3 mű az ősemberről: Az őskori ember + Ádám nyomában + Vértesszőlős - A Magyar Nemzeti Múzeum bemutatóhelye Vértesszőlősön

Az Ádám nyomában kötet borítója sérült, javítva. A Vértesszőlős - A Magyar Nemzeti Múzeum bemutatóhelye Vértesszőlősön mű puha kötésű és a sarkain gyűrődés van. Az őskori ember Az ember őstörténetéről számos könyvet olvashattunk már. Ismerjük e fejlődés fontosabb lépcsőfokait, a csontmaradványok és eszközök meghatározó lelőhelyeit. Van fogalmunk távolabbi és közelebbi elődeink életéről, küzdelmes munkájáról, sőt a szokásaikat eláruló leletek és művészi jellegű alkotások nyomán betekinthettünk gondolat- és érzésvilágukba is. Miben nyújt hát újat ez a könyv? Mindenekelőtt a ,,hogyan történt" elképzelésében. Az ismeretterjesztő művekben a szakemberek koponyákról és más csontokról, eszközökről készült szakrajzokat és fényképeket közlik, amelyek bizonyítják ugyan a leírtakat, de kevés támpontot adnak az olvasónak ahhoz, hogy mozgásuk, tevékenységük közben is elképzelje az emberősöket. Ez a könyv szakmailag pontos, ugyanakkor művészi értékű képeivel éppen abban segít, hogy elképzelhessük magunkat távoli őseink helyébe, s így emberközelségbe kerüljünk velük és jobban megértsük őket. Másrészt hiába írja le a kutató, hogy miben különbözött az egyik típusú emberős a másiktól, vagy az előember az ősembertől, a nem szakember nehezen vagy egyáltalán nem tudja felépíteni képzeletében a különböző bélyegekből a teljes embert vagy más élőlényt. A művész segít élménnyé alakítani az ismereteket. Zdenck Burian páratlan művészete nem ismeretlen az olvasó számára. 1976-bn és 1980-ban adtuk ki e könyv ,,elődjét" (Élet az ember előtt), amelyben a művész - bár vázlatos léptékben - az élővilág fejlődéstörténetét segíti szinte tapinthatóan elképzeltetni. Emberelődeink és őseink élete azonban közelebbről érint bennünket, hiszen bármennyire is különbözött a miénktől, magunkban hordozzuk annak hatásait. Ádám nyomában Tartalomjegyzék Utazz velünk! 7 Egy új világ partján Don Marcelino vesszőparipája 9 A lisszaboni kongresszus 14 Utazás az akadémia utasítására 19 "Új világban élünk" 22 A három toulouse-i fivér és a varázslatos Tuc d'Audoubert-barlang 28 A cro-magnon-i öregember 50 Vadászösvényeken 55 Az ember barátja: a tűz 61 Csak a dogma halálával kezdődik a tudomány A paradicsom-völgyi lelet 71 Mikor teremtették a világot? 75 Háborúskodás a Jardin des Plantes-ban 82 "Ismeri valaki az urak közül Charles Darwint?" 88 A férfi, akinek mégis volt feje hozzá 90 Kőpárna 97 Csak világosságnál beszélj a neander-völgyi emberekkel! 103 Kövületek vadászai A jénai "majomprofesszor" 117 Hajsza egy fantom után 121 Hogyan élt a jávai Ádám? 128 Beszélgetés teázás közben 130 A sárkány-hegyi Prométheuszok 134 Egy szokatlan kiállítási tárgy 140 A piltdowni rejtély 144 A hamis elv nem vezet igaz eredményre 150 A kaland folytatódik Dart professzor mégis esküvői tanú lesz 157 Doktor Rober Broom színre lép 160 Beszélgetés Ples kisasszonnyal 165 Gyilkosság kétmillió évvel ezelőtt 167 Olduvai kincsei 173 Wakaruigi, azaz Sólyom Fia nem ért egyet Darttal, sokan pedig nem értenek egyet egyikükkel sem 178 Európa legöregebb Ádámja (Írta Karádi Ilona) Egy hitetlenkedő régész 192 Sámuel megszületik 195 A Kavics Ösvényen 196 Kővé vált lábnyomok 197 A jégkorszak gazdag birodalma A gleccseróra ingája és a löszrétegen mért idő 201 Táborhelyek a mammutok országútja mentén 208 A rénszarvasok északra vándorolnak 217 Az út, amely tizenötmillió évig tartott 221 Vértesszőlős - A Magyar Nemzeti Múzeum bemutatóhelye Vértesszőlősön Vértesszőlős néhány ezer lelket számláló falu Tatabánya és Tata között, az E5-ös műút mellett. Határában az elmúlt évek egyik legjelentősebb régészeti felfedezése nyomán a Magyar Nemzeti Múzeum bemutatóhelyet épített. E munkájában a társadalmi szervek is messzemenően támogatták. Ismerkedjünk meg ezzel a múzeummal! A Gerecse alján települt kis község legrégebbi házait jellegzetes lyukacsos kőből, a szőlősi kőből építették. Ezt a követ a falu északi részén fekvő bányában fejtik évszázadok óta. Valamikor egészen a felszín fölé emelkedtek a sziklák, s könnyű volt hozzájuk férni. Amikor a felületről kitermelték a követ, a házépítő falusi lakosság követte az értékes építőanyagot a földfelszín alatti rétegekbe is. A század első évtizedeitől a hatvanas évek végéig, a termelés befejezéséig, a kezdeti tervszerűtlen fejtések szabályos bányaműveléssé fejlődtek. Szerencsére a bányászok abbahagyták munkájukat, amint a számukra értéktelen iszap-, lösz- és agyagrétegeket megtalálták. A régészeti, paleontológiai leletek pedig elsősorban ezekben a rétegekben vannak.