A Székelyföld (pro memoria)

Alig van ország, mely több természeti, történelmi és népéleti kinccsel bírna, mint a Kárpátok által körülölelt magyar haza; alig van ország, mely az észlelve vizsgálódónak több érdeket nyújtana, mint hazánk, s mégis alig van a civilizáció körvonalába foglalt, sőt még azon kívül eső terület is, mely oly kevéssé lenne ismerve és méltányolva, mint éppen hazánk. Pedig volt idő, midőn egész Európa rettegte hatalmunkat; de elvonult azon kor, midőn a föld népei nyugalmukból felzavartatva, útra keltek új haza és zsákmány felett tépelődni egymással; s ha ezen vad harcias korra hivatkoznunk lehet, ha a népvándorlás árjával Európára lerobogott fajunk e népzűrbe bejátszott működésében, a dicsőség és erőnek hatalmas kinyomata mellett az ázsiai szilajságot is találjuk, azért nem kell pirulnunk, mert ilyen volt akkor minden nép, ilyen volt a kor jellege, s tábori lovaikon ülő, vad kegyetleneknek festett elődeink világrendítő harcainak megvolt azon erkölcsi eredménye, hogy e harcok egészen hullámzásba hozták az eltiprott népeket, mely néphullámzás s Attila hatalmas fegyvere lerombolá Rómának a népek fejére nőtt zsarnoki hatalmát; elegyengeté a népcsoportosulások és szabad intézvényű országok alakulhatásának utait. A szabadságvesztett Nyugotnak Kelet e hős fiai meghozták az újjászületés elemeit, megsemmisíték a múltat, elegyengették a jövő utait, s Európa elvénült törzsébe új termő ágat oltának, mely csakhamar meghozá a szabadságnak üdvös gyümölcseit, mert Ázsia e kibocsájtott népraja kitombolván magát, el- és újból visszatérve e megkedvelt, e küzdőteréül kijelölt hazába, miután a népek felbomlott egyensúlya a zsarnokság romjai felett helyreállt, ők is letelepültek s elfogadták a helyzetük igényelte keresztény vallást, nyugati szokásokat és műveltséget, s itt a művelt világ, a polgárosodott társadalom véghatárainál, a szabad intézvényeknek hatalmas előőreiként álltak annyi vészes századokon át, és áldozták legnemesebb vérüket a fenyegetett szabadság és polgárosodás oltalmára. Előszó 5 Általános előismertetés a székely nép történelme- és jogviszonyairól 11 Udvarhelyszék Előismertetés Udvarhelyszékhez 21 Udvarhelyszék nyugati határszéle 25 Székelyudvarhely 31 Udvarhelytől Zetelakáig 37 A Hargita 48 Az almási barlang szorosa 65 A Fehér Nyikó vidéke 75 Gagy vize völgyének felső fele 87 Egy séta Rabsonné várához 94 Küsmöd és Siklód környéke 99 Hévíz és környéke 105 Csíkszék Csíkszék előismertetése 113 Csíkszereda környéke 119 A Lok 131 Alcsík 138 Felcsík 147 Gyimesi szoros 154 Az Olt felvölgye 163 Kirándulás a Gyilkos tavához 166 Átrándulás Gyergyótopolicára 175 Gyergyó délnyugati szöglete 181 Alfalutól Parajdig 184 Háromszék Háromszék előismertetése 191 Sepsiszentgyörgy 201 Tusnádi szoros 209 Szent Anna tava 220 A torjai Büdös 228 Kézdivásárhely 237 Az Ojtozi-szoros 243 Nyujtódról Zaboláig 248 Eresztevény és Maksa környéke 260 Marosszék Marosszék előismertetése 273 Szováta és környéke 277 Sóvárad és Kibéd környéke 282 A Nyárád alvidéke 289 Selye és a Bekecs 293 A marosvásárhelyi vár 304 Marosvásárhely 311 Marosszék mezőségi része 317 Aranyosszék Aranyosszék előismertetése 329 Székelykocsárd környéke 338 Harasztos, Nagylak és Székelyföldvár vidéke 350 Felvinc 353 Aranyosszék délnyugati szöge 357 Keresztesmező és a bogáti fennsík 362 Torockó város története 367 Vasipar és földmívelés Torockón 373 Torockó nevelésügye és népélete 383 Torockói népviselet és népünnepek 391 Barcaság Előismertetés a VI. kötethez 403 Hétfalu 415 A Tömösi-szoros 431 Brassó belvárosa 443 Újfalu 459 Krizba és Apáca környéke 467 Orbán Balázs élete és munkássága 477 Jegyzetek 501 Helynévmutató 533