3 db könyv Magyarország hadtudományáról: A magyar katonai gondolkodás története - Tanulmánygyűjtemény + Katonaföldrajzi kézikönyv + Válogatás a magyar hadügy írásaiból

A magyar katonai gondolkodás története - Tanulmánygyűjtemény A kötet szerzői először vállalkoztak arra, hogy megkíséreljék a honfoglalástól a jelenkorig, a magyar katonai gondolkodás fejlődéstörténetének bemutatását. A vállalkozást nehezítette az a körülmény, hogy előzményre, mintára az alkotók nem támaszkodhattak. Az újabb kutatási eredményeken alapuló tanulmányokból eddig ismeretlen hadtudományi adatokat és tényeket, új hadügyi összefüggéseket és elveket ismerhetnek meg az olvasók. A tanulmánykötet ismerteti, hogy a különböző korok magyar katonai gondolkodói és tudományos iárnyzatai milyen nézeteket és tételeket fogalmaztak meg az országvédelemről, a honvédelemről, a háborúról. Bemutatja azt is, hogy a magyar katonai gondolkodás mindig merített az európai katonai gondolkodás alkotásaiból, de egyben új értékekkel is gazdagította azt. A tanulmányokból világosan kitűnik, hogy a hadtudomány sajátos természeténél fogva nagyon sokszor változott, és ismereteink bővítéséhez a középkortól a jelenkorig a katonai gondolkodók, hadvezérek és szakírók sokasága járult hozzá. Az elmúlt évszázadok hadtudományi irodalmát, a katonai gondolkodók alkotásait, a kutatók kis csoportján kívül alig tanulmányozza valaki. Pedig a múlt katonai gondolkodóinak teljesítményei benne foglaltatnak a mai hadtudományban. Ezért fontos tudományos feladat a magyar katonai gondolkodás és hadtudomány történetének rendszeres kutatása, mind teljesebb feltárása, feldolgozása és az eredmények közreadása. Ehhez kíván segítséget adni a kiadó e tanulmánykötet megjelentetésével. Tartalom Veszprémy László: A magyar katonai gondolkodás a Mohács előtti latin nyelvű forrásokban 11 Kelenik József: Gondolkodó katonák és katonai gondolkodók a XVI. századi Magyarországon 23 Hausner Gábor: Adalékok a XVII. századi katonai gondolkodás történetéhez 44 Czigány István: A magyar hadtudomány és hadtudományi gondolkodás a XVIII. században 57 Ács Tibor: A XIX. századi magyar katonai gondolkodás irányzatai 76 Szabó József János: A katonai gondolkodás főbb vonásai az első világháború előtt és alatt 107 Dombrády Loránd: A magyar katonai gondolkodás néhány jellemzője a második világháború előtt 126 Szabó József: A légierő megjelenése és hatása a katonai gondolkodásra 146 Móricz Lajos: A katonai gondolkodás változásai 1945-1956 között 163 Kovács Jenő: A katonai gondolkodás feltételei és eredményei (1957-1990) 180 Kőszegvári Tibor: A magyar katonai gondolkodás a 90-es években 195 Szabó János: A katonai mentalitás és a társadalom viszonya a XX. századi Magyarországon 205 Molnár Károly: A katonai gondolkodás természetéről és változásairól 224 Katonaföldrajzi kézikönyv Elsőként Zrínyi Miklós (1620-1664), a költő és hadvezér foglalkozott hadtudományi műveiben a földrajzi tényezők, a terep és a harc összefüggéseinek vizsgálatával. A Vitéz hadnagy című munkájában erről így ír: Az mely kapitány az földnek csínját nem tudja, keveset viszen végbe a maga szándékában... Egy árok, egy patak, oka volt sokszor a hadak veszedelmének; mennyivel inkább kell hát tudni a hegyeket, mint feküsznek, a mezőket, melyre szélednek, az erdőknek járását, a vizeknek folyását. Hazánk területéről az első átfogó katonaföldrajzi értékelés Mária Terézia 1763-ban kiadott rendelete alapján 1782-1785 között készült el. Ezt követte