21 kötet a Kincsestár. A Magyar Szemle Társaság Kis Könyvtára sorozatból (Magyar Szemle Kincsestára): A magyar nyelv + A hadvezetés művészete + Az utolsó száz év története + Az őskőkor története + A legújabb líra a világirodalo

+ Arany János + A magyar parasztság története + A mai Lengyelország + Államformák - Kormányformák + A mai Olaszország + A fegyveres Európa + A középkor + A százéves Nemzeti Színház + Finnország + A reformáció + Táj és ember + A repülés + Petőfi + Jugoszlávia + Csehszlovákia A Magyar Szemle Kincsestára, vagy Kincsestár. A Magyar Szemle Társaság Kis Könyvtára sorozat 2., 8., 9., 12., 13., 14., 18., 24., 27., 29., 30., 39., 46., 51., 74., 101., 102., 103., 126., 143. és 144. része. Közel 100 éves koruk ellenére a könyvek gyakorlatilag új állapotúak. A magyar nyelv (2. sz.) Az anyanyelvét a gyermek azoktól tanulja, akik körülötte vannak: szüleitől, testvéreitől, dajkájától. Eleinte nehezebben és tőkéletlenül, később egyre könnyebben és tökéletesebben tudja utánuk mondani, amit tőlük hall. A nyelvtanulás tovább foly azután is, hogy a gyermekszoba küszöbét átlépte; nyelve folyton a környezete nyelvének hatása alatt áll, csakhogy később ez a környezet egyre nagyobb és nagyobb lesz, tehát a tőle vett hatás is többoldalú. Idővel már nemcsak a vele vagy az előtte beszélőktől tanul, hanem azoktól is, akiknek szavát nem is hallja, hanem csak írásaikat, könyveiket olvassa. Azonban korántsem kell azt hinni, hogy a gyermek s azután a meglett ember a maga beszédjét csupáncsak azokból a szavakból és alakokból szerkeszti össze, amelyeket másoktól tanult. Nem; a beszédben használt szavak, alakok, szerkezetek jó részét nem eltanulás útján szerzi, hanem maga alkotja meg. Már a beszélni kezdő gyermek megérzi, hogy a nyelvnek bizonyos alakjai hasonlók egymáshoz, s azután erre a hasonlóságra, amelyet analógiának nevezünk, alkalomadtával rájár a szája. Így, ha már egyszer megtanulta a jár, lát, ír ige főnévi igenevét: járni, látni, írni, vagy az apa, anya, bácsi főnév tárgyesetét: apát, anyát, bácsit, nem kell külön megtanulnia a húz, köt, ás meg a karika, furulya, kocsi szó megfelelő alakját, hanem amazok analógiájára magától rámondja: húzni, kötni, ásni és karikát, furulyát, kocsit. Tartalom A nyelv élete 8 Az irodalmi nyelv és a köznyelv 10 A nyelvújítás 48 A nyelvjárások 48 A régi nyelv 57 Idegen elemek 68 Nyelvünk rokonai 70 A hadvezetés művészete (102. sz.) Művészi hadvezetés alatt általában az állam haderejének az ellenséggel szemben történő oly mesteri alkalmazását kell értenünk, mely a haderő számára az ellenséggel való mérkőzés pillanatában a küzdelem megnyerhetésére az elképzelhető legkedvezőbb előfeltételeket biztosítja. A győzelem kivívása aztán a csapatok dolga. Az alább következő tanulmányban a haderő ily mesteri alkalmazásának csak vázlatát nyujthatjuk. Meg kell elégednünk azzal, hogy egyszerű megállapítások kapcsán a hadvezetés elméletének lényegét ismertessük és egyben rámutassunk a hadvezérnek és a vezérkarnak munkájára a hadműveletek tervezése és végrehajtása körül s e munka nehézségeire.  Tartalom A haderő külpolitikai eszköz 3 A hadvezér 7 A haditudomány 12 A vezérkar 16 Az első haditerv 23 Az első hadműveletek 27 Az "élő" és "holt" hadianyag 34 A hadi manőver 40 Az állásharc 46 A hadvezetés technikája 49 Hadászati egységek 49 Parancsadási formák 50 A vezérkar szolgálata 56 Az utolsó száz év története (18. sz.) A 19. század új nagy eszmékkel, feszült várakozásokkal, káprázatos igéretekkel köszöntött az európai emberiségre. A remények nem bizonyultak hiábavalóknak. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a bécsi kongresszust követő száz esztendőn keresztül nagyobb haladást tett a technikai civilizáció, mint Krisztus korától a francia forradalomig, s az anyagi világ megismerése többet fejlődött a 19. század folyamán, mint azelőtt másfél évezreden keresztül. A nagy találmányok: a vasút, a gőzhajó, a villamosság gyakorlati kihasználása, valósággal átváltoztatták földünk arculatát. A találmányok nyomán keletkezett új termelési módszerek megsokszorozták az anyagi javakat, s a közép- és újkor szerény méretű ipari és kereskedelmi központjai az elmúlt évszázad folyamán hatalmas arányú