A budai Várnegyed

Részlet a könyvből: "Az emberélet útjának felén - harminchárom éve lassan - Pestről átköltöztem Budára, a Várkerületbe. Meg kellett szoknom hát, hogy budai polgár vagyok, noha a Duna jobb parti városa életemnek mindig is része volt. Kirándulóhelyeit éppúgy ismerten, mint a Városligetet vagy a Népligetet. Volt idő, hogy anyám naponta felvitt bennünket, gyerekeket a közeli Gellérthegyre. Itt nem volt csősz, mint a pesti oldalon, játékainkat szabadon űzhettük. Senki se szólt ránk, ha sáncot ástunk, ha várat építettünk, ha duzzasztottuk vagy eltereltük a forrás vizét; ha bodzafából sípot vagy vízi puskát készítettünk. Buda nekünk a szabadságot jelentette. És csodálatos felfedező utakat. Bejártuk Lágymányost, a Tabánt, a Vízivárost, Óbudát, Aquincumot és a Római-partot. Felkapaszkodtunk a Szemlő-hegyre és a Hármashatárhegyre. Forró vasárnapokon a szabad Dunán strandoltunk. Vagy felkerekedtünk kora reggel és elemózsiás kosarakkal megrakva Hűvösvölgybe, Zugligetbe villamosoztunk. Buda csakugyan a szabadságot jelentette, az ünnepnapokat. Pest az otthont, a hétköznapot. A szűkebb világot, amelybe beleszülettünk."