Csalány Géza honvéd százados első magyar nyelven íródott munkája, ,,A hadiföldleírás elmélete", mely hosszú ideig a Ludovika Akadémia tananyagát képezte. A közelmúltban megjelent katonaföldrajzi témájú tankönyvek, jegyzetek magukon viselték az adott korszak két nagy katonai tömbjének szembenállásából megfogalmazott követelményeket. Ebből adódóan Magyarország értékelésére nagyon kevés hely jutott az egyetemes európai katonaföldrajzban. A kiadó kötelességének tekintette a témában alapos ismeretekkel rendelkező szerzők felkérésével előtérbe helyezni saját országunk területének katonaföldrajzi vizsgálatát. A politikai rendszerváltás, a napjainkban is zajló gazdasági átalakulás, valamint a környező országokban jelenleg is folyamatban lévő ,sok tekintetben feszültségekkel terhes, változások megkövetelnek olyan katonaföldrajzi ismereteket, melyek elengedhetetlenek hazánk szuverenitásának megőrzése érdekében. E gondolatok jegyében ajánljuk kézikönyvünket nemcsak a Magyar Honvédség hivatásos állományának, hanem a széles olvasóközönségnek a figyelmébe. Tartalom I. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KATONAFÖLDRAJZI ÉRTÉKELÉSE (DR. KOZMA ENDRE) 5 Bevezető 7 A Magyar Köztársaság geostratégiai helyzete 9 A Magyar Köztársaság földrajzi helyzete 9 A Magyar Köztársaság és a vele határos országok 11 A Magyar Köztársaság határai és azok védelmi lehetőségei 11 A Magyar Köztársaság természeti viszonyai 17 Magyarország felszíne, domborzata 17 Magyarország talajviszonyai és növényzete 23 Magyarország vízrajza 24 Magyarország éghajlata 31 A Magyar Köztársaság népességi és közigazgatási viszonyai 33 Magyarország népességi viszonyai 33 Magyarország közigazgatási viszonyai 33 A Magyar Köztársaság gazdasági viszonyai és azok hatása az ország védelmére, valamint a hadsereg ellátására 44 A Magyar Köztársaság közlekedési, szállítási és hírközlési viszonyai 47 Közúti közlekedés 47 Vasúti közlekedés 49 Vízi közlekedés 51 Légi közlekedés 52 Csővezeték-szállítás 52 Magyarország hírközlési hálózata 52 A Magyar Köztársaság katonaföldrajzi értékeléséből levont összegzett következtetések és ajánlások 57 Felhasznált irodalom 59 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG REGIONÁLIS KATONAFÖLDRAJZI ÉRTÉKELÉSE (DR. HÉJJA ISTVÁN) 61 A Dunántúl katonaföldrajzi leírása 63 A Kisalföld 63 A Nyugat-magyarországi-peremvidék katonaföldrajzi leírása 67 A Dunántúli-középhegység katonaföldrajzi leírása 71 A Dunántúli-dombság, a Dráva menti síkság és a Mezőföld katonaföldrajzi leírása 78 A Dunántúli katonaföldrajzi értékelésének összegzése 83 Az Alföld katonaföldrajzi leírása 85 Duna-Tisza-közi síkvidék 85 Tiszántúl 88 Az Alföld katonaföldrajzi értékelése 93 Az Észak-magyarországi középhegység katonaföldrajzi leírása és rövid értékelése 95 A Börzsöny és a Cserhát-vidék 95 A Mátra-vidék 97 A Bükk-vidék 97 Aggtelek-Rudabányai-hegység 99 A Tokaj-Zempléni-hegyvidék 100 Az Észak-magyarországi középhegység és medencesor katonaföldrajzi értékelése 102 Magyarország központi térségének katonaföldrajzi leírása 103 A katonaföldrajz értékelési módszerei 113 Felhasznált irodalom 119 A KÖRNYEZŐ ÁLLAMOK HATÁR MENTI TERÜLETEINEK ÉRTÉKELÉSE KATONAFÖLDRAJZI SZEMPONTOK ALAPJÁN (STEFANCSIK FERENC) 121 Közép-Európa és a Kárpát-medence 123 Közép-Európa és a Kárpát-medence fontosabb földrajzi jellemzői 123 A térség országainak átfogó értékelése 125 Szlovákia 128 A terület általános jellemzése és határviszonyai 128 Természeti viszonyok 128 