A M. KIR. helytartótanács ügyintézésének története 1724-1848

Részlet a könyvből: 1724-1783. Barokk pompával, ünnepélyes keretek között iktatták be 1724. március 21-én a pozsonyi királyi várban a magyar királyi helytartótanácsot, a töröktől nemrég viszszafoglalt ország új központi hatóságát, amely az első felelős magyar minisztérium felállításáig megszakítás nélkül, a Bach-korszak után pedig a kiegyezésig működött. Az uralkodót a beiktatáson gr. Sinzendorff Fülöp Lajos udvari kancellár és gr. Kobenzl Gáspár udvari főmarsall képviselték, akikkel együtt Mannagetta János György udvari kancelláriai tanácsos, a titkos tanács előadó titkára is elindult március 20-án Bécsből Pozsonyba. A királyi biztosokat Magyaróvárott a nádor hírnöke várta, aki nyomban lóra ült és jelentette Pozsonyban érkezésük idejét, hogy fogadtatásuk a március 16-án kelt királyi rendeletben előírt módon történhessék. Amint a díszes kocsisor áthaladt a magyar határt jelző hidacskán, megszólaltak az ott felállított ágyuk és erre a jelre a pozsonyi vár és város tüzérsége is leadta az első díszsortüzet. Majd a másodikat, amint a menet átkelt a Dunán, a harmadikat pedig, amikor a díszes fegyverzetű polgárság sorfala előtt, dobpergés közepette a Sötét Kapuhoz érkezett, ahol a beteg városkonzul helyett a tanács élén Mikos Mihály városbíró fogadta ünnepi beszéddel.