A Terézváros kétszáz éve

Budapest VI. kerületét már csak hagyománytiszteletből nevezzük Terézvárosnak. Nem önálló városrész, topográfiai határai eszmei határok, amik nem megkülönböztetik, elválasztják a többi kerülettől. Egy kerület a huszonkettő közül, melynek története egybeolvadt a főváros történetével. A Fővárosi Tanács és a Magyar Televízió 1968-ban indított "Fekete-fehér, igen-nem" című vetélkedő sorozata igen nagy érdeklődést váltott ki a mi kerületünk lakói között is. A múlt iránti tisztelet lelkes gyűjtőmunkává alakult, és a vetélkedő napjára számos, eddig feltáratlan anyaggal gyarapodott az egykori Terézváros története. E könyv ötletét a kerület lakói adták, unokák és nagyapák, diákok, munkások, adminisztrátorok, tanárok, akiknek egy közös vonásuk van: a VI. kerületben élnek dolgoznak és szeretik ezt a városrészt. Megkíséreltük az összegyűjtött anyagot úgy elrendezni, hogy minden kerületünk után érdeklődő átfogó képet alkothasson, Terézváros múltjáról. Természetesen nem tudományos igényességre való törekvés vezette az összeállítókat, helytörténeti monográfia helyett apró, inkább hangulati képsorok felvillantásával igyekeztek emberközelbe hozni az elmúlt 250 év eseményeit. Úgy érzem, sikerült olvasmányos formába önteni, foglalni mindazt, ami a ma emberét érdekelheti a múltból. Jelenünk bemutatása csak lexikális adatok felsorolására szorítkozik. "Lehet, - írja a szerző -, hogy kétszázhuszonöt év múlva - felszabadulásunk 250 évfordulója alkalmából - megjelenik majd újra egy könyv Terézváros történetéről. Mi - mostani Terézvárosiak - akkor már történelem leszünk. Lépcsőfok a fejlődésben. Jelenünk, mindennapi életünk pedig krónika lesz - a múltból..