3 mű az antiszemitizmusról: Az izraeli politikát megalapozó mítoszok + Kirekesztők: Antiszemita írások 1881-1992 + Barátom az ellenségem

Az izraeli politikát megalapozó mítoszok Roger Garaudy (a háborúban deportált, nem zsidó) jelentős francia gondolkodó helytállóbb bemutatása érdekében az olvasó figyelmébe ajánljuk e kötet végén lévő bibliográfiát. Jelen munka olvasásán keresztül is kirajzolódik a szerző hiteles képe. Nem tudták lefizetni a zsidók, hogy megtagadja művét, hogy megtagadja az igazságot. Megfélemlíteni sem tudták e végett, noha megtettek minden lehetségest ennek érdekében. A szerző jelen könyve, Az izraeli politikát megalapozó mítoszok, korunk politika-tudományának egyik fontos új alkotása. A második világháború története egyik eseménysorának újraértékeléséről van szó. Talán helyesebben fogalmaznék, ha azt mondanám hogy eme eseménysor meghamisításának leleplezése a könyv tárgya. E kötet segítségével azt is megállapíthatjuk, hogy zsidó "történészek" ősidők óta, már az ókorban, nem történelmet, hanem leginkább agitációs propagandát írtak. E tény felismerésének hazánkban egyik gyakorlati következménye az kellene, hogy legyen: zsidók ne taníthassanak történelmet magyar gyerekeknek, és ne írhassák a mindennapok történetét magyarok számára, vagyis ne ők irányítsák a médiákat. Garauy könyve más tanulságot is hordoz a magyarok számára. Annak gyakorlatba ültetéséhez csak az kellene, hogy a magyarság iránt elkötelezett, önzetlen vezetők álljanak az ország élén. A műből kiderül, hogy semmi alapja sem volt annak a bocsánatkérésnek, amelyet a vörös szegfűs miniszterelnök tett a zsidóság felé a magyarság nevében. Egy felelős magyar nemzeti kormány e bocsánatkérést első hivatalos megnyilatkozásaként visszavonná. A magát, pártját szociáldemokratának nevező volt miniszterelnök és zsidó elvtársai kell, hogy bocsánatot kérjenek a magyarságtól a negyven éven keresztül ellene elkövetett, itt fel nem sorolható bűnökért. Kirekesztők: Antiszemita írások 1881-1992 Mészöly Miklós: Halk előszó az antiszemitizmushoz Karsai László: A gyűlölet öröksége. Bevezető tanulmány Eugen Dühring (1881): A zsidókérdés mint faji, erkölcsi és kulturális kérdés 1 **(1882) A tiszaeszlári per a Parlamentben 5 Eduard Drumont (1886): A zsidó Franciaország 10 Verhovay Gyula (1890): Az ország urai 13 Bartha Miklós (1901): Kazár-földön 15 **(1901) Útban a világuralom felé. Cion bölcseinek jegyzőkönyvei 18 **(1917) A "Huszadik Század" körkérdése a zsidókérdésről 24 Szekfü Gyula (1920): Három nemzedék 36 Bajcsy-Zsilinszky Endre (1920): Nemzeti újjászületés és a sajtó 38 **(1920) A numerus clausus törvény nemzetgyűlési vitája 42 Leon de Poncins (1923): A forradalom titkos erői 54 Adolf Hitler (1924-25): Harcom 58 Henry Ford (1926): A nemzetközi zsidó 67 Somogyi István (1929): A szabadkőművesség igazi arca 70 Bosnyák Zoltán (1934): Két világ harca 72 Molnár Ákos (1938): A hitleri árjatörvények teljes szövege és magyarázata 73 Szálasi Ferenc (1935): Út és cél. A Hungarista Mozgalom kiáltványa 75 **(1938) Az I. zsidótörvény parlamenti vitája 81 Erdélyi József (1938): Solymosi Eszter vére 90 Németh László (1939): Kisebbségben 92 Endre László (1939): Előszó L. de Poncins: A forradalom titkos erői című művéhez 98 **(1939) A II. zsidótörvény parlamenti vitája 100 **(1941) A III. zsidótörvény parlamenti vitája 109 **(1942) A IV. zsidótörvény parlamenti vitája 116 Szálasi Ferenc (1942): Beszéd az Értelmiségi Nagytanács ülésén 119 Szálasi Ferenc (1943): Nagytér, élettér, vezetőnép 121 Németh László (1943): Beszéd Balatonszárszón 125 **(1944) A betű öl 127 Csontos Márton (1944): Gettóba a liberális-zsidó szellemet is! 129 Jaross Andor (1944): Beszéd Nagyváradon 130 **(1944) Csak neveljen libát 131 Bosnyák Zoltán (1944): Végső harc órájában 131 Bosnyák Zoltán (1944): Vádirat a zsidóság ellen! 