6 db könyv az ókori Róma történetéről: Az antik Róma + Kegyetlenség és civilizáció - A római játékok + Gorsium - Herculia + Római regék és mondák + Görög és római mitológia + Caesarok élete - Tizenkét életrajz

Az antik Róma Ha az antik Róma minden mozdítható műtárgyát, tárgyi emlékét egyetlen helyre lehetne összegyűjteni, a diákok, a történészek és a műértők élete jelentősen könnyebb lenne. Ezek a tárgyak azonban szerte a világon találhatók, különböző múzeumokban. Könyvünk körülbelül 200 tárgyat mutat be a legjelentősebbek közül, hogy megvilágítsa, milyen kulturális szerepet játszottak egy-egy fontos eseményben, új politikai vagy művészeti korszakban. Az i. e. 5. századi érméktől kezdve a Nyugat-római Birodalom bukásakor, 476-ban készült kerámiákig minden tárgy fontos betekintést enged ebbe a kiemelkedően nagy hatású ókori civilizációba. Kegyetlenség és civilizáció - A római játékok A római birodalom szellemi öröksége átjárja egész kultúránkat. Van azonban egy oldala a római civilizációnak, amelyről elképedt borzalommal, a tőlünk nagyon idegen dolgoknak kijáró viszolygó és szenvedélyes érdeklődéssel beszélünk vagy olvasunk: a cirkuszi és amfiteátrumi játékok világa. Roland Auguet könyve ezt a világot idézi fel a tudós tájékozottságával és az író színességével: a gladiátorok párviadalait, az állatviadalokat, a mitológiai élőképeknek megrendezett tömegmészárlásokat, a cirkuszi kocsiversenyeket. Ezeknek a játékoknak ősi kultikus eredete éppúgy megvilágosodik itt, mint az a társadalmi valóság, amelynek a császárkorban népszerűségüket köszönhették: a dologtalan városi lakosságot látványosságokkal jóllakató császárok, az életükért vagy szabadságukért küzdő hadifoglyok, elítéltek, rabszolgák; a kocsiversenyek mint a politikai pártszenvedélyek levezetői, majd ütközőpontjai. A játékok szervezetének, rendezésének, a résztevők emberi sorsának, a nézők lélektanának leírása, a világbirodalom életének középpontjába emelt intézményes kegyetlenség történelmi és társadalmi megvilágítása az egykorú irodalmi források és képzőművészeti ábrázolások gazdag anyagából meríti eleven színeit. A munkát a római Pannonia játékairól és azoknak fennmaradt emlékeiről adott áttekintés egészíti ki a magyar kiadásban. Gorsium - Herculia 1958-ban a Fejér megyei Tác határában kiterjedt római település - egy elfeledett város - kezdte meg feltámadását. A múlt maradványai fölé itt szerencsés módon nem telepedett a mai ember. Teljes újjászületése tehát csak idő és anyagi lehetőségek kérdése. Ez a vezető a rendszeres feltárás 17. éve után kíséri végig a látogatót Gorsium eddig feltárt maradványai között. Aki e kötet előző kiadását ismeri, nemcsak a közben eltelt öt év ásatásainak sokrétű eredményeit és az új leletek közül néhány kiemelkedő darab leírását, képét találja mostani összeállításunkban. De látni fogja, hogy a kutatások sokat módosítottak Gorsium történetéről, ókori szerepéről alkotott felfogásunkon is. De a feltárt épületek egy része is más értelmet kapott új ismereteink fényében. Hiába tudunk többet Gorsiumról, mint Pannonia legtöbb városáról, ma is csak néhány száz színes kockával kíséreljük meg felidézni a több tízezer darabból összeállított mozaikot: egy múltba tűnt város képét, sorsát. A mostani összefoglalás sem lép fel tehát azzal az igénnyel, hogy véglegeset mondjon erről a belső-pannóniai településről. Amit az olvasó itt talál, az a topográfiai kutatásokból, a feltárt nagy felületek és az I. századtól a XVI. századig nyomon követhető rétegek vizsgálatából, a mintegy 700 ezer lelet ismeretéből formálódó pillanatnyi kép. Római regék és mondák Két évezreden át nevelte az ifjúságot önfeláldozó hazaszeretetre és férfias helytállásra Mucius Scaevola, Horatius Cocles és a többi római hős példája, akiket Livius, Vergilius és Ovidius klasszikus írásai tettek halhatatlanná. Ma már nem oktatják széltében a latin nyelvet, s így a római jellem évezredes példái sem hatnak közvetlenül a nyelvórai olvasmányok anyagán át. Éppen ezért olyan fontos, hogy ma is minden fiatal korán megismerje ezeket a halhatatlan történeteket, amelyek Boronkay eleven stílusú feldolgozásában jutnak el az olvasók új generációjához. Görög és római mitológia Az ókori világ nyolcadik csodája bizonyára a görög és a római mitológia, az a lenyűgöző mesevilág, melynek történeteit számos irodalmi és képzőművészeti alkotás dolgozta fel. Oly eleven a szelleme ma is, hogy e történetek testközelbe kerülnek a görög és itáliai tájakon barangoló utazóval. A mese és a valóság utánozhatatlan egyvelegévé ötvöződött legendákban tovább élnek az antik világ alakjai: megelevenednek az Olümposz istenei, híres szerelmi történeteket olvashatunk, megismerhetjük a trójai háború kalandos eseményeit, találkozhatunka görög tragédiák szereplőivel: Agamemnónnal, Oidipússzal, Antigonéval... Edith Hamilton nagy tudással - az érdeklődő olvasóra, turistára, tanárra, diákra gondolva -, könnyed, közérthető módon beszéli el a legendákat. Ügyel arra, hogy a mai olvasó is élvezhesse, s egyben megőrizze magában az eredeti történetek ízét, zamatát. A könyv világsikere talán abban rejlik, hogy az előzetes ismerettel nem rendelkezők, s a témában jártasak - akár kézikönyvként, akár az időt kellemesen múlató szórakoztató olvasmányként - egyaránt haszonnal forgathatják. A múltat megeleveníteni képes ismeretterjesztő elbeszélések e nagyszerű teljesítményéért Edith Hamiltont Pál görög király magas érdemrenddel tüntette ki és tiszteltbeli athéni polgárrá fogadta. Caesarok élete - Tizenkét életrajz Suetonius születésének időpontja I. sz. 70 tájára tehető, halála évét sem tudjuk bizonyosan, csak annyit, hogy igen öregen valószínűleg 161 körül halt meg. A "Caesrok élete" tizenkét római császár életrajzát adja a szerző személyes élményei, levéltári tanulmányai, kortársak dokumentumai és családi hagyományok alapján. Adatai megbízhatók, mégsem folyamodik a száraz történetírás módszeréhez. A tudós és a jószemű riporter érzékével választja ki a legfrappánsabb dokumentumokat, s felhasználja röpcédulák, gúnydalok szövegét, sőt a római házak falára, kerítésére mázolt jelmondatokat, útszéli feliratokat is. Ezért friss és ma is eleven Suetonius tizenkét császár-életrajza.