A fordítás alapjai (KÉZIRAT) +

ELŐSZÓ Kulturális, gazdasági és egyéb kapcsolataink szükségessé teszik, hogy minél többen rendelkezzenek magas szintü, megbizható idegennyelv-tudással. Ez a tudás azonban elsősorban akkor értékes, ha a nyelvtanuló nemcsak beszél és ir a tanult idegen nyelven, hanem hiteles forditásra is képes. A forditás olyan anyanyelvi ismereteket is szükségessé tesz, amelyeknek megszerzésére a nyelvtanulónak korábban nem volt módja és amelyek általában nem is tartoznak a hagyományos értelemben vett nyelvórák anyagába. Mindez szükségessé tette egy olyan tankönyv elkészitését, amely elmélyíti általában a nyelvről és elsősorban az anyanyelvről szerzett ismereteket és azokat uj, a célnak megfelelő ismeretekkel bővíti. A könyv öt témakört ölel fel. Az első /A/ rövid bevezetés, amely néhány általános kérdéssel foglalkozik. A második /B/ fejezetben az ige mondatbeli szerepe, az igevonzatok kérdése, az akcióminőség és az időviszonyok kérdése szerepel. A harmadik /C/ fejezet részletesebben foglalkozik a főnév ragjainak, a névmutatóknak egyes funkcióival, valamint a leggyakoribb melléknévképzőkkel és funkcióikkal. A negyedik /D/ fejezetben különösen nagy sulyt kapnak a hogy kötőszós mondatok, a főnévi vonatkozó névmások, a mondat aktuális tagolása. Az utolsó /E/ fejezet a lexika néhány kérdésével, így a poliszémia, homonimia, szinonimia kérdéseivel, a norma kérdésével foglalkozik. Ugyancsak itt kap helyet az idegen szavak, az internacionalizmusok és a "faux amis" kérdése. Végezetül néhány szótár-tipusra kerül sor. Erre azért van szükség, mert a szótárak a forditás állandó kisérői, a szótárak szerepét és célját azonban sokszor tévesen itélik meg TARTALOM A nyelvről általában Nyelv és rendszer 1 Nyelvi jel és hangalak 15 Jel és jelentés 19 A szóelem fogalma, fajtái 23 A nyelvi elemek kapcsolódásának motivációja 27 A szóalkotás egy példája 34 A szintagmán belüli szórend 36 Az ige és környezete Ige és vonzat Az ige és a mondat, igevonzatok 1 Tárgyas, tárgyatlan, mediális igék 19 Visszaható igék 41 Személytelen igék 53 A cselekvés (történés) létezés akcióminősége Perfektiv igék 57 Imperfektiv igék 82 Iterativ igék 92 Intenziv igék 102 Igekötő és jelentés 112 A cselekvés (történés) létezés egyéb körülményei A felszólítás kifejezési eszközei 205 Az óhajtás és a müveltetés kifejezési eszközei 219 A határozói igenevek 235 A főnév és környezete A főnév A főnév tulajdonságai, képzése 1 A rag fogalma 16 A névszói viszonyragozás 21 Rag és motiváció 76 Lexikalizálódás 85 A névutó fogalma 87 Az egyszerü névutók 94 A ragvonzó névutók 122 Névutó és motiváció 190 Lexikalizálódás, ragos névszói névutók 194 A főnév bővítményei A jelzők fajtái 289 A melléknév és képzése 335 Az -s, -u, -i képzős melléknevek 258 A melléknév fokozása, hasonlító szerkezetek 402 A melléknév bővítményei 425 A melléknévi igenevek 440 A tartalfmatlan melléknévi igeneves szerkezetek 470 A mondat A mondat szintje A mondat fogalma, fajai 1 Az összetett mondat 16 A kötőszók 36 A hogy kötőszós mondatok 38 Az aki, ami, amely főnévi vonatkozó névmások 66 A kontextus szintje A magyar szórend 92 A mondat aktuális tagolása és a szórend 103 Deiktikus elemek 117 Függő beszéd 126 A lexika A szókészlet és a jelentés kérdései Az írott és a beszélt nyelv 1 Lexikális és aktuális jelentés 13 Poliszémia és homonimai 25 Szinonimia 33 Idegen szavak 53 Internacionalizmusok 61 Faux amia 67 Frazeológia 73 A szótár Értelmező szótár 106 Az idegen szavak szótára 120 Szinonimaszótár 126 Kétnyelvű szótár 138 Tárgymutató A tárgymutatóban előforduló néhány szakkifejezés magyarázata