4 db Stephen King horror: Tortúra + A harcos (A setét torony 1.) + Borzalmak városa + Christine

Tortúra Paul Sheldon sikeríró, a szépkeblű közönség bálványa befejezi legújabb és legjobb regényét, minek örömére jól benyakal, és kábán autóba vágja magát. Egy veszélyes útkanyarban utoléri az észak-amerikai Sziklás-hegységben nem ritka hóvihar. Isten háta mögötti, magányos tanyaházából bevásárolni indul kisteherautóján Annie Wilkes, a Sheldon-regények könnyes rajongója. Az árokba borult autóroncsban kedvenc szerzőjére ismer, kinek összetört testében alig pislákol az élet. Kihúzza az árokból. Hazaviszi. Életre kelti. Új Sheldon-regényt akar. Csak magának. STEPHEN KING (1947-) amerikai író pályafutása eddigi csaknem ötven évében horrortörténetek, sötét, rejtelmes regények és krimik tömkelegét jelentette meg. A Ragyogás, a Christine, a Holtsáv vagy a Kedvencek temetőjének szerzője az irodalmi popkultúra legfontosabb alkotója, aki 2003-ban vehette át Az amerikai irodalomhoz való kimagasló hozzájárulásért járó medált. Emellett többek között Bram Stoker, O. Henry, World Horror Convention, Hugo és Brit Fantasy díjjal, 2015-ben pedig Edgar díjjal jutalmazták munkásságát. A Tortúra 1987-ben jött ki, 1990-ben hollywoodi film készült belőle Kathy Bates főszereplésével; Paul Sheldon író nyomasztó történetét a világ számos országában színpadra alkalmazták: idén ősszel Bruce Willis alakításával tűzik műsorra a New York-i Broadway-n. Stephen King a gótikus horror nagymestere: nemcsak történetmondóként kiváló, hanem a képalkotása is döbbenetes. Joyce Carol Oates A harcos (A setét torony 1.) A Setét Torony sorozatban - melynek első kötetét tartja kezében az olvasó - a thriller koronázatlan királya a fantasy birodalmába kalandozik. Egy mitikus, történelem előtti varázsvilágba, amely idegensége mellett is ismerős - a mesék és mítoszok mellett talán leginkább a nagy amerikai westernekből. A regényfolyam egyes darabjai önállóan is megállják helyüket, de együtt alkotnak kerek egészt, hoznak létre egy olyan teljes világot, amelyet sokan A Gyűrűk urá-éhoz hasonlítanak. A harcos főhőse Roland vitéz, ez az eleinte múlt és jövő nélküli férfi, civilizációjának utolsó képviselője. Végtelen sivatagokon, lepusztult városokon át, elkorcsosult emberekkel, mutánsokkal megküzdve üldözi ellenségét, a feketébe öltözött embert. Útjukat vér és pusztulás jelzi. Miért ez a megszállottság, hogy eljusson a Setét Toronyba? Talán ott megleli minden rejtélyek kulcsát? És ki a feketébe öltözött ember, a titkok ismerője, az alakját váltogató varázsló? Ha az olvasó végigizgulja Roland megpróbáltatásait, szerelmeit, kalandjait az összes köteten át, végül a Setét Toronyban fény derül minden rejtélyre... Stephen King nemcsak egy teljes új részt írt a sorozathoz (a négy és felediket, Átfúj a szél a kulcslyukon címmel), hanem a korábbi köteteket is továbbírta, kibővítette. Borzalmak városa Ben Mears, a sikeres író visszatér a Jerusalem's Lot nevű, isten háta mögötti kisvárosba, hogy "kiírja" magából itt szerzett gyermekkori traumáját: az 1930-as években a komoran a helység fölé magasodó Marsten-házba vonult vissza egy véres kezú gengszter, aki egy nap - látszólag minden indok nélkül - agyonlőtte feleségét, majd felkötötte magát. A gyermek Ben Mears egyszer beszökött ide, és meglátta a gengszter lógó hulláját, amely még évtizedek múltán sem indult oszlásnak... Az írónak azonban nem a nyugodt alkotómunka jut osztályrészül. Az álmos kisvárost mindinkább a megmagyarázhatatlan rettegés keríti hatalmába. Találnak egy akasztott kutyát, eltűnik két gyerek, s egyik este egy talpraesett kisfiú, Mark Petrie a szobája ablakában megpillantja az egyik - időközben eltemetett - gyermek vigyorgó arcát. Mark már-már enged a kísértet bűverejének, de azután egy keresztet tart feléje, aminek láttán a jelenés agonizálni kezd, és füstté válik. Ben, Marks és még néhány, mindenre elszánt helybéli megindítja élethalál-harcát a Marsten-ház titokzatos lakói ellen... A világhírű amerikai horrorszerzőnek számos könyve jelent meg magyarul, többek között A ragyogás, a Christine és a Tortúra. Christine A szerelem öl, butít és nyomorba dönt - szokták mondani a sokat tapasztalt öregek, s ilyenkor általában egy bomba jó nőre gondolnak, aki tönkretett egy szerencsétlen, jobb sorsra érdemes férfiút. De mi van akkor, ha egy szerencsétlen, jobb sorsra érdemes férfiú - pontosabban kamasz fiú - szerelmének tárgya egy ócska, kimustrált, csupa rozsda autó? Egy húszéves, egykor ragyogó szépségű s még mindig elbűvölő alakú 1958-as Plymouth Fury, "akit" ráadásul Christine-nek hívnak? Nos, miután Arnie Cunningham libertyville-i középiskolás diák első látásra fülig beleszeret Christine-be, s őrülten, elvakultan, a végsőkre elszántan szemberfordul szüleivel, egyetlen barátjával, sőt egyetlen barátnőjével is, hogy megszerezhesse, illetve megtarthassa " őt", a tétel minden kétséget kizáróan erre az esetre is igaz. Bonyolítja a helyzetet, hogy Christine nem közönséges autó. Arnie barátnője szerint egy féltékeny, vérszomjas dög, aki mindenkit elüldöz a fiú mellől. S valóban, ahogy Arnie-nak sikerül üzemképes állapotba hoznia Christine-t, egyre-másra rejtélyes módon és bestiális kegyetlenséggel elkövetett gyilkosságok bolydítják fel a kisváros békés mindennapjait. Bizonyítékok hiányában tétován tapogatózik a nyomozótiszt. Bizonytalan sejtésekkel viaskodik a jó barát, Dennis Guilder és a barátnő, Leigh Cabot is, akiket az egyre megfoghatatlanabbá váló, szörnyű események magától értetődő természetességgel sodornak egymás karjaiba. Érzéki csalódás, a képzelet játéka csupán vagy valóság az az oszladozó hulla szagára emlékeztető bűz, amely hol halványabban, hol orrfacsaró módon Christine-ből árad? S vajon mi okozza azt az ijesztő változást, ami Arnie megjelenésében és viselkedésében végbemegy, attól kezdve, hogy Christine-t magáénak tudhatja? Talány és meghatározhatatlan rettegés mesteri adagolásával tartja fogva az olvasót a kitűnő amerikai író, akinek már korábbi regénye, a Ragyogás is nagy sikert aratott.