világvárosokká duzzadtak. Munka, gyorsaság, haladás, - ez jellemzi a 19. század emberét. A politikai és gazdasági nézetek, amelyek a legújabb korszakot mozgatják, még az előbbi évszázadban születtek meg, de most már a megvalósúlás küszöbén állanak. Az egyén mennél szabadabb érvényesülése az élet minden viszonylatában, de főleg a politikai és a gazdasági élet területén, - ez ebben a korban az írányitó és előrehaladó gondolat. A politikai és gazdasági életben érvényesülni törekvő individualizmusnak az 1812-iki spanyol forradalom adott nevet s azóta liberalizmusnak nevezik. A politikai liberalizmusra, melynek mai demokratikus berendezkedéseink köszönhetik létüket, a francia felvilágosodási iskola, majd a nagy forradalom tanították Európát, a gyakorlati példát az angolszász intézmények nyújtották.  Tartalom Bevezetés 3 A bécsi kongresszustól a frankfurti békéig 7 A bécsi kongresszus és a Szent Szövetség 7 A forradalmak kora 15 III. Napoleon korszaka 26 Az imperializmus kora 30 Bismarck uralma 30 Az államszövetségek kialakulása 39 A világháború előzményei. A világháború 50 Az előzmények 50 A világháború lefolyása 63 A béke. A világháború eredményei 72 A XIX. és XX. század legfontosabb eseményei 78 Az őskőkor története (12. sz.) Az őstörténet fogalma és módszerei Az ősembertanban manapság már nem beszélünk történet előtti időkről; a német ,,Vorgeschichte" kifejezést felváltotta az ,,Urgeschichte," vagyis ,,őstörténet" elnevezés. Az őstörténet tulajdonképen nem egyéb, mint az emberi művelődéstörténet legrégibb fejezete. Azon történésekről szóló dokumentumokkal dolgozik, miket a kutatók számára a föld rétegeibe zárt leletek szolgáltatnak. Az őstörténet feladata tehát ezeknek az ásatás szolgáltatta dokumentumoknak helyes értelmezése és megszólaltatása. Ennek legfontosabb kelléke a megfelelő rétegek viszonylagos korának helyes megállapítása, a rétegtan (stratigrafia) alapján, amit az egymásra rakodott rétegeknek óvatos feltárása és szétválasztása, a rendszeres ásatás tesz lehetővé. A föld rétegeiben ,,lapozgatva" kell tehát az őstörténésznek a helyes megismeréshez szükséges dokumentumokat kiválogatnia.  Tartalom Az őstörténet fogalma és módszerei 3 Az első kutatók 5 A harmadkori ember problémája. Az "eolithok" 9 Az ember előfutárai 11 Az első ember 14 Az őskőkori ember környezete 16 A jégkorszakokról 20 A magasabb tipusu emberfajták. A kulturkör-elmélet 22 Az őskőkor kulturáinak leírása 26 Az őskőkori kulturák hazája 31 A tűz 34 Technika 37 Lakások 39 Vadászat és halászat 42 Az őskőkori ember táplálkozásáról 45 Családi élet. Munkafelosztás. Társadalom 47 Vándorlás és kereskedelem. Közlekedési viszonyok 49 Az őskőkori ember temetkezése és vallása 51 Az első művészek 54 A közbenső kőkorzsak (Mezőlithikum) 60 Az ember származásáról 63 Az emberi nem abszolut koráról 67 A hazai kutatások vázlatos története 69 Visszapillantás 75 Az őskőkor áttekintése (táblázat) 76 Irodalom 78 Tárgymutató 79 A legújabb líra a világirodalomban (39. sz.) Minden művészeti irány és stílus tulajdonképen csak annak az általános szellemi áramlatnak egyik megjelenési formája, amely az egész kort jellemzi. A naturalizmus természetes kifejezési formája annak a kornak, amelynek teljes érdeklődése a természettudományos fejlődésre irányult. Zola teóriáiban a költő alárendelte magát a természettudományos világszemlélet apostolának. Ez a természettudományos világszemlélet merev tagadása volt minden metafizikának és megfosztotta az alkotó fantáziát minden polgárjogától az irodalomban. A századforduló azonban szellemi téren is óriási fordulatot jelentett. A természettudományos világszemlélet sem tudja megoldani a világrejtélyt, tehát újra megszólal a kutató filozófia, a természetvizsgálók átalakulnak természetfilozófusokká s ezek a természetfilozófusok, mint Ernst Mach, Wilhelm Ostwald, Hand Driesch egy uj metafizikai alapjait vetik meg. Még hatalmasabb lépést tesz az ujjászületett metafizika Bergson filozófiájában, amely a világkép igazi megismerésének lehetőségét ahhoz köti, hogy szakítani kell a logikus matematikai szemlélettel s belső, közvetlen szemlélettel kell behatolni a dolgok lényegébe, a maguk egészében, együttességében kell felfogni, szinte átérezni a dolgokat