000. évben, megyénken áthaladó autópályaépítés nyomán, gomba mód szaporodtak a kisebb-nagyobb bányatelkek és a bányatavak. A korábbi évtizedek tapasztalatai alapján talán jogos a félelmünk: hogy mi lesz a sorsa a visszamaradó vizeknek, a létrejött vizes élőhelyeknek, mivel a rekultiváció jelen gyakorlata nem megnyugtató, sem ökológiai, sem tájvédelmi szempontból. A bányatavak pedig, megfelelő kezeléssel, táji szempontból esztétikus területekké, ökológiai szempontból diverz élőhelyekké alakíthatók, melyek egyaránt szolgálhatnák a kikapcsolódást és az itt helyben élő, meghúzódó, táplálkozó vagy csak éppen átvonuló élőlények életlehetőségeit. TARTALOM 1. A kavicsbányászat geológiai feltételei, különös tekintettel a környezet- és természetvédelmi kérdésekre 1.1. Bevezetés 1 1.2. A kavicsbányászat geológiai feltételei 3 1.3. A kavicsbányászat történeti áttekintése, a jelen és a jövő tendenciái 8 1.3.1. Történeti áttekintés 8 1.3.2. A jelen és a jövő bányászati tendenciái megyénkben 11 1.4. A kavicsbányászat jelenlegi módszerei 12 1.5. A kavicsbányászat hatása a felszín alatti vizekre 15 1.6. A jelenlegi rekultivációs követelmények és a gyakorlat 18 1.7. A kavicsbányászat során fellépő környezetvédelmi problémák 21 2. A kavicsbányatavak sajátos hidrobiológiája 31 2.1. Bevezetés 31 2.2. A kavicsbányatavak kialakulása 31 2.3. A létrejött tavak feltöltődési szukcessziója 32 2.4. A fiatal kavicsbányatavak medrének és élettájainak jellemzése 35 2.5. A fiatal kavicsbányatavak vízminősége 36 2.6. A kavicsbányatavakban kialakuló társulások, fajok ismertetése a feltöltődési szukcesszió tükrében 40 2.6.1. Nagy felületű, nagy mélységű kavicsbányatavak 40 2.6.2. Sekély kavicsbányatavak 46 2.7. A kavicsbánytavak további sorsa 48 2.8. A kavicsbányatavak jelentősége, megőrzésük fontossága 50 3. A kavicsbányatavak ökológiai sajátosságai 51 3.1. A bányatavak kialakulása, szukcessziós folyamatai 52 3.2. A kavicsbányatavak jellemzői 53 3.3. A folyómedrek alakulása a Kárpát-medencében 54 3.4. A bányatavak élővilága 56 3.4.1. A bányatavak ,,szukcessziós nyomása" 56 3.4.2. A felgyorsult szukcesszió sajátosságai 56 3.4.3. Kolonizáció 57 3.5. A bányatavak életterei 57 3.5.1. A nyílt víztér (pelagiális régió) 57 3.5.2. A parti öv (litorális régió) 58 3.5.3. A tófenék (profundális régiói 60 3.6. Morfometria - a tavak alaktana 60 3.7. A bányatavak ökológiai sajátosságai 61 3.7.1. Az idő 63 3.7.2. Az anyag és energia áramoltatása 63 3.7.3. Az eutróf zóna 64 3.8. Új utakon - a szakterület gondjai 65 3.9. Egy konkrét példa: A váci Ligeti-tó vizsgálata és rehabilitációs javaslata 68 3.9.1. Az előzmények és a környezet vizsgálata 68 3.9.2. Az eredmények értékelése 72 3.10. Rehabilitáció 73 3.10.1. A Ligeti-tó ökológiai rendszerének működési alapjai 73 3.10.2. A bányatavak vízminőségét befolyásoló tényezők 73 3.10.2.1. A tórendszer vízmérlege 73 3.10.2.2. Vízhozam 74 3.10.2.3. Vízleadás 74 3.10.3. Az anyagcsere-folyamatokat befolyásoló rendszerek 74 3.10.3.1. A tavak energiarendszere 75 3.10.3.2. A vízmozgások 76 3.10.3.3. A víztér ökológiai folyamatai 77 3.10.4. Rekultiváció - jogi és gazdasági háttér 80 4. A kavicsbányatavak mint élőhelyek 84 4.1. A bányatelek helye 85 4.2. A növényzet megtelepedése 86 4.3. A gerincesek 87 5. A kavicsbányatavak vízkezelési problémái 95 5.1. Bevezetés 95 5.2. A kavicsbányatavakat érintő törvényi szabályozások 96 5.3. A kavicsbányatavak ökológiai szemléletű vízkezelése 99 5.3.1. Az új bányatavak 99 5.3.2. A régi bányatavak 101 5.3.3. A növényevő, idegenhonos halak hatása a bányatavak táplálékhálózatára 102 5.4. A bányatavak halászati hasznosítása 102 5.5. A bányatavak halgazdálkodási, horgászati értékelése 103 5.6. A kavicsbányatavak ökológiai szempontú halasítása 105