3 db keleti erotikus tankönyv: Káma-szútra - A szerelem tankönyve + Anangaranga avagy a szerelmi játékok istenének színpada + Az illatos kert

Káma-szútra - A szerelem tankönyve A Káma-szútra - Vátszjájának, a valószínűleg a 3. században, Indiában élt szerzőnek az egyetlen fennmaradt, eredetileg szanszkrit nyelven írott műve, pontos fordításban: A szerelem vezérfonalai - máig a szerelmi tudományok alapkönyve. Célja az indiai szerző szerint, hogy az ember elsajátítsa a három földi érték, azaz az Erény (Dharma), a Vagyon (Artha) és a Szerelem (Kama) közül a harmadikat. Ez utóbbi "a tulajdonunkká vált dolgok élvezete a hallás, tapintás, látás, ízlés és szaglás öt érzékének segítségével, melyek a szellemmel és a lélekkel válnak eggyé". Az ezek és az érzékelt dolgok közti különleges kapcsolatból ered a gyönyör tudatossá válása, ami nem más, mint a Káma. A szútra ("vezérfonal") a korabeli tudományos irodalom műfaja volt. A magyar fordítást Baktay Ervin, a kiváló magyar indiológus készítette. Anangaranga avagy a szerelmi játékok istenének színpada Manapság divatos az indiai kultúrát "erotikus kultúrának" nevezni. Ez így mindenképpen túlzás, helyesebben azt mondhatjuk, hogy az indek számára a szexualitás nem tartozott sohasem a tabu témák közé, és ez jól tükröződik a hinduizmus ideológiájában, a szépirodalomban, a képzőművészet erotikus témájú alkotásainak sokaságában és nem utolsósorban a hagyományos tudományosságban, amelynek önálló diszciplínája a kámasásztra, a "szerelem tudománya". Az illatos kert A 15. század utolsó harmadában keletkezett mű az arab világ szerelmi kultúrájába enged bepillantani, abba a világba, amely két egymáshoz tartozó ember meghitt kapcsolatában a szerelmet a legszentebb földi jónak, az élet legnemesebb örömének tartja. Természetesen az iszlám világában a nő és a férfi kapcsolata korántsem olyan idillikus, mint e könyv sugallja, hiszen évszázados szigorú hagyományok rendelik alá a nőt ura és parancsolója minden akaratának. Mégis az egész könyv a tartalmas kapcsolat igényét, egymás megbecsülésének fontosságát, a kölcsönös odaadás és a házasság nagyszerűségét hirdeti. Hol bölcs, hol megmosolyognivalóan együgyű tanácsok, korabeli pajzán szerelmi históriák, utolérhetetlen női fortélyok és egyéb "csodaszerek" kavalkádjában tárul elénk a kor pezsgő, vérbő, prűdnek alig nevezhető arab világa.