s ennek az átérzésnek kifürkészhetetlen lelkierejű eszköze az intuició, nem a széforgácsoló analizis. Tartalom A legújabb líra 3 A líra uj útjai 5 A költészet válsága 6 Az uj líra az élet uj ütemében 8 Érthetetlen irodalom 11 A szimbolum 14 A modern líra és a formák szabadsága 19 Az intellektualizmus szerepe a modern lírában 24 Marinetti és a futurismo 26 A kollektivizmus 27 Aktivizmus 28 Expresszionizmus 30 Az antiintellektuális fejlődés és irányai 33 A kubizmus 37 Dadaizmus és szürrealizmus 41 A "tiszta költészet" 44 Az uj líra néhány tartalmai és témaköri sajátossága 50 Az uj líra világirodalomtörténeti vázlata 57 Az uj francia líra 57 A mai német líra 62 Anglia és Északamerika 65 Olaszország uj lírája 73 Spanyolok 75 Az orosz líra és a forradalom 76 A modern eméletek az uj magyar költészetben 78 Magyar népismeret (9. sz.) Ahelyett, hogy hosszabb előszót írnánk, itt csak azt kívánjuk előrebocsátani, hogy a parasztságunk kérdéseivel foglalkozó irodalomban, könyvünkhöz hasonló célkitűzésű és jellegű mű eddig még nincs; az egyes részlettudományok szigorúan ragaszkodva a maguk kérdéseihez nem vetették fel a parasztság egyetemére vonatkozó kérdéseket. A mai országhelyzet viszont egyre sürgetőbb társadalmi és nemzeti feladattá teszi parasztságunknak mind teljesebb és egységes szempontok szerinti megimserését, az országszervezés nagy feladata ezek nélkül az ismeretek nélkül meg nem valósulhat. Munkánkban az előttünk álló magyar és külföldi kezdeményeket és irányokat figyelembe véve igyekeztünk ezt a célt szolgálni. Természetesen eredményeink azokra a már meglévő gazdag eredményekre támaszkodhatnak, amelyeket elsősorban a magyar néprajztudomány buzgó gyűjtő és rendszerező munkájának köszönhetünk s azoknak a társadalomrajzi vizsgálatoknak, amelyek már kísérletet tettek a paraszti társadalmi osztályok jobb megismerésére. Kísérletünkben összefogni igyekeztünk a részlettudományok által nyújtott eddigi jó eredményeket, hogy ezzel a magyar népismeret megvalósulását tőlünk telhetően elősegítsük. Tartalom Bevezető 3 Az európai néprajzi érdeklődés alakulása 4 A magyar parasztszemlélet első szakasza 10 Parasztszemléletünk a világháborúig 19 A mai helyzet 27 A megismerés nehézségei 32 A teljes analízis kérdése 41 Az állandó változás ábrázolása 44 A szerkezetalkotás feladatai 48 A funkció-rendszer 53 A szerkezet és a funkció összefüggése 59 Néhány kutatóterület elhatárolása 60 Egyéniség és közösség a paraszti kultúrában 65 A szemlélet "totalitása" 68 A paraszti vallásosság 70 A mai változás irányai 73 Irodalom 78 Arany János (143. sz.) A remekírók nem művészek csupán, hanem népük szellemének vezérjelenségei is. Műveik a történelem sodrában állanak: nemcsak jelzik, befolyásolják is a fejlődés útját. Az egymást felváltó nemzedékek az ő segítségükkel kapcsolódnak a történelem folytonosságába s velük mérkőzve fejtik ki önmagukat. Aki róluk beszél, szükségképpen érinti a közszellem alapvető kérdéseit. Azok, akik a nemzeti művelődés állandóságát őrzik, a nagyok lényének és szerepének "eszmévé finomult" emlékezetét ápolják; a változás harcosai azt hangsúlyozzák, ami egyszeri, emberi volt bennük. Eszményítés és megelevenítés hasonló erőjátékában alakul a magyar Arany-hagyomány is. Ez ellentétes fények sugárzása már Gyulai Pál Arany-képén érezhető. A nagy kritikus kortársa volt a költőnek: látta életének fordulóit, ismerte csüggeteg, zárkózott egyéniségét. De ő rajzolta meg az időtlen érvényűnek szánt Arany-arc első vonásait is, ő mutatta meg életében a "pálya" egységes ívét, ő jelölte ki helyét irodalmunk legnagyobbjai között. Gyulai értett hozzá, hogy a valóságot és az eszményt, a költőt és a mestert összhangzó egységbe foglalja. A következő nemzedékek ezt az egyensúlyt elejtették: az évek során egyre jobban elvált egymástól a példát mutató "klasszikus" és a gyötrődő, ellentmondásokkal teli "ember"... Tartalom Az Arany-hagyomány 3 Nagyszalonta 6 A nép költője 21 A klasszikus költő 41 A szigeten 60 Arany géniusza 74 Irodalom 77 A magyar parasztság története (8. sz.) A ,,parasztság" és a ,,jobbágyság" a magyar történetben általában azonos fogalmat fejez ki. Ha a történeti magyar parasztnépről szólunk, arra a hatalmas nagy társadalmi osztályra