133 Oláh György (1944): Magyarság és zsidóság 135 Endre László (1944): A zsidóság útja 137 Pálffy Fidél (1944): Meggondolt tervszerűséget a zsidókérdés megoldásában 139 Bosnyák Zoltán (1944): Leszámolunk 141 Olasz Antal Ferenc (1944): Olvasói levél 143 Darvas József (1945): Őszinte szót a zsidókérdésben 144 Darvas József (1945): Vissza a néphez! 146 Václav Kopeczky (1952): A kozmopolitizmus ellen, a szocialista hazafiságért 147 **(1952) A csehszlovákiai államellenes összeesküvő-központ pöre 148 Püski Sándor (1988): Válasz Cserépfalvi Imrének 149 **(1990) Borzalmas dolog a jobbratolódás 150 Sebestyén Béla (1990): A másság tisztelete 151 Zsidei Barnabás (1990): Az antiszemtizmus néhány oka 152 Ifj. Grezsa Ferenc (1990): Apák és fiúk 153 Kunszabó Ferenc (1990): Eljön az igazság órája 154 **(1990) Az MDF elnökségének nyilatkozata 155 Szőcs Zoltán (1990): Rotschild és a tutajosok 155 Erdélyi István (1990): Kárpátalja 156 **(1990) A Herman Ottó Társaság állásfoglalása 157 Csoóri Sándor (1990): Nappali hold 158 Benedek István (1990): Nemzetiség és kisebbség 160 Kurucz Gyula (1990): Üldözők és üldözöttek 161 Csoóri Sándor (1990): A mélypont 162 Kunszabó Ferenc (1990): Mondj ellent a gonosznak! 163 Krómer István (1990): Gondolkodhat-e szabadon egy szabadgondolkodó? 165 Romhányi László (1991): Számonkérés, felelősségrevonás, elszámoltatás, elszámolás 167 Benedek István (1991): Tiltakozom 168 Csurka István (1991): Válasz Elek Istvánnak 168 Kannás Alajos (1991: Kedves meg- és meg nem jelentek 170 **(1991) A Nemzetközi Valutaalap manőverei 171 Bujdosó P. Gyula (1991): Megbékélést! 171 Padányi Viktor (1991): Néhány szó a zsidó katasztrófáról 173 Csurka István (1991): Rádiójegyzet a "Vasárnapi Újság"-ban 177 Bogdán Emil (1991): De ki az én felebarátom? 178 Sebestyén Béla (1991): Kirekesztés vagy önkirekesztés 181 Stolmár G. Ilona (1991): Egyenlőség - kettős mértékben, I-II. rész 182 Révffy László (1991): Rákosi-Berija 183 Balczó András (1991): A sikerről 184 Csurka István (1991): Helyszíni közvetítés 184 Sebestyén Béla (1991): Lenni vagy nem lenni: ez itt a kérdés 186 Benedek István (1992): Sajtótisztesség 187 Csurka István (1992): Rádiójegyzet a "Vasárnapi Újság"-ban 187 Csurka István (1992): Helyszíni közvetítés 190 Csurka István (1992): Néhány gondolat... 190 Vajner Attila (1992): A kozmopolita világhomogenizációs utópia Barátom az ellenségem A Barátom az ellenségem, Bassam Abu-Sharif és Uzi Mahnaimi, a palesztin vezető és az izraeli titkosszolgálat tisztjének közös történelmét tárja az olvasók elé, a két szembenálló fél szemszögéből. A palesztin-izraeli ellentét sajnos mit sem vesztett aktualitásából az elmúlt évtizedek alatt. A két szerző jóvoltából bepillantást nyerhetünk a háttérben megbújó érzelmekbe, érdekekbe, a két nép elkeseredett harcába az országukért. Az ő történetük, a szüleiké és a nagyszüleiké, száz évet ölelnek fel az arabok és a zsidók közti háborúkból. Elődeikkel ellentétben azonban, Abu-Sharif és Mahnaimi egy sokkal nehezebb feladat érdekében egyesítették erejüket ez pedig a béke. Barátom az ellenségem Bassam Abu-Sharif és Uzi Mahnaimi 1988-ban, egy londoni étteremben találkoztak, sok évvel azután, hogy - nagyon különböző okokból - mindketten elfordultak az erőszaktól. A Barátom az ellenségem ennek a találkozásnak köszönheti létét. Csendes együttműködésük folyamatosan segítette a béketárgyalások előrehaladását, és előkészítette a terepet ahhoz, hogy Arafat és Rabin 1993-ban kezet rázzanak. A Barátom az ellenségem nem csupán történelmi dokumentum, hanem rendkívül izgalmas olvasmány azok számára is, akiket nem foglalkoztat a politika. A könyvben személyes élményekről, ismert személyiségekről és világszerte elhíresült eseményekről olvashatunk. Témájából adódóan, nagy szerepet játszik a történetben az erőszak, az elnyomás, a terrorizmus, de nem hiányoznak belőle a humoros vagy megható jelenetek sem