A Székely Kongresszus szervezete, tagjainak névsora, tárgyalásai és határozatai

FÜLSZÖVEG Közel száz éve annak, hogy az 1902-es Tusnádi Székely Kongresszuson dr. Szádeczky Lajos megtartotta nyitóelőadását a székelység történelmi intézményeiről. A kongresszuson összegyűlt mintegy 350 személyiség a kor és ennek a sajátos régiónak az akut problémáira keresett választ, próbált megoldásokat találni, a közös tanácskozás útján olyan stratégiákat kidolgozni, javaslatokat megfogalmazni, amelyek lényegiekben javíthatnának a Székelyföld hátrányos helyzetén. Azóta sok víz lefolyt azon a bizonyos négy folyón, de - borúlátásban akkor sem volt hiány, a székelység gazdasági kulturális helyzete pedig az akkori Birodalom leghátrányosabbjai közé tartozott - aligha gondolta volna valaki, hogy egy évszázad múlva újra aktualitása, égető fontossága lesz az akkor elhangzottaknak. Pedig így van. Ma, száz év múltán, újra a kiútkeresés, a gazdasági talpra állás, intézményeink kiépítése és fenntartása jelentik a legfontosabb létkérdéseinket. Azoknak a megállapításoknak jó része, amelyek akkor, szinte száz évvel ezelőtt, Tusnádfürdőn elhangzottak, számos kitétele ma sem vesztette érvényét. A kongresszus anyagait olvasva és összevetve a napjainkban rendezett különböző tanácskozások tanulmányaival, következtetéseivel a halandó olvasó a déjá vu érzésével szembesül, a spanyolviasz felfedezésének érzetével találkozik. A fenti felismerések jegyében a Hargita Kiadóhivatal hasznosnak tartja az 1902-es Székely kongresszus teljes anyagának újabb kiadását. A kötetben foglalt dokumentumok szélesebb körű ismerete minden bizonnyal hozzásegíthet a ma gondjainak jobb megértéséhez és megoldásához. Mivel a Tusnádi Székely Kongresszusról, 1902-ben kiadott könyv a nagy könyvtárakban is ritka példánynak számít, kézenfekvőnek tűnik újabb kiadása. gyakorlatilag egy érdekes és értékes "kézikönyvet" adunk a régió-politikusok, szakértők, vidékfejlesztők kezébe, amelynek forgatása talán nagyobb hasznot hozhat, mint száz évvel ezelőtt. Vissza TARTALOM A kongresszus szervezete 5 Rendező-bizottság 5 Szakosztályok: 7 Őstermelési szakosztály 8 Ipari, kereskedelmi, munkásügyi, értékesítési és közlekedési szakosztály 10 Birtokpolitikai, adó- és hitelügyi szakosztály 11 Közművelődési és közegészségügyi szakosztály 12 Kivándorlási és fürdőügyi szakosztály 14 Kongresszus tagjai 16 A kongresszus megnyitó ülése 20 A Székelyek történelmi intézményeiről 37 Őstermelési szakosztály 37 Mezőgazdaság 44 Juhtenyésztés 49 Kereskedelmi növények termesztése. Len és kender Lentermesztési kisérleti telep felállítása. Kenderáztatók létesítése 58 Gyümölcstermelés és értékesítés. Szőlő- és komlótermesztés 64 A legelőerdők és a legeltetés czéljaira okszerűen kihasználható erdőterületek kérdése 66 Bányászat 75 Ipari, kereskedelmi, munkásügyi, értékesítési és közlekedési szakosztály 86 Faipar 86 Fonó- és szövőipar 98 Kőipar 110 Agyagipar 115 Vas- és fémipar 118 Bőripar 121 Szesz-, sör- és szódagyártás 128 Ipari és kereskedelmi képzés és munkaközvetítés 135 Ipari hitel- és termelő szövetkezetek, közműhelyek és árucsarnokok 143 Háziipar 146 Gabonakereskedelem 149 Ásványvizkereskedelem 154 Vasutak 162 Közutak 166 Viziutak 172 Birtokpolitikai, adó- és hitelügyi szakosztály 175 Hitelszövetkezetek 176 A birtok szétforgácsolódása és örökösödési törvényeink Hitbizományok 181 Telepítés 190 Tagosítás és gyors és olcsó keresztülvitele; telekkönvek rendezése 202 Arányosítás 222 A végrehajtási törvény módosítása 235 Az uzsoratörvény szigorítása 242 A III. szakosztály hitelügyi alosztálya 249 Községi gazdálkodás rendezése; pótadók korlátozása; fogyasztási adók csökkentése; adómentes létminimum 249 A székely földhitelintézet felállítása 257 Takarékpénztárak reformja 265 Közmívelődési és közegészségügyi szakosztály 275 A székely nép szocziologiai és néprajzi szempontból 278 A székelyföld fajnépessége 285 Valláserkölcsi élet és teendői a rom. kath. egyházra nézve 293 A valláserkölcsi élet és teendői az ág. ev. hitv. egyházra nézve 297 Valláserkölcsi élet és teendői az ev. ref. egyházban 301 Katonai szakoktatás 315 A gazdasági ismétlő-iskolákról 323 Magasabb közoktatás 327 Elemi népiskolák és óvodák 331 Iparos- és kereskedőtanoncz-iskolák 336 Emberbaráti intézetek 338 Székely cselédképzés és cselédoktatás 345 Tanító- és tanítóképző intézetek 353 A felső nép- és polgári iskolák 355 Közművelődési segédintézmények 357 Közegészségügy 361 Kivándorlási és fürdőügyi szakosztály 370 A székely kivándorlás multja, mérvei, következményei és törvényes szabályozása 371 A romániai magyarok helyzetének javítása 378 Turisztika fejlesztése 388 Fürdők fejlesztése 390 Társadalmi szervezetek létesítése 397 A kongresszus záróülése 402 A nők feladata a Székelyföldön 405