gondolunk, melyet leggyakrabban a jobbágyság neve alatt szoktak említeni. Azokat, akik e társadalmi osztályba tartoztak, egyformán nevezték a múltban is parasztnak vagy jobbágynak. A magyar közbeszédben nevezték őket ,,pórnép"-nek, ,,szegény nép"-nek, ,,falusi nép"-nek, újabban ,,földműves nép"-nek is. Latin nyelvű törvényeinkben és egyéb írásos emlékeinkben a latinosított ,,jobagio" mellett leginkább a ,,rusticus" és ,,colonus" nevekkel találkozunk, de latinul ,,villanus"-nak s a földesúri viszonylatban ,,subditus"-nak, ,,alattvaló"-nak is írták a jobbágyot. A ,,misera plebs contribuens", a ,,szegény adózó nép" pedig valósággal szállóige volt a jobbágyság korának utolsó századaiban. Hogy a jobbágy megnevezése mennyire határozatlan volt, mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy a törvénykönyvíró Werbőczi István a Hármaskönyvben ugyanazokban a fejezetekben hol villanus, hol jobagio, hol rusticus, hol pedig colonus neve alatt szólt róluk. Amennyire nem kétséges, hogy e különböző elnevezések alatt egyformán a parasztság nagy társadalmi közössége értendő, annyira bizonytalan maga a parasztság fogalmának tartalma s annyira ingadozó társadalmi jelentésének és elválasztó társadalmi határainak körülírása. Tartalom Parasztság - jobbágyság 3 Az egységes jobbágyosztály kialakulása 9 A középkori magyar jobbágy 14 Parasztpolgárság és hanyatló jobbágyság 24 A forradalom 29 Az örökös jobbágy 35 A válság kezdetei 46 Úrbérrendezés, költözési szabadság 54 Az úrbér eltörlése 63 Szabad parasztság 73 Irodalom 79 A mai Lengyelország (13. sz.) A LENGYEL NÉP A TÖRTÉNELEM TÜKRÉBEN Európa a középkorban, Lengyelország történelmi szerepének kezdetekor, három önálló egységre tagolódott : a földrajzi, politikai, világnézeti és faji különbségek alapján kifejlődött latin-keresztyén, görög-keresztyén és hún-török hagyományokon alapuló nomád kultúrközösségre. Lengyelország, politikai egyesülése után - mely az Oderán túl lakó polyánoknak nevezett szlávok fejedelmének, a Piast-dinasztia első történelmi személyiségének : Miecislawnak (960-992) hatalma alatt következett be - a latin-keresztyén kultúra részese lett s első uralkodója népét német szerzetes papok bebocsájtása és térítői munkája után a keresztyénség számára meg is nyerte (992). Miecislaw fia és utóda : Chrobry Boleslaw (992-1025) már mint keresztyén uralkodó kért a pápától királyi koronát, mellyel 1025-ben meg is koronáztatta magát. A politikai egység összekovácsolása után a lengyel nemzet elé a következő századokban külső nehézségek tornyosultak : a csehekkel folytattak háborút Szilézia birtokáért, Pomeránia és Danzig (Gdansk) miatt a német lovagrenddel állottak folytonos harcban, akiket csak az 1410-ben aratott grunwaldi győzelemmel sikerült véglegesen visszaszorítaniok, kelet felé az orosz és a tatár hatalmakkal küzdöttek. Tartalom A lengyel nép a történelem tükrében 3 A lengyel államiság kialakulása; a lengyel társadalom és civilizáció fejlődése; a lengyel kultúra aranykora és a népi-politikai tudat kibontakozása a XVI. sz.-ban. A politikai hanyatlás, a felosztások. A XIX. sz. kultúrája: Niemcewicz, Mickiewicz, Slowacki, Krasinski, Konopnicka, Prus, Sienkiewicz, Chopin, Moniuszko. A mai állam gyökerei. A lengyel föld és ember 13 Lengyelország földrajzi jellege, tagoltsága; tájegységei, azokon belül a föld és az ember kapcsolatai. Közlekedési viszonyok. Bányakincsek és más gazdasági erőforrások; kereskedelem, ipar; klíma. A lengyel állam és társadalom 23 A köztársaság: az elnök, a kormány, a sejm, a szenátus. A politikai pártok: Nemzeti Demokrácia, Kereszt. Demokr., Lengyel Néppárt, Pártonkívüli Blok, Ukrán Klub, Kommunista Párt, Zsidópárt. Az igazságszolgáltatás. Közigazgatás: a községek, járások, vajdaságok, városok. Belpolitika: a kisebbségek, németség, ukránság, zsidóság és egyéb kisebbség. Külpolitika. A véderő. Kultúrpolitika: iskolaügy, elemi, gimnáziumi, líceumi, egyetemi oktatás. Tudománypolitika. A tudomány és az élet. Gazdasági fejlődés: nemzeti vagyon, pénzügyi helyzet, adópolitika, monopóliumok, mező- és erdőgazdaság. Társadalompolitika: munkásbiztosítás, közegészségügy, ifjúsági egyesületek és az ifjúság a társadalomban. A lengyel lélek az irodalomban és a