A csíki boszorkány - A vén kapitányné

A csíki boszorkány című regényt nevezhetnénk Apor Anna balladájának is, amit a nagyúri házaknál élő hegedősök és deákok mesélnek a ház népének estéről estére. A cselekmény 1601-ben történik, de tulajdonképpen negyedszázados időt fog át, amikor Erdélyben fejedelmek és fejedelmi pártfogoltak váltják egymást, az urak birtokadományért, jószágért intrikálnak. A székely közösségek régi szabadságjogaikért küzdenek, de sajnos egymás között is dúl a harc, megosztottságuk nemcsak Székelyföld politikai életerejét gyengíti, hanem számos egyéni tragédiába is torkoll. A boszorkányperben nyolcvankét hites tanú vallja és igazolja a székelyek ,,ártatlanságát", merthogy minden bajért a boszorkányság a felelős Gyergyótól Csíkig, a véres farsangtól Báthory kardinális meggyilkolásáig. A vén kapitányné című regény színhelye Csíkszereda az 1848-as forradalom viszontagságos idején és a századfordulón. Főhőse a polgáriasodó kisváros híres-nevezetes alakja, akinek színes egyénisége, erős jelleme sok helyi anekdota ihletője volt. A gördülékeny meseszövés, a jóízű, tájjellegű humor és anekdotázás igazi szórakoztató olvasmánnyá teszi ezt a regénybe oltott helytörténetet, miközben az olvasó az adott kor hangulatába, egy régmúlt székely kisváros társadalmi életébe, mozgalmas és igaz emberi sorsok világába tekinthet be. /Kozma Mária/