A Bátaapátiban épülő nemzeti raidoaktívhulladék-tároló környezetföldrajzi vizsgálata

A Tolna megyei Bátaapáti közelében létesítendő felszín alatti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló (NRHT) biztonságos működtetése, a károsanyag-kibocsátások megakadályozása, valamint a telephely és környéke kedvező környezeti állapotának hosszú távú megóvása a tárolóhely üzemeltetőinek és a környék lakosságának közös érdeke. Az épülő hulladéklerakó környezetbiztonsági szintjének feltárása érdekében több éves, a földtudományok számos területét (geomorfológia, geoökológia, botanika, meteorológia, hidrológia, talajerózió-kutatás stb.) érintő komplex vizsgálatok folytak a létesítményt magában foglaló Nagymórágyi-völgy területén és annak tágabb környezetében. Sor került a terület domborzati viszonyainak értékelésére, a terület geomorfológiai fejlődéstörténetének feltárására, továbbá erdősültségének és talajviszonyainak minősítésére. A vizsgálatok feltárták az épülő tárolóhely környékén tapasztalható talajpusztulás mértékét, értékelték az eróziós folyamatok hosszú távú felszínalakító szerepét és a vízfolyások medreiben történő nehézfém-feldúsulás jellemzőit. A kutatás kiterjedt a tömegmozgások által veszélyeztetett településrészek védelmének műszaki megoldásaira is. A Bátaapáti NRHT környezetbiztonságát befolyásoló természeti tényezők minden lényeges sajátosságát bemutató könyv a fenti kutatások eredményeiről nyújt összefoglaló áttekintést azzal a céllal, hogy a szakmai ismereteken túl széles körű tájékoztatást adjon a téma iránt érdeklődő olvasónak. TARTALOM Ajánló 9 Bevezetés 11 1. Földrajzi helyzet, általános jellemzés 15 2. A vizsgált terület geomorfológiai fejlődéstörténete 18 3. Éghajlati-hidrológiai viszonyok 21 3.1. Csapadékmérés 22 3.2. A talajnedvesség mérése 26 3.3. Felszíni elfolyás 28 3.4. A domborzati tényezők és a hidrometeorológiai adottságok összefüggései 28 3.5. A Nagymórágyi-völgy és környezetének vízrajza 31 4. Az erdőállomány jellemzői 33 5. A Nagymórágyi-völgy és környezetének talajtípusai 35 5.1. A terület talajgenetikai fejlődéstörténete 36 6. Domborzati formák 39 6.1. Tetőszintek, tetőhelyzetű gerincek, völgyközi hátak 40 6.2. Eróziós völgyek 41 6.3. Eróziós-deráziós völgyek 42 6.4. Deráziós völgyek 43 6.5. Eróziós vízmosások, aszóvölgyek, mélybarázdák 45 6.6. Deráziós fülkék 46 6.7. Lejtőpihenő 47 6.8. Csuszamláshalmaz 49 6.9. Vízválasztó nyereg - deráziós nyereg 49 6.10. Lejtőtípusok 50 6.11. Csuszamlásveszélyes lejtők 50 6.12. Antropogén formák 50 7. Lejtőkategóriák és lejtősödés 53 7.1. Reliefenergia (domborzattagoltság) 57 7.2. Felszabdaltsági viszonyok 60 8. A talajpusztulás felszínalakító szerepe 63 8.1. A lineáris erózió hatásai 64 8.2. Kiegészítő geodéziai mérés 66 8.3. A vizsgált terület talajainak erodáltsága és a területhasználat 68 8.4. A Nagymórágyi-völgy és közvetlen környékének földtulajdon viszonyai 70 9. Háromdimenziós digitális terepmodell és alkalmazási lehetőségei a Hilda-völgyterületére 73 10. A Hilda-völgy geoökológiai vizsgálatának értékelése 82 11. Talajeróziós vizsgálatok esőszimulátorral 90 11.1. A Pannon R-02 esőszimulátor 91 11.2. A szimulált eső tulajdonságai 93 11.2.1. Az alkalmazott mesterséges eső intenzitása 93 11.2.2. A szimulált eső cseppösszetétele 93 11.2.3. Cseppsebesség a Pannon R-02 esőszimulátornál 94 11.3. Az esőterhelés, a talajba való beszivárgás és a lefolyás mérése 95 11.4. A Pannon R-02 esőszimulátor alkalmazása Bátaapáti térségében 96 11.4.1. Telepítés 96 11.4.2. Az esőterhelés és lefolyás mérése 96 11.5. Talajok víznyelő- és vízáteresztő-képességének vizsgálata esőszimulátorral 98 11.6. A talajelhordás mennyiségének vizsgálata 101 11.7. A "K" erodálhatósági tényező meghatározása 103 12. Talajerózió mérése parcellákon 105 12.1 Előzmények 105 12.2. Méréstechnika 106 12.3. Mérési eredmények 108 12.3.1. Csapadékmérés 109 12.3.2. A talajnedvesség mérése 110 12.3.3. Felszíni elfolyás 111 12.3.4. Az erodálhatóság meghatározása 113 13. Talajeróziós modellezés a MEDRUSH modell alkalmazásával 116 14. Bátaapáti magasparti területeinek tömegmozgásai és a partvédelem műszaki megoldásainak lehetőségei 122 14.1. Magaspartvédelmi módszer kiválasztása 126 14.1.1. Dombvidéki vízrendezés a magaspart irányába összegyülekező csapadékvizek elvezetése céljából 127 14.1.2. Meredek omlásveszélyes partszakaszok lépcsőzése 128 14.1.3. A magaspart felszínének erősítése növényzettel 128 14.1.4. A magaspart falának védelme betételemes talajerősítéssel 130 14.1.5. Súlytámfalak (kő- és vasbetontámfalak) építése földtömegek megtámasztására 131 14.1.6. A magaspart-védelem összetett módszerei 131 14.2. Javaslat a magaspartfalak minősítésére 132 15. Nehézfém feldúsulás vizsgálata a Nagymórágyi-völgyben 135 15.1. A patakmeder környezetének általános jellemzése 136 15.2. A patakmedrekből nyert üledékminták ásványtani sajátosságai 139 15.3. A patakmeder-üledékminták TOC és CaCO3 tartalma 151 15.4. Az arzén és a bárium akkumulációja a Nagymórágyi-völgy mederüledékeiben 151 15.5. Az arzén és a bárium helyi felhalmozódásainak összefoglaló értelmezése 158 16. A Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló kialakítása és biztonsága 160 16.1. A felszíni telephely és létesítményei 162 16.2. A felszíni telephely mérnökgeológiai viszonyai 164 16.2.1. Talajfeltárás, laboratóriumi vizsgálatok 164 16.2.2. Feltöltés zúzott gránitból 169 16.3. A felszín alatti létesítmény kialakítása 169 16.3.1. Megközelítő/szállító vágatok 170 16.3.2. Tárolókamrák 172 16.4. A létesítmény üzemeltetése 173 16.5. A biztonsági elemzés eredményeinek értékelése 175 Felhasznált irodalom 180 Mellékletek 185