művészetben 55 Irodalom: a háború előtti irodalom, Wyspianski, Falenski, Sowinski; a háború utáni irodalom: Przerwa-Tetmajer, zulawski, Kasprowicz, Zeromski, Reymont, Berent, Sieroszewski, Weyssenhof, Bartkiewicz, Orkan, Danilowski, Strug, Slonski, Waskowski, Korwin-Malaczewski; a legújabb irodalom: Jasienski, Wat, Mlodozeniec, Wittlin, Tuwim, Lechon, Slonimski, Iwaszkiewicz, Illakowiczówna, Bzostowska, Kozikowski, Kaden-Bandrowski, Goetel, Szczucka-Kossak, Ossedowski, Przysiecki, Laczynska, Gojawicznyska. Drámairodalom: Rostworowski, Milaszewski, Grubinski, Winawer, Wroczynski, Konczynski, Szpotanski, Herz, Kiedrzynski, Szaniawski, Zeromski, Nalkowska. Művészet: általános fejlődés. Festészet: Grottger, Matejko, Stachiewicz, Glogowski, Brodowski, Siemiradzki, Maslowski, Malczewski, Chelmonski, Wyczólkowski, Wyspianski, Zak, Falat, Tetmajer, Krzyzanowski, Kedrzerski, Brandt, Nowakowski, Axentowicz, Bagienski, Borucinski, Borznanska, Cybis, Wydra, Czajkowski, Krzesz, Stryjenska, Witkiewicz, Winkler, Jamont, Gottlieb, Nicz-Borowiakowa, Rzecki, Strzeminski, Slewinski, Pronaszko, Skoczylas, Krasnodebska. Szobrászat: Szymanowski, Dunikowski, Biegas, Nadelmann, Gross, Kaminska. Zene: Szymanowski, Kondracki, Maklakiewicz, Kassern, Szalowski, Maciejewski, Morawski, Rózicki. Államformák - Kormányformák (126. sz.) Az állam fogalma és lényege Az emberiség ismét olyan történelmi korszakot él, amelyben a megszokott keretek bomlóban vannak, mert az élet új tartalmának befogadására többé-kevésbbé alkalmatlanokká válnak. Ezeket a változásokat üdvözölhetjük örömmel vagy tekinthetjük bizalmatlansággal, elősegíthetjük, vagy megkísérelhetjük késleltetésüket, mindez a tényen: a változások bekövetkezésén édeskeveset változtat.  Az állam fogalma és lényege 3 Az államformák 20 A kormányformák 54-78 A mai Olaszország (30. sz.) Három és fél évig tartó nehéz és véres háború után 1918 novemberében újra lábhoztette fegyverét az olasz katona. Körülötte elült az ágyúk moraja, a puskák ropogása. A futóárkok éjszakáját a diadalmas élet hajnala váltotta fel. A hős, aki ifjúsága legszebb éveit a halál társaságában élte át, támolyogva, mint új életre feltámadt Lázár lépett ki a sírból, amelyben mint élő eltemetve küzdött és állta az ellenség támadásait éveken keresztül. Sár és vér borították ruháját, arcán ott ült a hosszú szenvedés nyoma, de szíve és minden idegszála még jobban hozzáláncolták az eszményhez, amelyért 1915-ben magára vette a háború borzalmait. Réveteg szemei előtt kibontakozott a nagy és hatalmas Olaszország és egy új, igazságosabb társadalmi renden felépülő állam, amely számbaveszi, hogy ki-ki mivel járult hozzá a nemzet jólétéhez. A győzelem himnuszát hallotta mindenünnen, a győzelem boldogságát olvasta le minden arcról, győzelemről beszélt neki minden nyomtatott betű. Ez az ő műve volt. Tartalom Uj társadalmi és állami rend kibontakozása 3 Uj világszemlélet, uj állam 22 Munka és termelés a nemzet szolgálatában 37 Az ijfu nemzedék 52 Közmunkák 57 A három Róma 72 A fegyveres Európa (101. sz.) Ez a seregszemle vázlatos képet ad egynémely európai állam katonai helyzetéről, védrendszeréről és haderejének felépítéséről. Sohasem volt annyira időszerű, hogy foglalkozzunk a hadseregek sorsával, mint ezekben a mai időkben, amikor minden nap új meg új meglepetésseket tartogat számunkra. Nem szembeötlő-e, hogy a világtörténelem eddig legnagyobbszabású leszerelési tanácskozásaival párhuzamosan, - paradox ellentétként - a nagy hatalmak fegyverkezési versenye olyan ütemben fokozódik, mint még soha azelőtt? Vajjon javult-e a világ helyzete, mióta befejeződött a négyesztendős viaskodás, amely után állítólag háború indult a háború ellen? Vajjon jobb-e ma a nemzetek sorsa, mióta a ,,szankciók", ,,jóvátételek" és ,,garanciák" békéjét megkötötték? Azt kell képzelnünk, hogy a hadseregekkel és a fegyveres erővel vívott háborúk csak átmenetet jelentenek abban az állandó küzdelemben, amelyet politikai, pénzügyi és gazdasági téren vívnak meg a nemzetek egymással... Tartalom 1. A leszerelés igazi arca . 5 2. Egy bilincsbevert ország 15 3. Potentiel de guerre 29 4. A fegyveres Európa . . . 35 5. Légi haderők 59 6. Verseny a Földközi tengeren 65 7. Nemzetközi hadiipar 72 Irodalom 79 VÁZLATOK Egy bilincsbevert ország ... 