A búza és a liszt minősége

TARTALOM Bevezetés 5 A jó minőségű búzafajták gazdasági jeletnősége A minőségi felár megfelelő kialakításának fontossága A környezeti tényezők minőséget módosító hatásai A műtrágyázás termésnövelő hatása A minőségi problémák törvényszerű jelentkezése A minőségi változások pozitív eredményeinek ismertetése Helytálló következtetések levonása, a hazai minőségvizsgálati eredmények alapján Meteorológiai adatok 9 A csapadék, a léghőmérséklet, a napsütéses órák havi, illetve tenyészidő alatti összege, a sokévi átlaghoz (1963-1975) viszonyítva A magyar búza hírneve és a magyar minőségvizsgálatok fejlődése 15 A magyar búza diadala A búza-, liszt- és sikérvizsgálatok bevezetése, minőségvizsgáló gépek szerkesztése, a minőségvizsgálatok eredményessége A nemesítő állomások műszeres vizsgálatainak bevezetése, laboratóriumok kialakítása A búzaminőség változását előidéző okok felismerése Századunk ötvenes, hatvanas éveinek minőségi céljai, a hetvenes évek eredményei és minőségi problémái Farinográf tegnap és ma 20 A minőségvizsgálati módszerek fejlődése A farinográf megszületése A farinográfos vizsgálatok jelentősége A farinográfos értékszámok és a standard sütésű kenyerek térfogatának összefüggései Az összefüggések fokozatos megváltozása és ennek okainak megállapítása Az esési szám vizsgálatának jelentősége a nemesítésben A búza minősítése laborográffal 26 A laborográfos vizsgálatok ismertetése, kialakulása és használhatósága a nemesítésben A laborográfos, a farinográfos értékszámok, valamint a kenyértérfogat összefüggéseinek a változása az utóbbi 25 évben A változások közvetlen és közvetett okai A búza minősítése mixográffal 38 A mixográf ismertetése A minták előkészítése A mixogramok értékelése és összefüggéseinek meghatározása egyéb minősítő módszerekkel A fehérje- és a vízadagolás hatása a mixogramokra A különböző környezeti tényezők hatásai A mixográf használhatósága A liszt fehérjetartalmának meghatázorása a nedvessikér-tartalom alapján 52 A fehérjetartalom gyors meghatározásának fontossága A fehérjetartalom meghatározása számítási képlet alapján A számított és a vizsgált értékek összefüggései Átszámítási táblázat A Pelshenke-érték a martonvásári kísérletekben 56 A módszer ismertetése Az új, módosított módszer és használhatósága a nemesítésben A Pelshenke-érték és az egyéb minőségi értékszámok összefüggései, közepes és nagy adagú műtrágyázás esetében Az éghajlat és a különböző agrotechnikai tényezők Pelshenke-értéket módosító hatásai Az esési szám értékelése a martonvásári kísérletekben 67 Az esési szám kialakulása és értékelése a különboző országokban A termesztett fajták esési száma Az esési szám mint örökletes fajtatulajdonság Az esési szám összefüggése az egyéb minőségi értékszámokkal Az optimális esési szám és a rövidebb sütési idő gazdasági jelentősége A környezeti tényezők hatásai Az esési szám fontossága a nemesítésben és a minőségi búzafajták előállításában A kemencenyeredék meghatározása 78 A mószer kialakítása a maturográf adatai alapján Az új módszer leírása és a kemencenyeredék megállapítása A kemencenyeredék grafikus ábrázolása A módszer használhatósága és jelentősége a minőségre nemesítésben, valamint a minőségi búzatételek átvételekor A kenyérbélzet minősítése 90 A kenyérbélzet minősítésének módszerei A bélzet minősítése súlyméréssel Összefüggés a bélzetsúly és az egyéb minőségi értékszámok között Az őszibúza-fajták bélzetminősége A környezeti tényezők hatásai A kenéyrbélzet minősítésének fontossága A búza minősége és a technológia 96 Sütési kísérletek standard módszerrel, intenzív dagasztással és adalékanyagok adagolásával Eredmények összehasonlítása Technológiai módszerek hatása a különböző minőségű fajták kenyértérfogatára Adalékanyagok és az új technológia gazdaságos alkalmazása Negyüzemi sütési kísérletek eredményei A stockholmi sütési próba adatai Különböző enzimatikus lisztek keverésének hatásai A termőhely hatása a búza minőségére 105 A környezeti tényezők (talaj, csapadék, táj) minőséget módosító hatásai A minőségi résztulajdonságok variálása termelőtájanként A csapadék minőséget módosító hatása a hazai tájakon A stabilan jó minőségű fajták és a környezethatások A minőségjavítás lehetőségei és a fajták megfelelő területi elhelyezései A búzafajták őrölhetősége 117 Malomiparunk eredményei Az indirekt módszerek és az őrölhetőség korrelációs összefüggései Az őrlési vizsgálatok szükségessége és a Quadrumat malmok alkalmassága A fajták különböző kiőrlésének szükségessége a jó sütőipari minőség eléréséhez Környezeti tényezők hatásai az őrlési százalékra A minőségre optimális viszonyok közt termesztett búza jelentősége az örökletes őrlési tulajdonságok megismerésében A búza nemesítése minőségre 134 A nemesítés minőségvizsgálati módszereinek áttekintése A jó és rossz minőségű fajták kalászon belüli minőségi variabilitása A legújabb fajták minősgéi variabilitása A keresztezési partnerek minőségének értékelése A jó minőségű fajták előállításának megtervezése a laboratóriumi vizsgálati adatok alapján Új, jó minőségű fajták előállítása, előzetes tervezés, folyamatos szelekció és törzs-, illetve fajtakeverék szerint A különböző minőségtípusú törzsek előállításának gazdasági jelentősége Az optimális környezeti viszonyok biztosítása a búzatenyészanyag részére Az üzemi sütési kísérletek fontossága Az új fajták minőségi tulajdonságainak részletes ismertetése a negatív tulajdonságokkal együtt Az őszibúza-fajták minősége 155 A Bánkúti 1201, Fertődi 293, Bezosztaja 1, Mironovszkaja 808, Mironovszkaja - Jubilejnaja 50, Kavkaz, Avrora, Rannaja 12, Libellula, Martonvásári 1, Martonvásári 2, Martonvásári 3, Martonvásári 4, Martonvásári 5 köztermesztésben levő fajták etechnológiai tulajdonságainak ismertetése, négyéves kísérleti adatok alapján Irodalom 167 Függelék 175 Orosz, angol nyelvű összefoglaló 183 Melléklet 209