A katona és az állam

Tartalom Előszó 5 Bevezetés: nemzetbiztonsági és a civil s katonai szféra viszonya 8 A katonai intézmények és az állam, elméleti és történelmi perspektívák 11 A tiszti pálya mint hivatás 13 A professzionalizmus és a katonák 13 A hivatás fogalma 13 A katonai hivatás 16 Jegyzetek az l. fejezethez 22 A katonai hivatás presztízsének keletkezése a nyugati társadalomban 24 Új társadalmi típus 24 Zsoldos és arisztokrata tisztikar 25 Tizennyolcadik századi arisztokrata intézmények 26 A professzionalizmust megelőző események: a katonai mesterség és a természetes tehetség 32 A professzionalizmus eredete 34 A hivatásos intézmények megjelenése 1800-1875 42 Az európai professzionalizmus: Upton tábornok összegezése, 1875 54 A hivatásos erkölcs szabályokba foglalása: a háború önűállósága és alárendeltsége Clausewitz A háborúról című művében 55 Jegyzetek a 2. fejezethez 58 A katonai gondolkodásmód: a hivatásos katonaetika konzervatív realizmusa 64 Mit jelent a katonai gondolkodásmód 64 A hivatásos katonaetika 67 Jegyzetek a 3. fejezethez 81 Hatalom, professzionalizmus és ideológia: a civil és a katonai szféra viszonya elméletben 85 A civil ellenőrzés változatai 85 A civil és a katonai szféra viszonyának két szintje 89 Az objektív civil ellenőrzés egyensúlya 96 A civil és a katonai szféra viszonyának mintái 98 Jegyzetek a 4. fejezethez 100 Németország és Japán: a civil és a katonai szféra viszonya a gyakorlatban 102 A német és a japán minták 102 Németország: a professzionális militarizmus tragédiája 103 Japán:a politikai militarizmus folyamatossága 123 Jegyzetek az 5. fejezethez 135 A hadsereg szerepe Amerikában. Történelmi tapasztalatok 1789-1940 139 Az ideológiai állandó: liberális társadalom kontra katonai professzionalizmus 141 A civil és a katonai körök viszonyának történelmi állandói Amerikában 141 A liberalizmus túlsúlya az Egyesült Államokban 141 A katonai ügyekkel szembeni liberális magatartás 145 A katonahős a liberális politikában 153 Jegyzetek a 6. fejezethez 157 A strukturális állandó: a konzervatív alkotmány kontra civil ellenőrzés 159 Az objektív civil ellenőrzés alkotmányos kirekesztése 159 Az alkotmány megszövegezői és a civil ellenőrzés 160 A milíciára vonatkozó intézkedések és a katonai föderalizmus: állam az államban 164 A hatalmi ágazatok különválasztása: az ország fegyveres erői fölött gyakorolt kettős ellenőrzés 171 A főparancsnoki klauzula: a politikai-katonai hierarchia 177 Civil ellenőrzés és alkotmányos kormány 182 Jegyzetek a 7. fejezethez 184 A polgárháború előtti amerikaikatonai hagyomány gyökerei 187 Az amerikai katonai szellem három alkotóeleme 187 A föderalizmus kudarca: Hamilton eredménytelen professzionalizmusa 188 Technicista szemlélet 189 Népiség 195 Professzionalizmus 202 Jegyzetek a 8. fejezethez 211 Az amerikai katonai hivatás megteremtése 216 A gazdasági pacifizmus uralma: iparosítás kontra katonai szellem 216 Az elszigetelődés évei: a sötétek és a tiszták 220 A kretív mag: Sherman, Upton, Luce 223 A professzionalizmus intézményei 229 Az amerikai katonai gondolkodás kialakulása 244 Jegyzetek a 9. fejezethez 258 A neohamiltoniánus kompromisszum kudarca, 1890-1920 264 A neohamiltoniánizmus természete 264 Mahan és Wood: a katonai publicista tragédiája 267 A társadalommal való azonosulás kudarca, 1918-1925 275 Jegyzetek a 10. fejezethez 2380 A civil és a katonai szférák viszonyának állandósága a két világháború között 283 A gazdasági reformmal szembeni ellenséges érzelem és a katonai professzionalizmus 283 Reformliberalizmus: a katonai szellem pragmatikus alkalmazása 283 Katonai intézmények 288 Az amerikai katonaetika, 1920-1941 296 Jegyzetek a 11. fejezethez 303 A civil és a katonai szférák viszonyának válsága Amerikában 1940-1955 307 A második világháború: a hatalom boszorkánykonyhája 309 A civil és a katonai szféra viszonya a totális háborúban 309 Katonai hatalom és befolyás a nagy stratégiában 310 A hadsereg alkalmazkodása a háborús idők hatalmához 318 A civil és a katonai szférák viszonya a gazdasági mozgósítás során 328 Az összhang és az elkeseredett küzdelem gyümölcse 332 Jegyzetek a 12. fejezethez 334 A civil és a katonai szféra viszonya a háborút követő évtizedben 338 A civil és a katonai szféra viszonyának alternatívái 338 A háború utáni elképzelése a civil és a katonai szférák viszonyáról 339 Katonai befolyás az amerikai társadalomban 346 Jegyzetek a 13. fejezethez 363 A Vezérkari Főnökök Egyesített Bizottságának politikai szerepei 365 Lényegi és támogató politikai szerepek 365 A Vezérkari Főnökök Egyesített Bizottsága a Truman-kormányban 366 A koreai háború: tábornokok, közkatonák és közvélemény 376 A Vezérkari Főnökök Egyesített Bizottsága az Eisenhower-kormány első két esztendejében 380 Összefoglalás 386 Jegyzetek a 14. fejezethez 387 A hatáskörök szétválasztása és a védelmi politika a hidegháború idején 390 A hatáskörök szétválasztásának következményei 390 A hatáskörök szétválasztása kontra a funkciók szétválasztása 390 A hatáskörök szétválasztása kontra katonai professzionalizmus 401 A hatáskörök szétválasztása kontra stratégiai monizmus 406 Jegyzetek a 15. fejezethez 415 A civil és a katonai szférák viszonyának minisztériumi struktúrája 417 A háborút követő évtized szervezési problémái 417 A Vezérkari Főnökök Egyesített Bizottsága: jogi forma és politikai valóság 421 A számvevő: a Honvédelmi Minisztérium fölöttes énje 425 A miniszter szerepe 428 A hivatal szükségletei 435 Jegyzetek a 16. fejezethez 442 Egy új egyensúly kialakítása felé 445 A biztonság követelménye 445 Változások az ideológiai környezetben 446 Konzervativizmus és biztonság 451 A katonaeszmény megbecsülése 452 Jegyzetek a 17. fejezethez 453