4 db könyv királyi családokról: "...fáradtan teszem le esténként koronám..." - Erzsébet királyné magánélete + Királyi esküvők - Mesés menyegzők + Európa királyi házai + Mária Terézia, Erzsébet, Zita - Nagy császárnék

"...fáradtan teszem le esténként koronám..." - Erzsébet királyné magánélete Ez a könyv nemcsak tartalmilag, hanem nyelvezetével is szeretne különbözni a hasonló könyvektől. Egy császárné hétköznapjairól és ,,gondjairól" számol be: bemutatja Erzsébet ruhatárát, hajápolási szertartásait, étkezési (vagy inkább éhezési) szokásait, gyógykúráit, betegségeit. Mesél arról, hogy mi iránt lelkesedett szenvedélyesen, mi mindenhez volt tehetsége, mesél örökös utazásairól, a félelmeiről, a babonákról, a depresszióról és nem utolsó sorban a személyzettel és az udvarhölgyeivel kialakult kapcsolatáról. Királyi esküvők - Mesés menyegzők Polgárlány a feleségem" - már nem meglepő, ha ezt egy király vagy egy trónörökös jelenti ki. Változtak az idők, a királykisasszonyokról új meséket kell szó'ni... A királyi házak száma erősen megfogyatkozott: 29 szuverén monarchia létezik a világon, földünk lakosságának mindössze 15 százaléka él ezekben az országokban. Korlátozták a királyok, a királynők funkcióját, II. Erzsébet például ,,uralkodik, de nem kormányoz". A szigetországban parlamentáris monarchia van, a hagyományok szerint minden a király nevében történik, de a tényleges jogai igen szűkre szabottak. A hatalmat a kormány gyakorolja, a törvényhozó hatalom az alsóház kezében van. Norvégiában is korlátozták a király jogait, a végrehajtó hatalmat itt is a kormány gyakorolja. Svédországban a király az államfő, de gyakorlatilag csak reprezentatív, ceremoniális jogkörrel rendelkezik. Sorolhatnánk a többi királyság eredeti funkciójának metamorfózisát, lényege, hogy jelentősége erősen csökkent. Mégis miért ragaszkodnak a monarchiához? Európa királyi házai Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy király... Szinte valamennyi mesénk, népmesénk így kezdődik, az emberiség emlékezetéhez annyira hozzátartoznak a koronás fok bíborban, aranyban, kacsalábon forgó palotákban. A gazdagság, az elokeloség, a pompa és a ragyogás jelképei ok, ezért érdekli annyira az embereket, m ilyen családi környezetben élnek, mivel szórakoznak, hogyan házasodnak, miképpen nevelik gyermekeiket. Itt a vissza nem téro alkalom, hogy Ön is bepillantson a windsori, hágai, stockholmi, amalienborgi kastélyok fényes termeibe, a fohercegek tanulószobáiba, a királyi dolgozószobákba, megismerkedjen a királynok elegáns ruhatárával, lássa oket autóvezetés, síelés, lovaglás közben vagy éppen komoly jótékonysági tevékenységük közepette. Szinte személyes ismeroseivé válnak így a heidelbergi diáklányból svéd királynévá koronázott gyönyörű Szilvia királyné, a daliás sportember, János Károly spanyol uralkodó, a jogi egyetemet végzett, okos Beatrix holland királyno vagy a dánok művészetszereto festomuvész uralkodónoje, Margit, nem beszélve az angol királyi család Magyarországon is népszeru személyiségeirol. A ma létezo európai uralkodó házak, az angol, a svéd, a norvég, a dán, a holland, a belga és a spanyol királyi családok tagjainak mindennapi élete, szokásai, szerelmei, szenvedélyei, hobbijai és hivatalos tevékenysége kerül mindennapos közelségbe azok számára, akik megvásárolják Ludwig Schubert és Rolf Seelmann-Eggbert exkluzív könyvét 250 szenzációs színes felvétellel és rengeteg érdekes sztorival. Nyugat-Európában már óriási sikert aratott a két újságíró műve, még tv-sorozatot is készítettek belole, mely talán Magyarországra is el fog jutni. Mária Terézia, Erzsébet, Zita - Nagy császárnék fiatal lány korukban Mária Terézia születése csalódást okozott, mert VI. Károlynak fiúörökösre lett volna szüksége ahhoz, hogy a Habsburg Birodalom minden gond nélkül fennmaradhasson. Születésekor senki sem hitte volna, hogy a kislány egykor császárnő lesz. Neveltetése és képzése ennél fogva nem erre a nagy feladatra irányult, hanem vallásosságra, a szépművészetek megismerésére oktatták, s főleg a zenei tehetségét fejlesztették. Mária Terézia kitűnően énekelt, a Hofburg-beli koncerteken még a visszafogott udvari emberek is lelkesen ünnepelték. Tizenkilenc éves volt, amikor feleségül ment élete egyetlen és nagy szerelméhez, Lotaringiai Ferenc Istvánhoz, a majdani német-római császárhoz. Erzsébet mindössze tizenöt esztendős volt, amikor szabadságát és fiatalságát feladta, hogy császárné lehessen, mert Ferenc Józseffel egymásba szerettek. Ezzel mindörökre véget ért a bajorországi Possenhofban megélt csodálatos és gondtalan gyermekkor, amikor nem kellett az udvari etiketthez igazodnia. Az esküvő után Erzsébet a bécsi udvarban élt, s anyósa szigorú pillantásokkal méregette minden mozdulatát. Zita édesapja 17. gyermeke volt, s bizony róla sem gondolta senki, hogy majdan Ausztria császárnéja lesz. Nyaranta szüleivel és számtalan testvérével együtt az ausztriai Schwarzauban élt, télen viszont az itáliai Pianoréban. Tízéves korától a zangbergi internátusba került. Egyik nagynénje ügyesen úgy intézte, hogy Zita találkozzék Károly főherceggel. Az ismeretségből komoly, életre szóló kapcsolat lett.