A kaukázusi Albánia története

A régi örmény krónikairodalom rengeteg adatot és információt őrzött meg a steppei népek történetére, valamint a magyar őstörténetre vonatkozóan. Ezek közé tartozik a most magyar fordításban megjelenő Movses Dasxuranc'inak tulajdonított, A kaukázusi Albánia története című krónika is. Az ó- vagy klasszikus örmény nyelvű (grabar) mű az egyik legfontosabb és egyúttal legérdekesebb történeti forrás a Kaukázuson túli régió 4-11. századi történelmére vonatkozóan. Ezen túlmenően a krónika egy számunkra alig ismert, kis keresztény ország, a már nem létező Kaukázuson túli Albánia történetét mondja el a kezdetektől a 11. század utolsó harmadáig. A mű lényegi része, mondhatni törzsanyaga leginkább a 7-8. század fordulójára koncentrál, és egyúttal Örményország, azon belül is a kaukázusi Albániával határos kelet-örményországi tartományok és részben Georgia korabeli történetére összpontosít. Ezenfelül felbecsülhetetlen értékű adalékokkal szolgál az egyetemes egyház- és dogmatörténet, a Szászánida Birodalom, a Bizánci (Keletrómai) Birodalom, az Arab Birodalom (Omajjád és Abbászida kalifátusok), a nomád kaukázusi hunok és a kazárok történetéhez is. A fordítást jegyző Nagy Kornél történész-armenológus 1973-ban született Szőnyben (ma Komárom). 1991-ben érettségizett a tatabányai Szabó József Geológiai Technikumban. Egyetemi tanulmányait a Miskolci Egyetem BTK történelem, illetve a budapesti Közép-európai Egyetem középkortudományok szakán végezte el. Mindeközben az ELTE BTK-n a nemzetközi hírű magyar armenológus, dr. Schütz Ödön (1916-1999) armenisztikai kurzusait hallgatta. Doktoranduszi képzését az ELTE BTK Történettudományi Doktori Iskolájában végezte. Disszertációját 2009-ben védte meg summa cum laude minősítéssel. Kutatási területe az erdélyi örménység kora újkori egyháztörténete, valamint a magyar őstörténet armenisztikai vonatkozásai. 1999-2005 között óraadóként armenisztikát tanított az ELTE BTK-n, illetve a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. 2005 óta az MTA (2019-től Bölcsészettudományi Kutatóközpont) Történettudományi Intézetének a tudományos munkatársa. 2018 óta az MTA BTK Hosszú Reformáció (1500-1800) Lendület Kutatócsoport tagja.