26 Egy védtelen ország 27 A megerősített francia határ 41 A francia haderő mozgosítási előkészületei . ... 44 Haditengerészeti támpontok a Földközi-tenger nyugati felén 70 A középkor (14. sz.) Középkor, - ez a szó sokakban valami sötét, barbár idő képzetét kelti, egy korét, mikor zsarnokság, ököljog, nyers erőszak uralkodtak, rablólovagok garázdálkodtak s állandó bellum omnium contra omnes dúlt Európaszerte. Persze a történetírás rácáfol erre a történetellenes felfogásra, s az alábbi rövid összefoglalásból is más kép fog kibontakozni a "középkorról", a Krisztus után 500-tól 1500-ig eltelt ezer évről - nálunk, magyaroknál a honfoglalástól a mohácsi vészig lepergett fél ezredévről. Középkornak szokás nevezni ezt a hosszu periódust, tehát átmenetnek a megelőző görög-római világból a XVI. századdal beköszöntött új időkbe. Pedig ez a "középkor" új élet kezdete. Új erők törnek elő Európa északán, addig a történetben nem szereplő területeken, úőj népek lépnek fel, s veszik át földrészünk vezetését az ókor uraitól. megalakulnak a nemzetek, melyek Európát ma is lakják, s megalapulnak az új keresztény államok, a mai európai államrendszer alapjai. Az építés kora volt ez a tíz század, fiatal népek hatalmas építő munkájáé, kik átvéve az ókor civilizációjának nagy értékeit, azokkal a maguk igényeihez mért új életformákat teremtettek meg. E hosszu, ezeréves - nálunk, magyaroknál félezeréves - korszak alatt természetesen mélyreható változások állottak be a népek, emberek életében. Hosszu volt az út a népvándorlási hadak kunyhóitól Nagy Károly palotáiig, Szent István faházaitól Mátyás király váráig, még hosszabb a katakombáktól a Szent Péter-bazilikáig. Ahogy kezdetét sem lehet e korszaknak egy eseményhez, egy évszámhoz füzni, hanem csak hozzávetőleges terminussal jelölni, úgy az 1500-as év is csak külsőleges, jobb híjján használt zárókő. Nem a XV. században, hanem már a "felhős és mozgalmas" XIII.-ban kezd a középkori élet, gondolkodás átmodulálni az "újkorba". Próbáljuk tehát megismerni - nem a középkori nagy politikai, hadi eseményeket, hanem - a középkori népek belső életét, s megérteni a középkori embert, az ő sajátos államát, társadalmát, gazdálkodását, szellemi életét, s mindenekelőtt lássuk a középkori történet kétségtelenül legfontosabb tényezőjének, az egyháznak munkáját ezekben az időkben. Tartalom Bevezetés 5 Egyház és vallás 6 A középkori állam 22 Társadalom 37 Gazdaság 54 Szellemi műveltség 71 Név- és tárgymutató 79 A százéves Nemzeti Színház (51. sz.) A MAGYAR SZÍNÉSZET HŐSKORA A Nemzeti Színház százesztendős jubileuma időszerűvé teszi történetének megismerését, amely úgyszólván egyértelmű az egész magyar színészetével. Ez volt mindig a törzs, amely életben tartotta a magyar színészetet s fogékonnyá tette maga körül a talajt a színjátszás számára. A Nemzeti Színház már megnyitása előtt évtizedeken keresztül mint cél adott létalapot a vergődő kísérleteknek. A vándorló társulatok mind a Nemzeti Színház előfutárjai; hangulatot teremtettek mellette és gyakorlati megnyilvánulásai voltak az azt előkészítő szellemi folyamatnak. A százéves történet tehát nem a megnyitás napjával kezdődik; szorosan hozzátartozik az az idő is, amely alatt a magyar színészet félszázados küzdelem során gyökeret tudott verni. A XVIII. század végén Magyarország politikailag és szellemileg teljesen provinciális jellegű volt. Az észrevehetően feltünedező nemzeti áramlatok egyelőre még csak elszigetelten mutatkoztak. Nálunk ez évtizedek irodalmában jelentkezett először feltűnőbb mértékben, a reakcióval szembehelyezkedő nemzeti szellem. A század nyolcvanas éveiben merült föl a magyar színészet létesítésének gondolata. Magyarország ekkor színházi szempontból sem számíthatott önállóságra: annak a kétségtelenül vezető szerepet játszó színházi kultúrának az érdekkörébe tartozott, amely Hamburgban, Weimarban, Mannheimben és Bécsben érte el ebben az időben legmagasabb fejlődési fokozatát. Ennek a visszfénye volt érezhető nálunk is, jobb-közepes vidéki jellegű társulatok közvetítésével. Tartalom A magyar szinészet hőskora 3 A Nemzeti Szinház a szabadságharc előtt 17 Az önkényuralom évei 30 A hetvenes