A jelentés alapvonalai: A jelentés a nyelvi kommunikációban

ELŐSZÓ: A jelentéstan középpontjában az a kérdés áll, hogy mi a jelentés. Ahhoz azonban, hogy erre az egyszerű - és éppen ezért nehéz - kérdésre megkísérelhessük a választ, rögtön olyan megszorításokat kell alkalmaznunk, amelyek egyáltalán lehetővé teszik a problémával való hiteles: valóság ellenőrzött és tárgyszerű, egzakt módon történő foglalkozást. A közvetlen tapasztalat számos olyan esetet tár fel ugyanis, amelyben egy dolog, esemény vagy jelenség felidéz számunkra egy másikat, egy nem közvetlenül jelenlevőt vagy érzékelhetőt valamilyen természeti vagy együttes előforduláson, vagy megegyezésen alapuló kapcsolat révén. Ha füstöt látunk, felidéződik a tűz; a dörej a villámot, a haragos szó az indulatot vetíti elénk; a közlekedési lámpa zöld jelzése utal a szabad áthaladás lehetőségére; és így tovább. Világos azonban, hogy egy bármely nyelven írt könyv mondatai nem érzékletek, hanem betűjegyekben megjelenő, tagolt sorozatok, amelyek a világra vonatkozó információkat közvetítenek, sajátosan nyelvi úton. A jelentés főnév abszolút töve a jel. Ennek tana azonban egy, a nyelvészetnél tágabb tudomány, a szemiotika, amely elkülöníti a jelzések, a jelek típusait (az indiciumot, az ikont és a szimbólumot), a legáltalánosabb jeltan. Ez a kötet szoros, konkrét tanulmány, melynek tárgya a szemantika. Alapkérdésünknek ezért így kell hangoznia: mi a nyelvi jelentés? A szűkebb értelemben felfogott probléma egyszersmind megszabja megközelítésünk természetét is, és kijelöli azt a területet, amelyen vizsgálatunk tárgyát megragadhatjuk. A szemléleti sík megválasztása egyidejűleg az alkalmas módszertan kijelölését is jelenti, mégsem leszűkítve egyetlen (rész) diszciplínára: jelentéstani dilemmákban gyakran ismeretelméleti nehézségek rejlenek, illetőleg megfordítva, a filozófiai problémák nem kis hányada - különösen a XX. században - nyelvi, közelebbről jelentéstani problémaként fogalmazódik meg. A jelentéstan tehát nyelvészeti metodikával dolgozik, de rá van utalva más tudományágak eszköztárára is. Ez a kötet a fentiek figyelembevételével igyekszik áttekintő képet adni választott témájának szélesebb horizontjáról. A teljesség igénye nélkül, mégis úgy, ahogy a tárgykört e század tárja elénk. TARTALOM: Bevezetés 7 A jelentéstan fogalma és tárgya 8 A jelentésfogalom enigmája - történeti háttér 9 A jelentésfogalom típusai 15 A jelentés fogalmának megközelítései 15 Az alapvető jelentés viszony (jelentés és fogalom) 19 Az izolált jelek jelentéstípusai 22 Jelentés és tényállásjelölés 26 A nyelvi kifejezés logikai háttere 26 Denotáció, referencia és a nyelvi kifejezés valóságutalása 33 A modalitás 37 Jelentés-összetevők és az elemi jelentések rendszere 43 Elemi jelentés és jelentésviszonyok 43 Elemi jelentés és a szó 43 Jelentéskomponens és rendszerösszefüggések 45 A lexikai egységeken mint jelentésegészeken alapuló viszonyok 49 Szómezők és jelentésmezők 54 A szókészlet jelentésviszonyai 59 A lexikai jelentés általában 59 Lexikális egység és lexikális információ 59 A jelentés reprezentációja a szó szintjén 64 A lexikális egységek rendszerösszefüggései 65 Homonímia és poliszémia 66 Szinonímia, hyponímia és antonímia 67 A nyelvi szerkezetek jelentése 69 Grammatikai szerkezet és jelentésszerkezet 69 A jelentésegységek és a mondatjelentés különválasztása. Az elemzés szintjei 70 A mondatjelentés viszonya az elemi jelentés-összetevők rendszeréhez 72 A mondat szemantikai alapformája 73 A mondat jelentés szerkeze te 76 A mondat jelentéstani alapszerkezetének bővítése és sémája 78 Túl a mondaton 81 A mondatjelentés a szövegkörnyezetben 82 Előfeltevés (preszuppozíció) és tényszerűség (faktualitás) 85 Attitudinális jelentés 93 Történeti jelentéstan: a jelentésváltozás 98 A jelentésváltozás típusai 101 A jelentésváltozások okmagyarázatának kísérletei 108 Függelék: A modern szemantika útjai 112 A jelentés megközelítésének ismeretelméleti nézőpontjai 113 Strukturális szemantika és a jelentés a generatív elméletben 118 Jelentés a 'lexikon' szintjén - visszapillantás 118 A generatív elmélet szemantikai összetevője 119 A Katz-féle szemantikai elemzés néhány alternatívája 123 A logikai-halmazelméleti értelmezések 126 Kognitív szemantika 131