A fejedelmek kora I. rész: 800-900 - II. rész: 900-1000 - A korai magyar történet időrendi vázlata

I. kötet: A IX. század rendkívül fontos a magyar történelem számára, hiszen ez az a korszak, amelyben a magyarság mintegy másfélezer év észrevétlenség után feltűnik az írott források lapjain is. A IX. századot megelőzően a magyar népnév előfordulása erősen kétes, a magyar etnikumról pedig minden próbálkozás ellenére sem sikerült eddig írásos említést kimutatni. Ennek a meglepő körülménynek a magyarázatát abban kereshetjük, hogy a magyarság a IX. század táján került a nagy írásos (arab, perzsa, görög, latin stb) kultúrák hatósugarába, miközben hosszabb etnikai lét után saját fejedelemmel, politikai szervezettel és névvel jellemezhető, politikai értelemben vett néppé alakult, nem utolsósorban a földművelő kultúrákkal való konfrontációk következtében. II. kötet Amikor a magyarok a IX. század végén megszállták a Kárpát-medencét, aligha sejtette bárki, hogy évezredes jelentőségű fordulat következett be a térség történetében. A külső szemlélők számára kezdetben a magyarok nem különböztek a többi keleti barbártól, mint amilyenek pl. a hunok vagy az avarok voltak. A magyar törzsszövetség azonban erősebbnek és alkalmazkodóképesebbnek bizonyult elődeinél. Könnyen bomló törzsi társadalmukat pár évtized alatt letelepült, földtulajdonra alapozódó szilárd politikai, gazdasági rendszerre váltották át. Ez a magyar állam azután nem csak az újabb és újabb keleti népvándorlási hullámoknak vetett gátat, de megállította a nyugat expanziós törekvéseit is. Vajon miért a magyaroknak sikerült ez? Alig ismerjük ennek folyamatát, de bizonyos, hogy számos körülmény szerencsés egybeesésének tulajdonítható. Mindenekelőtt annak, hogy a magyar honfoglalás idejére a nyugat feudális társadalmai már elég szilárdak és kialakultak voltak ahhoz, hogy társadalomszervezési eredményeik alkalmazhatóak legyenek.