évek. Szigligeti-korszak 45 Paulay Ede 54 A Nemzeti Szinház a századforduló éveiben 64 A Népszinház épületében 70 A világháború után 74 Irodalom 79 Finnország (24. sz.) A FÖLD ÉS A NÉP 1. A finn föld keletkezése. A finn félsziget a tenger gyermeke. Víz alól emelkedett ki évezredekkel ezelőtt, s még ma is állandóan új területeket kap ajándékba a tengertől. A jégkorban hatalmas jégpáncél nehezedett rá, a nagy nyomás alatt a földkéreg meghajlott, lesüllyedt, s csak a jégpáncél eltávozásával, a nyomás megszűntével kezdett lassan az eredeti magasságra visszaemelkedni. Akár a régi jégtakaró utólagos hatására, akár más földtani erőkre vezetjük is vissza e sajátságos jelenséget, egy bizonyos: az, hogy a finn föld még ma is állandóan emelkedik - a partvidék egyes helyein száz évenként majdnem egy egész méterrel, s ez emelkedés következtében Finnország jelentékeny területeket hódít el békésen - a tengertől. Finnország már puszta nagyságával a számottevő országok közt foglal helyet. 388.300 Km2 területével az európai országok sorában mindjárt Németország, Svédország és Lengyelország után következik. Ignatius, az első nagy finn földrajztudós mondta: ,,Finnország nagyságában van lakóinak jövője." Ez a mondás igaznak bizonyult: a finn gazdasági életnek és a szellemi művelődésnek, az anyagi jólétnek és az önálló életberendezésnek alapja és formálója valóban az a nagykiterjedésű földdarab, amely megmunkálatlan területeivel az eljövendő évek hosszú sorára új életlehetőségeket rejt, s amely háborús foglalások nélkül - a természet ingyen ajándékából - folyton új területekkel gyarapszik.  Tartalom A föld és a nép 3 Az állami önállóság felé 8 A szláv tenger örvényében 23 Műveltségharc 33 Társadalom és demokrácia 43 A gazdagodás útján 52 Az örök finn és az ember 61 Irodalom 78 A reformáció (74. sz.) A Történeti események előadását a legőszintébb tárgyilagossági törekvés mellett is nagyban befolyásolja az a szempont, amelyből az elbeszélő az illető eseménynek vagy eseménysorozatnak kiindulópontját, szellemi magvát nézi és értékeli. A legbecsületesebb dolog ezt a szempontot mindjárt az előadás legelején nyiltan feltárni. Különösen ajánlatos ez a reformáció történeténél, amelyet, mint az emberi lét leggyökeréig leható szellemi mozgalmat, végképen lehetetlen előadni a nélkül, hogy az alapproblémájával szemben egészen személyesen állást ne foglalnánk. Mielőtt azonban a magunk állásfoglalásáról számot adnánk, kötelességünknek tartjuk fölvázolni a reformáció történetének előadásánál leggyakrabban előforduló másféle állásfoglalásokat is. A reformáció két nagy szembenálló táborra osztotta a nyugati keresztyénséget és csak természetes, hogy magának a mozgalomnak történeti értékelése terén is leggyakrabban ennek a két tábornak egymással átlósan szembehelyezkedő dogmatikus alapfelfogásával találkozunk. Tartalom A reformáció mivolta 3 A reformáció előzményei 8 A reformáció irányai és lefolyása 15 Luther reformációja és hatásterületei 15 A svájci reformáció és hatásterületei 32 Vegyes hatásterületek 48 Mellékirányok 62 A reformáció eredményei 69 Táj és ember (46. sz.) Az embert elsősorban önönmaga érdekli: idegen emberek egyéniségében és sorsában is a sajátunkkal rokon vonásokat keressük. A művész is a maga egyéniségét zárja bele alkotásaiba, ezt az egyéniséget igyekszünk onnan kihüvelyezni s örömünk annál nagyobb, minél inkább az egyetemes emberit tükrözi ez, vagyis minél könnyebb benne magunkra ismernünk. A primitiv lélek még a környező világ jelenségeit is emberi tulajdonságokkal ruházza fel, mindent élőnek hisz s a magáéhoz hasonló lelket tulajdonít a kőnek, fának, víznek; el sem tudja képzelni, hogy másféle élet is lehetséges, mint az övé. Korunk világszemléletében a naiv anthropomorfizmus helyét sokszor kissé túlzó anthropocentrizmus foglalta el. Nagyon is a világmindenség közepének érezzük magunkat, talán túlságosan is büszkék vagyunk öntudatunkra és akaratunkra, szellemi képességeinkre és kulturánkra, a természet vad erőinek megfékezésére. Az utolsó száz év valóban hatalmas emberi vívmányai, különösen a technikai civilizáció s a tudományok hallatlan előretörése, az életszintnek és a művelődésnek az emberiség széles tömegeire kiterjedő példátlan