Következtetések 131 Közlekedés 131 Harcászati-hadműveleti lehetőségek 133 Ukrajna 135 A terület általános jellemzése és határviszonyai 135 Természeti viszonyok 135 Következtetések 138 Közlekedés 138 Harcászati-hadműveleti lehetőségek 139 Románia 141 A terület általános jellemzése és határviszonyai 141 Természeti viszonyok 141 Következtetések 145 Közlekedés 145 Harcászati-hadműveleti lehetőségek 147 Kis-Jugoszlávia 148 A terület általános jellemzése és határviszonyai 148 Természeti viszonyok 148 Következtetés 152 Közlekedés 152 Harcászati-hadműveleti lehetőségek 153 Horvátország 154 A terület általános jellemzése és határviszonyai 154 Természeti viszonyok 154 Következtetés 158 Közlekedés 158 Harcászati-hadműveleti lehetőségek 159 Szlovénia 161 A terület általános jellemzése és határviszonyai 161 Természeti viszonyok 161 Következtetés 163 Közlekedés 164 Harcászati-hadműveleti lehetőségek 164 Ausztria 166 A terület általános jellemzése és határviszonyai 166 Természeti viszonyok 166 Következtetés 171 Közlekedés 172 Harcászati-hadműveleti lehetőségek 173 Felhasznált irodalom 175 Válogatás a magyar hadügy írásaiból Tartalom Előszó 5 Bölcs Leo (bizánci császár): A magyarok könnyűlovas hadviseléséről 17 Regino (prümi apát): A honfoglaló magyarokról 22 Liudprand (cremonai püspök): A meseburgi csatavesztés 933-ban 23 Maszudi (arab utazó és író): A bizánci hadjárat 24 Widukind (corvei szerzetes): Az ausgburgi csata 955-ben 26 I. István király intelemiből 28 Kézai Simon: A ménfői ütközte 1044-ben 29 Kálti Márk: - Harcok III. Henrik ellen 30 - A nomád uzok elleni harcok 32 - A mogyoródi csata 1074-ben 33 Kálmán király 1099. évi przemysli csatája 35 A 12. századi magyar haderő (Görög források Manuel bizánci császár idejéből) 36 II. Endre 1222. évi aranybullája 38 Tamás (spalatói főesperes): A muhi csatáról 38 A muhi csata kínai évkönyvekben 43 Rogerius (nagyváradi kanonok): Az osztrák herceg 1241-es dunántúli betöréséről 44 Lovagi harcmód elterjedése a 13. századi Magyarországon 45 Epizód az osztrák-magyar határmenti harcok történetéből 46 Zittaui Péter: A 14. század eleji magyar harcmódról 48 János (nyitrai püspök): Csák Máté várépítései 49 János (minorita): I. Lajos várvívásáról 49 János (küküllei esperes): I. Lajos 1350-es nápolyi hadjáratáról 51 Matteo Villani (firenzei krónikája): I. Lajos hadseregének felépítése és harcmódja 52 Himfi Péter bolgár bán levele Himfi Benedek viddini bánhoz 55 Jean Froissart (francia krónikás): Zsigmond 1396-os nikápolyi csatájáról 56 Zsigmond: - Honvédelmi Szabályzata 59 - 1435. évi V. dekrétuma 65 Az első magyar hadijelentés 68 Ebendorf (bécsi egyetemi tanár): Albert király hadseregéről 70 Albert 1439. évi dekrétuma 71 Bonfini: Parasztmozgalmak Magyarországon az 1430-as években 72 Az első kolozsmonostori egyezség (részlet) 74 A kápolnai unió (részlet) 77 Bonfini: Hunyadi János győzelme Mezid bég fölött 1442-ben 78 Bonfini: Hunyadi győzelme Szead-ed Din beglerbég felett 1442-ben 82 Philippi Callimachi-Schwandtner: Hunyadi hosszú hadjárata (1443-1444) 88 A Névtelen (török Anonymus): - A várnai csata 98 - A rigómezei csata 101 Bonfini: A nándorfehérvári csata 1456-ban 104 László király adománylevele Hunyadi Jánosnak 107 Hunyadi Mátyás beszámolója II. Pius pápának az 1464. évi török elleni hadjáratáról és Jajca visszavételéről 113 Túróczi János: boroszló ostroma 1474-ben 116 Eschenloer: Boroszló ostroma egykorú német történetíró leírásában 117 Csáky Dezső: Sabác elfoglalás 122 