A hatalommegosztás

FÜLSZÖVEG A hatalommegosztás a politikai gondolkodás és az alkotmányelmélet legnagyobb hatású áramlata az elmúlt 300 évben. Bár sokan vitatják mai érvényességét, azt azonban senki sem tagadja, hogy eredeti mondanivalója - a hatalom intézményi ellenőrzése és korlátozása - mit sem veszített jelentőségéből. A szerző Magyarországon elsőként dolgozta fel monografikus formában a Locke, Montesquieu, Constant nevéhez fűződő eszmerendszert és intézményesülésének történetét: angliai kialakulását és befogadását az alkotmányosság nagy típusait képviselő országokban, az Egyesült Államokban, Franciaországban, Németországban, és természetesen Magyarországon. Tárgyalja a szerző azokat az intézményi fejleményeket-közigazgatás és ombudsman, alkotmánybíráskodás -, továbbá a kormányzati rendszerben - törvényhozás, államfő, kormány viszonyában, alkotmányos megítélésében, továbbá az önkormányzatokban - végbement legújabb változásokat, amelyeket a hatalommegosztás eszmerendszer alapján a modern kihívásokra adott válaszoknak kell tekinteni. A hatalomegyesítő elméletek, továbbá a Rousseau nevéhez kapcsolódó alkotmányelméleti vonatkozások tárgyalása segít megérteni az alkotmányos rendszerek belső logikáját TARTALOM A társadalmi és eszmetörténeti gyökerek 9 Hipotézis és fogalomrendszer: Lex-Rex; politikai diszkréció vs. politikai diszkréció 9 E világi hatalom és törvények 15 Az antik elméleti hagyaték 17 Jegyzetek 21 Az eszme és a rendszer szülőhazája: Anglia 24 A végrehajtó hatalom és politikai felelőssége 24 A bírói állam 27 John Locke 30 Jegyzetek 34 A nagy orákulum: Montesquieu 37 Jegyzetek 40 Az írott alkotmány: az Egyesült Államok 42 A többségi uralom fenyegetése 42 A fékek és egyensúlyok rendszere 46 A legfelsőbb bíróság: az "ultima ratio" 48 Jegyzetek 51 Bürokrácia és forradalom: Franciaország 55 A másik alternatíva: Rousseau 56 A többség korlátlan hatalma 58 Semleges hatalom és parlamentarizmus 61 Jegyzetek 65 Németország: Rechtsstaat - avagy: "Milyen az állam..." 67 Jegyzetek 72 A magyarországi visszhang 75 A befogadás feltételei 75 Az eszmerendszer szervesülése 77 Az 1848-as alkotmány 82 Eötvös József: "Az állam részeinek szilárd tagolódása" 86 A kiegyezés "alkotmánya" 96 Az alkotmány biztosítékai 10 Eszmetörténeti fejlemények a századforduló táján 104 "Az állami tevékenységek kategorizálása" 105 Concha Győző: "kínban fogant elgondolás?" 105 Jogi pozitivizmus 108 A közjogi provizórium 111 Jegyzetek 113 A kontraszt: a hatalom egysége 120 Jegyzetek 129 A társadalmi-politikai kiindulópontok változása 130 Politológiai dimenziók 132 Hatalommegosztás az alkotmányjogban 137 A jogi norma és értéktartalma 144 Jegyzetek 147 A közigazgatás és közigazgatási jog: az ombudsman dicsérete 151 Közigazgatás és a jogállam válsága? Magyary és Bibó vitája 151 Államigazgatási diszkréció és állampolgári jogvédelem 156 A közigazgatás mint negyedik (vagy legelső) hatalom 159 Az ügyészség - ombudsman 165 Jegyzetek 167 Rule of Constitution: az alkotmánybíráskodás 170 Az alkotmány funkciói és a funkciók változásai 170 Az alkotmányi norma tárgya és természete 175 Az alkotmány érvényesülése 180 Jegyzetek 188 Kormányzati rendszer és hatalommegosztás 191 Az államfői hatalom általános megítélése 191 A kormány megalakítása 198 Alkotmányvédelem és vétó 200 "Elnököl", de nem kormányoz 204 A constant-i felfogás reneszánsza? 209 Az államfő mint békéltető; államfői hatalom - túl az alkotmányjogi norma határán 212 A parlament és a kormány 215 Jegyzetek 226 Popular Check 231 Jegyzetek 234 A hatalom területi megosztása 235 Jegyzetek 245 Hatalommegosztás - államok között 246 Jegyzetek 251