emelkedése mintha kissé meg is szédítettek volna bennünket. Tartalom Táj és ember 3 A földfelszin erőjátéka 7 Az ember belenő miliőjébe 11 Az ember szükségletei 22 A miliő hatása az emberre 32 Az emberi közösségek és a táj kapcsolata 47 Az ember hatása a tájra 60 A mai világkép és a fejlődés iránya 69 Irodalom 79 A repülés (103. sz.) Célunk az, hogy korunk egyik legnagyobb vívmányát, a levegő meghódítását és ennek kihatását ismertessük, mint a technika olyan mesterművét, melynek megoldásától tulajdonképen alig három évtized választ el bennünket, melynek részletproblémái még forrnak ugyan, de már ma is beláthatatlan fejlődési lehetőségei vannak úgy a békés gazdasági életben, mint a jövő hadviselésben. Fanatikus rajongók kitartó küzdelme, mérhetetlen fáradsága, a balsikerek hosszú sorozata és a vértanúk ezrei jellemzik azt a kitartó harcot, melyet az emberiség úgyszólván az őskortól napjainkig folytatott ennek a nagy eszmének megvalósításáért. Az álom megvalósulását, mint minden nagy vívmányt évszázados vajúdás, lassú haladás, azután váratlan megoldás jellemzi. A repülés szédítő perspektívákat nyújt. Egyrészt eddig hihetetlennek hitt sebessége és hatástávolsága révén megszünteti a határokat, a természeti akadályokat és távolságokat, tehát közelebb hozza egymáshoz a nemzeteket, országokat, sőt kontinenseket is, másrészt beláthatatlan veszélyeket rejt magában a jövő háborúját illetően. Az abszolút, mindenkire és mindenre kiterjedő háború pusztító réme kísért, melyben a légiháború eszközei városokat döntenek romba és az emberek százezrei - aggokat, nőket, gyermekeket is beleértve - pusztulnak el napok, sőt órák alatt. I. A légjárás megoldásának fejlődéstörténete. ... 4 A léghajózás története........................6 A kormányozható léghajó....................11 A géprepülés története........................17 II. A léghajózás és repülés 1914-ig....................25 III. A repülőgép és léghajó a világháborúban.. 32 IV. A repülőgép és léghajó fejlődése a világháború óta ................................................42 V. Új alkalmazási irányelvek A korlátlan légiháború kérdése............................................53 VI. A légi forgalom és a jog........................67 VII. Csonkamagyarország légügyi helyzete............70 Petőfi (144. sz.) Petőfi költészete olyan természetesnek látszik, mint a virág nyílása. Pedig csoda, hogy a magból virág nő, s épp olyan csoda, ha amit százezrek látnak és éreznek, az egy lélekben zengő költészetté válik. Csak a hatásokat és a fejlődést vizsgálhatjuk. Petőfit olvasva, egymás után tárulnak fel kincses kamrái, mint a mesében a szolgalegény előtt az ezüst-, arany-, gyémántszobák. Versei, akár a kaleidoszkóp színes üvegszilánkjai, csillámlók egyenként, egymás mellé tapadva pedig nagy ábrákat mutatnak: költőjük lelkét, életét, a kort, a földet, ahol élt. Nincs még egy költő, kinek élete így egybe volna forrva költészetével. Úgy megy végig élet-útján, mint képeken a Tavasz nemtője, kinek kezéből minden léptén virágok hullnak. Versei érzékeny fényírólemezek módjára megőrzik minden mozdulatát; írótolla, mint érzékeny szeizmograf tűje, megörökíti lelkének minden rezdülését. Költeményeiből kiolvashatni egész életrajzát. Jugoszlávia (27. sz.) Az 1921. január 31-én megejtett népszámlálás eredményei szerint Jugoszlávia 248.987 km2 területén 12,017.323 ember lakik. Az ország nagyságára nézve Európa tizenharmadik állama, majdnem háromszor akkora, mint Csonka- Magyarország és majdnem akkora, amekkora Magyarország volt Horvátország nélkül a trianoni béke előtt. A lakosság számát tekintve Jugoszlávia Európa tizedik állama. Másfélszer annyi lakosa van, mint Csonka-Magyarországnak és eléri a régi Magyarország lakosságának, - Horvátország nélkül, - kétharmadát. Tartalom Lakosság 3 A szerbek, horvátok és szlovének története 6 A délszláv egység 18 Tíz év belpolitikája 37 Tíz év külpolitikája 58 Függelék 75 A délszláv kérdésre vonatkozó modern munkák 78 Tartalomjegyzék 79 Csehszlovákia (29. sz.) Tartalom Csehszlovákia geopolitikai alkata 3 Történeti fejlődés 7 A cseh társadalom 28 Politikai élet 38 A német kérdés 53 A szlovák és a rutén kérdés 60 Magyar kisebbségi sors 69 Irodalom 76 Tárgymutató 79