Bonfini: Bécs ostroma 1477-ben 126 Uljaki Lőrinc (macsói bán): A kenyérmezei csata 1479-ben 129 Mátyás király: - szárazföldi és vízi haderejének leírás 1479-ből 130 - ismertetése hadseregéről 132 - ismertetése seregének fegyvernemeiről 135 Bonfini: A bécsújhelyi hadiszemle 1487-ben 136 Részletek Taurinusnak a parasztháborúról írt költeményéből 138 Brodarics István (szerémi püspök): A mohácsi csata 1526-ban 146 Dselalzade Musztafa (török történetíró): A mohácsi csatáról 150 Jurisich Miklós jelentése Kőszeg ostromáról 154 Istvánffy Miklós: Temesvár ostroma 1552-ben 157 Egy végvári katona beszámolója Szigetvár elestéről 162 Rimay János: A tizenöt éves háború kirobbanásának okairól és körülményeiről 165 Miksa főherceg jelentése a mezőkeresztesi csatáról 166 Szamosközy István (erdélyi történetíró): "Basta ítéleti az kopjás had felől" 170 A végváriak nyomora 171 Kanizsai zsoldjegyzék 175 "A rendszer mely szerint a katonákat Babócsán fizetik" 176 Létszám- és zsoldkimutatás Magyarország, Erdély és Horvátország területéről 177 A végvárak őrsége 180 Tüzérek száma és fizetése a 16. század 181 Leltár Eger várának felszereléséről 1558-ból 183 A végvárak élelemellátása 185 Hajdúles 188 A végváriak portyázásai 190 Török-magyar csatározások 191 Lesvetés 192 Közösségi szellem a 16. században 193 Hadiszabályzat a lovasság és gyalogos hajdúk számára 194 Katonai utasítás 1567-ből 199 Büntetések a 16. században 200 Magyari István (tábori pap): A tizenöt éves háború magyar szemmel 201 Belgiojoso főkapitány: A Habsburg elleni felkelés kirobbanásáról és sikerének okairól 204 Sepsi Laczkó Máté (erdélyi krónoikás): Bocskai István függetlenségi harca (1604-1606) 206 Hidvégi Mikó Ferenc (krónikás): az 1604-es álmosdi csatáról 215 Szamosközi István (történeíró): az 1604-es ozsgyáni ütközetről 217 Homonnai Drugeth Bálint naplója az 1605. évi hadjáratról és a török-magyar katonai kapcsolatokról 218 Fejedelmi előterjesztés az 1606. április 4-re hirdetett országgyűlésre, mely megszabja a székelyek, a szászok, a városok s az erdélyi nemesek katonaállítási kötelezettségeit 221 Hadiszabályzat Bocskai István fejedelemsége idejéből 223 Bethlen Gábor - tábori parancsolata 226 - levele Rhédey Ferenchez hadfölkelés ügyében 227 - levele Rákóczi Györgyhöz, melyben tanácsokat ad a hadviseléshez 229 - utasítás Thurzó Imrének 231 - levele portai követéhez, melyben a katona-állítási kötelezettséget és a létszámviszonyokat ismerteti 232 - levele Thurzó Imréhez, amelyben a hadi rendtartást szabályozza 233 - utasításai Ornay Gáspár hadi biztosnak 234 Kemény János: - Bethlen Gábor második hadjárata 1623-ban 235 - Bethlen Gábor személyes bátorságáról 237 Bornemissza Pál jelentése I. Rákóczi Györgyhöz 238 I. Rákóczi György tüzérsége az 1644-iki hadjárat elején 241 Kassa városának jegyzőkönyve a császári csapatok dúlásáról 243 Kemény János - hadijelentése I. Rákóczi Györgyhöz Szerencs elfoglalásáról 245 - levele I. Rákóczi Györgyhöz az ellentámadás megindításáról 246 - jelentése I. Rákóczi Györgyhöz a győzelmes nyitrai hadiútról 247 I. Rákóczi György - utasítása Kemény Jánoshoz 249 - levele portai követéhez, melyben leírja a felső-magyarországi sikeres hadműveleteket 252 - levele portai követéhez, melyben tájékoztatja a protestáns hadak győzelmeiről 254 - Hadiszabályzata 256 Zrínyi Miklós: Vitéz hadnagy 258 Teleki Mihály fegyverre szólító kiáltványa 279 A nyalábi csata 1677-ben (Párisi Gazette 1677. évi 108. szám) 280 A bujdosók hadiszabályzata 