A fémek képlékeny alakításának technológiája - FELSŐFOKÚ GÉPIPARI TECHNIKUM GÉPGYÁRTÁSTECHNOLÓGIA SZAK SZÁMÁRA

ELŐSZÓ A képlékeny alakítás fejlődésének rövid történeti áttekinti se A fémek képlékeny alakítása századunkban rendkívül nagy jelentőségre tett szert. Jelentősége és alkalmazási területe egyre jobban bővül. Kedvező szilárdsági tulajdonságú gépalkatrészek, elektromos ipari és közszükségleti cikkek stb. képlékeny alakítással gazdaságosan, lényegesen kisebb költségekkel gyárthatók, mint pl. forgácsolással. A képlékeny alakító eljárások - a technika többi ágaival ellentétben - évezredes fejlődésre tekinthetnek vissza. Fegyvereket, ékszereket már az ókorban is képlékeny alakítással, kovácsolással gyártottak. A képlékeny alakítás alkalmazási területe a középkorban is főleg a fegyvergyártás volt. A fémhuzalt az ókorban kovácsolással állították elő, a középkorban pedig már kifejlődött a huzalhúzás is. A 16. és 17. században a tengeri hajózás fellendülése nagymértékben elősegítette a képlékeny alakítási eljárások fejlődését. Erre az időre esik a hengerlés bevezetése, mely a további feldolgozáshoz nagy tömegben állított elő kiinduló anyagot, és így rövid idő alatt igen nagy jelentőségre tett szert. A képlékeny hidegalakító eljárások azonban csak később fejlődtek ki. A lemezalakítás mélyhúzással a 19. század közepén, a varratnélküli csőgyártás a múlt század utolsó évtizedében indult fejlődésnek. A képlékeny alakító eljárások kifejlődésére nagy hatással volt a gépalkatrészekben és tömegcikkekben mutatkozó szükséglet.