285 Thököly Imre - kiáltványa 287 - hadiszabályzata 288 - jelentése a szikszói kuruc győzelemről 290 A kassai fellegvár 1682-i elfoglalása 1682-ben (egykori jelentése) 392 Az 1683-as kassai országgyűlés katonai határozatai 394 Kéry Ferenc levele Eszterházy Pál nádornak: Bécs 1683-as ostromáról 395 Fiath János adománylevele: Buda fölszabadítása a török uralom alól 397 Munkács védelme 1686-1688-ban 398 Cserey Mihály: Az 1697-es zentai csatáról 402 A hegyaljai felkelés 1697-ben (Párisi Gazette 1697. júl. 27. és aug. 3. szám) 404 II. Rákóczi Ferenc: A hegyaljai felkelésről 405 Czegei Vass György (naplója): A szentbenedeki kuruc győzelem 1703. szeptember 20-án 408 II. Rákóczi Ferenc: Károlyi és Forgách dunántúli hadjáratai 1704. januártól 1704. júniusig 409 II. Rákóczi Ferenc bácskai hadjárata 1704. június 2-től augusztus 16-ig 413 II. Rákóczi ferenc: A nagyszombati csata 1704. december 25-26-án 416 II. Rákóczi Ferenc gyömrői beszéde 1705. július 3-án 420 Pálffy János (császári tábornok): A pudmerici csata 1705. augusztus 11-én 422 II. Rákóczi Ferenc: A zsibói csata 1705. november 11-én 424 Des Alleurs (francia tábornagy) jelentése a zsibói csatáról 428 II. Rákóczi ferenc: Az erdélyi kuruc katonaság széthullása 430 Bottyán János levele Eszterházy Antal generálishoz 432 A kuruc hadsereg vezényszavaiból 433 A kuruc hadsereg feggyelmi szabályzataiból 435 II. Rákóczi utasításai 438 II. Rákóczi Ferenc: Lőcse feladása 1710. február 13-án 442 A majtényi kapituláció 1711-ben 444 Lotharingiai Károly... levele Hadik Andrásnak 448 Hadik András - válaszlevele Lotharingiai Károlynak 448 - utasítása a Brandenburg tartományba bevonuló csapatok magatartására vonatkozólag 449 - parancsa Bosfort főstrázsamesternek 450 - parancsa Ujházy ezredesnek 452 - jelentése a berlini vállalkozásáról 453 - kimutatása a berlini vállalkozásnál szenvedett veszteségről 458 Mészáros Lázár: A katonai kötelességekről, a háborúról és ütközetről (Huszárok kézikönyve, részlet) 459 Kossuth Lajos: - felszólítja a képviselőházat, hogy a hadsereg 200 000 főre emelésével és 42 millió forint hadiköltség megszavazásával teremtse meg a nemzeti önvédelem alapjait (1848. július 11.) 486 - Felhívás a külföldön állomásozó katonákhoz (1848. szeptember 22.) 490 - Jelentés a Honvédelmi Bizottmánynak: a sereg megkísérli Bécs felszabadítását (1848. október 26.) 492 - Beszámoló a Honvédelmi bizottmánynak a schwechati balsikerű ütközetről (1848. október 30.) 496 - Közlés a Honvédelmi Bizottmánynak a legfontosabb teendőkről (1848. november 3.) 500 - Levél Görgeynek (seregének erősítésére) (1848. december 2.) 503 - Utasítás Vetter tábornoknak (a déli hadszíntér erőinek eredményesebb felhasználására) (1848. november 17.) 505 - Levél Irányi Dánielnek (a Schlik elleni védelemre) (1848. december 9.) 510 - Felhívás: a Schlik elleni népháborúra (1848. december 15.) 512 - Utasítás Görgeynek (Győr megtartására) (1848. december 18.) 513 - Közlemény: a sajtó feladatáról (1848. december 21.) 514 - Utastások Majthényi várparancsnoknak és Meszlényi térparancsnoknak (Komárom védelmével kapcsolatban) (1849. január 4.) 516 - Utasítások az új kormánybiztosoknak (1849. január 13.) 518 - Levél Lachner Györgynek (a fegyvergyártás újbóli megindításáról) (1849. január 14.) 521 - Vasvári Pál felhatalmazása szabadcsapat alakítása (1849. január 31.) 522 - Utasítás Lukács Dénesnek a lőszergyártás fokozására (1849. február 3.) 524 - Levél Szemere Bertalannak (nyersanyagok beszerzéséről és a munkaerők beállításáról) (1849. február 14.) 525 - Beszámoló a kétnapos kápolnai csatáról (1849. február 14.) 526 - Beszámoló Dembinski leváltásáról és Görgey, Damjanics, Vetter kinevezéséről (1849. március 9.) 530 - Noszlopy Gáspár megbízatása a dunántúli nép felkeltésére (1849. március 19.) 539 - Tudosítás a Honvédelmi Bizottmánynak (az isaszegi csatának reggelén) (1849. április 6.) 540 - Jelentés a tavaszi hadjárat győzelmeiről (1849. április 14.) 544 - Dembinski kinevezése főparancsnokká (és feladatadás új hadsereg felállítására) (1849. április 19.) 549 - Levél Görgeyhez (a hadügyminiszteri hatáskörről) (1849. május 12.) 550 - Rendelet a rokkantakról (1849. május 27.) 554 - Rendelet az elesettek emlékének megörökítéséről (1849. május 27.) 555 - Rendelet a huszárezredek új elnevezéséről (1849. június 11.) 556 - Levél Bemnek: A cári fősereg betöréséről és az ebből következő katonai elgondolásokról (1849. június 26.) 556 - Utasítás Wysockinak: lassítsa a lehetőségig a cári fősereg előnyomulását (1849. június 28.) 559 - Levél Bemnek (a katonai helyzetről) (1849. július 12.) 560 Mészáros Lázár: - Szent-Tamás ostromáról 564 - A második kassai csata 569 Görgey Artúr: Buda ostromáról 579 Klapka György: Az isaszegi csatáról 594 Az 1868. évi XL. törvény-czikk a véderőről 601 Az 1868. évi XLI. törvény-czikk a honvédségről 609 Az 1868. évi XLII. törvény-czikk a népfelkelésről 613 Az 1868. évi véderővita (Deák Ferenc felszólalása) 615 Felállítják a Vörös hadsereget (1919. március 25.) 616 A vörös katona kötelezője (esküje) 618 Parancsnokképző tanfolyam felállítása (1919. április 14.) 619 Parancs a Vörös Hadsereg fegyelméről (1919. április 16.) 621 Gondolatok a 3. gyaloghadosztály védelmi szakaszának kiépítéséről (április 17.) 623 Védelmi utasítás (április 18.) 626 Utasítás politikai megbízottak részére (1919. április 26.) 628 Rendelet a munkásezredek felállításáról (1919. április 27.) 630 A harcászati (alsóbb) vezetés technikája (április 29.) 636 Fokozott gondoskodás a fronton harcoló katonák hozzátartozóiról (május 15.) 642 Mozgó lőszer- és élelmiszerraktárak felállítása (május 15.) 642 Parancsnoki jelzések a Vörös Hadseregben (május 16.) 643 Páncélvonatok (május 18.) 645 A 4. sz. páncélvonat állománya (május 23.) 646 Szolgálati Utasítás (1919. május 20.) 647 Politikai megbízottak ismertető jelvényeinek bevezetéséről a hadseregben (1919. május 23.) 652 Légi felderítés (május 25.) 653 A III. hadtest feladata (május 25.) 655 Irányelvek a legközelebbi hadműveletekre (május 27.) 656 Parancs a támadó csapatok további előnyomulására (1919. jún. 5.) 657 Összefoglaló jelentés a kassai csata után (jún. 7.) 658 Intézkedés a Kassa felszabadításával elért eredmények biztosítására és a tiszai átkelés előkészületeinek folytatására (1919. jún. 7.) 660 Támadó hadműveletek előkészítése az északnyugati arcvonalon (1919. jún. 8.) 662 Javaslat a további hadműveletekre vonatkozóan (1919. jún 9.) 663 Intézkedések az északnyugati arcvonalon tervbe vett támadásra és a tiszántúli hadműveletek előkészítésére (1919. jún. 9.) 665 Jelentés a második lévai ütközet győzelmes befejezéséről (1919. jún. 12.) 666 Intézkedés a csapatok felvonulására és anyagi ellátására (1919. jún. 12.) 668 Hadikitüntetések rendszeresítése (június 14.) 671 Jelentés a harmadik lévai csata győzelmes befejezéséről (1919. jún. 18.) 672 Intézkedés a csapatok visszavonására és a kiürítés megkezdésére (1919. jún. 29.) 673 Zászlóátadás (1919. július 2.) 674